Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
Rég bedőlt volna a Heti Válaszhoz tartozó, szerkesztőbizottságában Orbán Viktor nejét is felvonultató Magyar Konyha magazin az állami hirdetések nélkül. Bemutatjuk a Magyar Konyha receptjét.
Nyomtatott lapot indítani kifejezetten kockázatos vállalkozásnak számít manapság. Egyre alacsonyabb a fizetőképes olvasók száma, a hirdetők pedig évek óta vándorolnak el az internetre. Mire egy új lap – ha egyáltalán – megtalálná a hirdetőit és az olvasótáborát, a mögötte álló vállalkozás gyakran már nem képes állni a költségeket. Az egykori kormányszóvivő Borókai Gábor azonban úgy tűnik, megtalálta a tökéletes receptet az általa vezetett néhány éves magazin, a Magyar Konyha bevezetésére és fenntartására. Lássuk a Magyar Konyha-receptet!
Hozzávalók:
– egy kormányközeli hetilap
A Magyar Konyha magazint kiadó hasonnevű kft. legnagyobb tulajdonosa a Heti Válasz újságot kiadó, a hetilap nevét viselő cég. A hetilap közismerten kormánypárti, az első Orbán-kormány idején, 2001-ben még egy állami alapítány indította el közpénzből.
– maréknyi kurzuslovag tulajdonos
A Magyar Konyhát is soraiban tudó Heti Válasz-csoport két tulajdonosa közül az egyik (az Infocenter Zrt.) Nyerges Zsolthoz, a másik (a Mahir Zrt.) Simicska Lajoshoz kötődik.
– egy megbízható, lojális vezető
Borókai Gábor, aki egy személyben ügyvezetője a Heti Választ és a Magyar Konyhát kiadó cégeknek és lapigazgatója a két újságnak, az első Orbán-kormány szóvivője volt 1998 és 2002 között.
– egy miniszterelnökné
A lap háromfős szerkesztőbizottságának tagja Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó.
– titkos fűszerkeverék
Gondok esetére, pontos összetétele a konyha féltve őrzött titka.
Elkészítés:
– helyezzük el a munkatársakat egy újságban, majd gyújtsunk alá
A Magyar Konyha magazin 2010 végén indult, a főszerkesztői beköszöntő szerint gasztronómiai sarokponton túl „…kultúramegőrzés, ízlésformálás, a nemzeti tudat része…” kívánt lenni, évi 10+2 példányban, száz feletti oldalszámmal. Feltehetően ennek jegyében kérdezik végig ételekről a Fidesz szellemi holdudvarának közéleti prominenseit: rögtön az első számban a hazai konyháról beszélt Ókovács Szilveszter közmédia-vezető és Borbás Mária Hír TV-riporter, de azóta interjúvolták már például Tolcsvay László zenészt (aki második éve megszokott díszlete a kormányzati március 15-i ünnepségeknek) vagy Bagdy Emőke pszichiátert (akinek tanácsaira iskolai relaxációval és „családttudománnyal” kapcsolatban hallgat a kormány) is.
– amíg pirul, facsarjuk rá a fontosabb hozzávalók kapcsolati hálóját
A Magyar Konyhának 2012-ben sikerült elérnie, hogy az általa szervezett „A sonka világa, a világ sonkái” nevű (az I. Magyar Sonkaszelető Versenyt felvezető) konferencián Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter is felszólaljon. Ugyanebben az évben a Külügyminisztériummal együttműködésben jelentős médiafigyelem mellett tréningezhették a magyar nagykövetségek séfjeit – a sajtótájékoztatóra Németh Zsolt külügyi államtitkárt sikerült beszervezni – és azóta minden évben szakácsversenyt is rendeznek a megüresedő külképviseleti séfpozíciók betöltésére. Noha az idei kiírás is utal a Magyar Konyha magazin részvételére, az nem teljesen világos, hogy ez milyen jogviszony alapján, milyen ellentételezés fejében történik. Sem a kormányzati honlapon, sem a hivatalos közbeszerzési adatbázisban nem találtunk idevágó pályázati kiírást, ami talán magyarázza, hogy miért nem más gasztronómiai- vagy receptújságok profitálhatnak a külügyi szakácsverseny jelentette presztízsből és publicitásból. A lap által közzétett mintapéldány egyik oldalán az is látszik, hogy a külüggyel valamilyen tartalmi együttműködést is folytatott a lap.
– vigyázzunk, hogy ne kozmáljon oda
Sajnos nagyon úgy tűnik, hogy az államtitkárral és sonkafesztivállal megtolt kormányközeli gasztroújság nem akkora bombasiker, mint azt remélték. A kiadó 2010-ben és az azt követő két évben is veszteséges volt, a három esztendő alatt összesen körülbelül ötvennyolcmillió forintos mínuszt összehozva. A tulajdonosok által összedobott hárommilliós kezdőtőke már régen eltűnt, a cég saját tőkéje 2012 végére csak annak köszönhetően fordult pozitívba, hogy a cég birtokában lévő, kézzel megfoghatatlan vagyoni értékű jogokat az éves beszámoló kiegészítő melléklete szerint egy értékhelyesbítést követően a korábbi érték több, mint százszorosán, összesen nyolcvanmillió forintos értéken tartják nyilván.
Valószínűnek tűnik, hogy az újságot alig veszi meg valaki. A Magyar Konyhát nem auditálja a nyomtatott lapok piacán sztenderdnek számító, például a Heti Válasz eladásait is mérő Magyar Terjesztés-Ellenőrző Szövetség (Matesz), ezért papírral-ceruzával számoltunk. A Mérték Médiaelemző Műhely kormányzati médiaköltésekkel foglalkozó elemzésében (pdf) olvasható, hogy listaár alapján mekkora bevétele lehetett a Magyar Konyhának reklámokból 2012-ben. Ha ezt levonjuk az összes árbevételből, nagyjából meg tudjuk határozni az újságot meg is vásárló olvasók számát: ez lapszámonként olyan két-háromezerötszáz fő lehetett tavalyelőtt. A Magyar Konyha honlapján az olvasható, hogy most havi huszonnyolcezer példányban jelennek meg, és közel kétezerötszáz előfizetőjük van. Ha a bevételi számaik azóta is változatlanok, akkor az összes magazin cirka kilencven százalékát osztják szét ingyen vagy dobják a kukába.
– ha mégis odaég, szórjunk rá a titkos fűszerkeverékből
Ha állami szereplők sora – így a gasztronómiához még úgy-ahogy kötődő Agrármarketing Centrum vagy a Magyar Turizmus Zrt. mellett például a Magyar Fejlesztési Bank vagy a Paksi Atomerőmű – nem siet a Magyar Konyhához hirdetni, a boltot valószínűleg már régen becsukhatták volna. A Mérték korábban idézett, kormányzati médiaköltésekkel foglalkozó és az Átlátszón már megblogolt elemzése szerint 2012-ben a folyóiratok (így a heti- és havilapok) között az ötödik legtöbb állami hirdetési pénz, hatvankét és félmillió forint a Magyar Konyhához folyt be. Ez az összeg nem sokkal alacsonyabb a HVG-nek jutó hetvenkilencmilliónál, és jóval meghaladja a Story magazinra költött ötvenegymilliós összeget. Az év I. felében egyébként a Matesz adatai szerint a magas presztízsű gazdasági hetilapot átlagosan ötvenháromezren, a bulvárhetilapot átlagosan százkilencvenkétezren vásárolták, mindkét szám sokszorosan meghaladja a Magyar Konyha számításunk szerint alig néhány ezres olvasótáborát.
A Magyar Konyha azzal is kitűnik az állami hirdetések tíz legnagyobb haszonélvezőjét tartalmazó folyóiratlistából, hogy egyedül ennek a lapnak több a bevétele állami, mint piaci reklámokból (összehasonlításképp: a Magyar Konyha ötvenegy százalékához képest a HVG-nél és a Storynál egyaránt kb. egyhuszadát teszik ki az állami hirdetési bevételek a piaci reklámokból származóknak).
További érdekesség, hogy az évente tízszer (ebből kétszer dupla számmal) megjelenő magazin egy számában az olvasók majd’ annyi állami reklámot olvashattak, mint étteremajánlókat és konyhai praktikákat: az egy lapszámra eső ötmillió forint körüli összegből a jelenlegi médiaajánlat (pdf) szerint kitelik öt darab egész oldalas (vagy tizennégy darab egyharmad oldalas) hirdetés is .
Tálalás:
– forrón, az ültetésnél figyeljünk, hogy a miniszterelnökné kényelmes széket kapjon
A Magyar Konyha kiadójának éves beszámolóit elnézve a 2012-es bőkezű állami reklámköltés nem véletlen. A magazin első teljes évében, 2011-ben a kiadó összbevétele hatvanhétmillió forint volt, vagyis körülbelül annyi, amit a cég a rákövetkező évben piaci hirdetésekből és eladásokból össze tudott hozni. A mérleg szerinti veszteség ilyen alacsony bevétel mellett harminchétmilliós, durva mínusz volt. Legfeljebb egy-két hasonló év után nem nagyon maradt volna más választása a tulajdonosnak, mint hogy bezárja a boltot.
A vagyoni értékű jogok nyolcvanmilliós helyesbítése megelőzte a közvetlen csődöt, a 2011-ről a következő évre – a bőkezű állami hiretőknek is köszönhetően – a duplájára ugró bevétel pedig 2012-re tolerálható mértékűre, hárommilliósra mérsékelte az éves veszteséget, a későbbiekben pedig nullszaldó körüli, szolid üzletmenetet biztosíthat, Lévai Anikóval az egyik szerkesztőbizottsági székben.
Jó étvágyat kívánunk!
Sarkadi Nagy Márton
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásNégymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!