Hazugságspirálban az NFÜ a megbundázott napelemtender miatt

Miközben egyre több a kérdés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 3 milliárdos somogyi napelem-tendere körül, az uniós pénzt osztó szervezet továbbra is titkolja az adatokat, amelyekből kiderülhetne hogy kik a felelősök azért, hogy egy KEOP-os pályázaton csak olyan cégek nyerhettek, amelyek a pályáztató szervezethez vagy annak volt vezetőjéhez köthetők.

Miután az atlatszo.hu felhívta a figyelmet a Környezet és Operatív Program egyik napelemes tenderének gyanús momentumaira, az NFÜ bejelentette hogy Lázár János felfüggesztette a támogatói döntéseket, és óvodák felújítárára csoportosították át a pénzt. Mintegy 3 milliárd forintról van szó, amit olyan, a közelmúltban alapított vállalkozások nyerhettek el, amelyek közül az egyik az NFÜ volt vezetőjének, Petykó Zoltánnak egykori üzlettársának tulajdonában van, míg a másik az NFÜ által is alkalmazott ügyvédi irodáé. A nyertesek zöme a KEOP pályázat elnyeréséig érdemi tevékenységet nem folytatott, további jellemzőjük, hogy alkalmazottaik nincsenek, ahogyan céges e-mail címük sem.

Frissen alapított és NFÜ-közeli cégek kaszáltak a somogyi naperőműtenderen

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében 2013 júliusában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) mintegy 3 milliárd forintot osztott szét magáncégeknek napelemerőművek, napelemtelepek létesítésére Somogy megyében. Az Átlátszó a 100 millió forint feletti támogatásban részesülő nyerteseket vizsgálta meg, és azt találta, hogy a túlnyomó többségük frissen alapított, korábban más tevékenységet nem végző vállalkozás, néhány pedig a pályáztató szervezethez is köthető. Tovább a teljes cikkre.

Az Átlátszónak két, a piacra rálátó, és az árakat ismerő forrás egymástól függetlenül úgy nyilatkozott, hogy az állami támogatás összege bőven fedezte volna a teljes beruházást. Ami azért érdekes, mert az NFÜ a pályázat alapján csak a projekt 60-70 százalékára ad pénzt. „Igazából az a baj egésszel, hogy 500 kWp-t 210 millió forintból lehet telepíteni, tehát a támogatás összege minden esetben fedezi a megvalósítás minden költségét. Így mindenki tud vállalkozni, hogy más fedezi az építést, aztán várjuk a hozamot. Egy ekkora erőmű hozama évente 16 millió forint. És nem kerül semmibe. Egyedül az MPV 147M-s projektjét tartom reálisnak” – fogalmazott forrásunk, aki maga nem páyázott.

Ennél egy kicsit magasabb árat mondott másik forrásunk, de a következtetése ugyanez volt. „Ezek gyakorlatilag 500 kilowattos erőművek, csak a villamossági engedélyeztetési szabályozás miatt vannak picit 500 alá méretezve, mert úgy egyszerűbb az engedélyeztetés. Egy 500 kWp körüli teljesítményű erőmű piaci áron 250 millió forint körül meg kell, hogy álljon mindennel. Engedélyezési eljárásokkal, alkatrészek, munkadíjak, hálózati csatlakozási kiépítések – egészen a kerítésig és védelmi rendszer kiépítéséig.”

Névtelenséget kérő NFÜ-s forrásaink szerint a lépéssel Lázár egy korrupciós ügyet vétózott meg. Ám hiába nyújtottunk be közérdekű adatigénylést, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség továbbra sem adja ki Lázár vétójának teljes szövegét és az elkaszált pályázat bírálóbizottságának névsorát. Ehelyett az NFÜ csak egy szűkszavú közleményt küldött, melyből csupán annyi derült ki, hogy a weboldalukra „hibás adatok” kerültek, illetve, hogy Lázár János felfüggesztette az összes döntést. Az MTI-nek viszont már azt mondták, hogy „heteken belül várhatóak a végleges döntések”.

További részleteket csak a Parlamentből tudhattunk meg. Először Vágó Gábor LMP-s képviselő kérdezte meg a napelemtender felfüggesztése kapcsán, hogy „hogyan lehet az, hogy csak akkor vannak ilyen visszavonások és akkor vannak retorziók, amikor tényfeltáró újságírók kemény munkája során napvilágra kerülnek ezek az ügyek? Hogyan működik a belső vizsgálat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben, ha csak akkor vonják vissza ezeket a mutyis pályázatokat, amikor napvilágra kerülnek?”

Erre Navracsics Tibor igazságügyi miniszter a Miniszterelnökség válaszát felolvasva azt felelte, hogy nem a botrány hatására függesztették fel a tendert, bár arra nem adott választ, hogy akkor tulajdonképpen miért. „A hibát minden pályázó egyedi értesítésével korrigáltuk, hetekkel azt megelőzően, hogy a kérdésének alapot adó cikk megjelent volna. Az újságíró ezzel nem lehetett tisztában, és a fentiek miatt Lázár János mint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget felügyelő kormánybiztos, azt javasolja a kormánynak, hogy a konstrukció kerüljön visszavonásra” – mondta Navracsics Tibor.

Az LMP eközben adatkéréssel fordult a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetőjéhez, Németh Lászlónéhoz. A témát ezután Szél Bernadett hozta be ismét a parlamentbe. Mint mondta, „itt 3 milliárd forintról van szó, amit fantomcégeknek sikerült kiosztani. Az eredményt megsemmisítették és úgy tettek, mintha ezzel minden rendben volna”. A választ a legilletékesebb, Lázár János adta meg. Vagyis nem adta, az NFÜ új vezetője ugyanis a felelősség kérdését annyival rendezte le, hogy a gyanút ugyan nem tudták igazolni, azonban bölcsebbnek gondolták, ha a vállalkozói szektor helyett óvodákra és bölcsődékre költik ezt a pénzt.

Már van olyan nyertes is, aki nyilvánosan bosszankodik a dolgok alakulása miatt. Az Átlátszóhoz helyreigazítási kérelem érkezett, amelyben az egyik cég jogi képviselője alig burkoltan kártérítési perrel fenyegette meg lapunkat amiatt, hogy a pályázatot az NFÜ felfüggesztette. Ezek szerint mégiscsak a cikkünk miatt?

Az NFÜ ezután megküldte nekünk harmadik válaszát is. A szervezet ezúttal azt közölte, hogy csak tévedésből lettek azok a nyertesek, akik. „Egy technikai problémából fakadóan nem a végleges döntések kerültek rögzítésre, az NFÜ ugyanezen a felületen keresztül értesítést küldött minden érintettnek, hogy az előző tájékoztatást tekintse tárgytalannak függetlenül attól, hogy az támogató vagy elutasító volt. Az NFÜ holnapján megjelent és az Önök által is idézett adatok a téves tájékoztatással azonos időbe kerültek ki a honlapra, amelynek eltávolítása a pályázók értesítése ellenére kint maradt. Ebben valóban hibát vétettünk” – áll a dodonai közleményben.

„A pályázók téves tájékoztatását az NFÜ nem minősíti korrupciónak, csupán tévedésnek, amely alapján nem látjuk indokát feljelentés megtételének” – szögezte le az ügynökség. A történet tehát egyre zavarosabb, mi pedig továbbra is várjuk Lázár János döntésének teljes, dátummal és indoklással ellátott szövegét (már ha egyáltalán Lázár János döntése volt), és a korrupciógyanús tendert elbírálók névsorát. Ha nem küldik meg, bírósághoz fordulunk.

Oroszi Babett