Bontott betonra cserélték a jóval drágább sódert a 880 milliós kerékpárútban

Homokos kavics szerepelt a Sándorfalva-Ópusztaszer közötti kerékpárút közbeszerzésében, ezt kellett volna a kisteleki Probart Kft.-nek az aljzatba tölteni. Ehellyett bontásból származó darált beton kerül a stabilizáló rétegbe, ami a megrendelő Csongrád Megyei Önkormányzat szerint rendben van, a kivitelező pedig nem válaszolt a kérdéseinkre.

“2,5 cm vtg. AC 8 kopóréteg 3,5 cm vtg. AC 11 kötőréteg 15 cm vtg. Ckt-4 stabilizációs alapréteg 15 cm vtg. homokos kavics ágyazat geotextília” – a 2019 tavaszán meghirdetett közbeszerzés szerint így vállalta el az Ópusztaszer-Dóc-Sándorfalva közötti 17,6 kilométeres kerékpárút építését a kisteleki Probart Kft. A nyertes ajánlat szerint 880 millió forintból, azaz kilométerenként 50 millió forintból épül a valóban hiánypótló kerékpárút.

Az évtizedek óta tervezett út építését a Csongrád Megyei Önkormányzat koordinálja, a környékbeli települések is részt vesznek az uniós projektben. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer szerint az első kiíráskor, 2018 második félévében a Swietelsky 2,2 milliárd forintért, a Colas 1,27 milliárdért vállalta volna az építést, míg a később nyertes Probart Kft. és a G-Plan Építő Kft. érvénytelen ajánlatot adott be. Az első közbeszerzést a kiíró – mivel az ajánlatok jócskán meghaladták a rendelkezésre álló pénzt – érvénytelenítette.

2019 tavaszán újra, ugyanazon paraméterekkel kiírt közbeszerzést a kisteleki Probart Kft. 880 millió ajánlatt megnyerte, a Délút Kft. 1,4 milliárdos, a G-Plan Építő Kft. 2,6 milliárdos, valamint a STRABAG 1,5 milliárdos ajánlatával szemben.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben elérhető dokumentáció szerint a kerékpárút aljába kerül a 15 centiméter vastag réteg homokos kavics. Erre adott árazatlan ajánlatot a Probart, a kavicsból eszerint talajjavításra Ártándról hozott kavicsból 5100 köbméter kellett volna, valamint 12 ezer 630 köbméter töltésanyaggal is számoltak.

Az építkezés már javában zajlik, sok helyen már az aszfalt is a helyére került. Ami szembetűnő, hogy hatalmas betontörmelék-hegyeket halmoztak fel az építések mentén. Viszont sem a közbeszerzésben, sem a leírásokban nem szerepel beton hulladék újrafelhasználása.

Éppen ezért a Csongrád Megyei Önkormányzathoz fordultunk, azt írták az Átlátszó megkeresésére, hogy “a kerékpárút kivitelezője a kiviteli tervekben szereplő védőréteget homokos kavics helyett változatlan rétegvastagság mellett törtbetonból alakítja ki. A változtatást a kivitelező kérte, igényét hivatalosan jelezte, a törtbeton anyagára jellemző tulajdonságokat (szemeloszlás, aprózódás, fagyállóság stb.) laboratóriumi vizsgálattal alátámasztva bemutatta. A változtatáshoz a tervező és a műszaki ellenőr hozzájárult. A beépíteni tervezett tört beton a homokos kavicsnál jobb tulajdonságokkal rendelkezik, jól tömörödő, stabil és nagy szilárdságú. Mivel a tört beton egy újrahasznosított anyag, ezért felhasználása környezetbarátnak minősíthető. A kivitelezést a változtatás nem drágítja meg, a vállalkozó a tört beton beépítését az ajánlatában beárazott homokos kavics helyett ugyanazon mennyiséggel és árszinten számolja el.”

Az, hogy környezetbarát, tény, hiszen a bontásokból származó, feldolgozott és osztályozott beton újrafelhasználása célszerű, és mindenkinek jó. Az viszont érdekes, hogy a megrendelő szerint a hulladék használata “a vállalkozó a tört beton beépítését az ajánlatában beárazott homokos kavics helyett ugyanazon mennyiséggel és árszinten számolja el.”

Több fuvarozóval, kerékpárút építésben résztvevő vállalkozóval és bányával is beszéltünk. Mind azt mondták, hogy a hulladék beton ára jóval alacsonyabb a bányában kitermelt kavicsénál. Ráadásul Szegedtől csak 150-180 kilométerre van bánya, ami az út- és egyéb fuvardíjak miatt tovább növeli a kavics árát.

Azt is mondták, hogy csak akkor megfelelő a tört beton, ha az egyenletes minőségű, ellenkező esetben az egész pályatest megsüllyedhet. Arra, hogy mégis mennyit lehet spórolni az anyagcserével, egyik forrásunk sem akart válaszolni, de annyit megjegyeztek, a tervben szereplő 5 ezer köbméternyi anyag 277 kör 18 köbméteres kamiont jelent. Ha csak az út- és fuvardíjakat veszik, már az is jelentős tétel lehet.

Kerestük a Probart Kft.-t is, de egyetlen kérdésünkre sem válaszoltak.

Segesvári Csaba

Fotó: a szerző felvétele

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!