Szenvednek a gázár miatt a távhőszolgáltatók – 310 milliárdra növelték a távhő kasszát

Folyamatosan brüsszelezik a kormány energiaár-ügyben, Orbán Viktor szerint „a gáz- és árampiacot minden átmenet nélkül liberalizálták, ezzel teljes mértékben kiszolgáltatták az embereket és a vállalkozásokat az energiaszolgáltatóknak”. A most futó közbeszerzések azt mutatják, az állami szereplők is szenvednek az ár miatt. Ahogy a távhőszolgáltatók is. Márpedig ők éppen a magyar kormány szabályait követik.

„Ismét meg kell állítani Brüsszel brutális rezsiáremelési terveit” – idézi Orbán Viktor Kossuth Rádióban elhangzott szavait az origo.hu, majd folytatja: „a gáz ára most a világpiacon óriásit emelkedett, és bekövetkezett egy magas áremelés ennek következtében (sic!). Brüsszel szándékosan emeli az árakat, és pont az ellenkezőjét vallják, mint a magyar kormány. A rezsi az rendkívül érzékeny dolog az olyan országok számára, mint Magyarország”.

A magyar kormány – ezen belül Orbán Viktor brüsszelezése – nem új, még akkor sem, ha annak a valósághoz vajmi kevés köze van. A gáz ára egy év alatt több mint hatszorosára nőtt, az irányadó holland tőzsdén szeptember végén 78 eurón jegyzik a gáz megawattóránkénti árát, míg egy éve ugyanekkor 12 euró környékén járt. Az árrobbanás egyelőre az ipart érinti, a végfogyasztók később elsősorban a magasabb infláció formájában érezhetik majd azt a nyomást, ami most az ipari szereplőkre nehezedik. Ez nem Brüsszel, hanem a piac miatt van, erről bővebben nemrég írtunk.

Elszabadult Európában a gáz ára

Elképesztő emelkedésben van nemcsak az áram és az olaj, hanem különösen a gáz ára. Az elmúlt évben sokszorosára nőttek a…

Ahogy azt is bemutattuk, hogy nettó energiaimportőrként Magyarországnak sem kedvez az áremelkedés, de a hazai háztartások fűtési díjait a hatósági tarifák miatt nem érintik majd közvetlenül a magas nagykereskedelmi árak. Azonban a gáz és áram ára itthon is hatással lesz az inflációra, megjelenik a vállalatok költségeiben, ami továbbgyűrűzik a fogyasztói árakba.

És nem csak cégek életét nehezíti meg az árrobbanás. A közintézmények, közszolgáltatók is októberben szerzik be az éves energiamennyiséget, ilyenkor zajlanak a közbeszerzések. Bár Orbán Viktor szerint „Brüsszel szándékosan emeli az árakat” és „a gáz- és árampiacot minden átmenet nélkül liberalizálták, ezzel teljes mértékben kiszolgáltatták az embereket és a vállalkozásokat az energiaszolgáltatóknak”, úgy tűnik, ez Magyarországon sincs másképp.

Több közbeszerzést vizsgálva jutottunk arra, hogy bizony hazánkban éppúgy kiszolgáltatottak a nem lakossági fogyasztók, mint Nyugat-Európában. De lássuk a számokat.

Az önkormányzatokat is érinti

A VÜZ Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Nonprofit Kft. júniusban írt ki közbeszerzést 2 évnyi energia közbeszerzésére, az eredményeket augusztusban közölték. A gáz világpiaci ára akkor 35,3 euró/MWh volt. Cikkünk írásának időpontjában ez 93,6 euró/MWh. A gázt a közbeszerési értesítő szerint az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. szállíthatja, nettó 188 forint/köbméteres áron. Összehasonlításképp az állami ármeghatározással megszabott lakossági gázár 78,6 forint/köbméter. A VÜZ legutóbbi, 2019-es közbeszerzésében még 108 forint/köbméteres áron sikerült a földgáz beszerezni.

A villamosenergiára is ezzel egyidőben írták ki a közbeszerzést: az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. nettó 29,6 forintos kWh áron adja az árat a cégnek. Ez 2019-ben 20,85 forint/kWh volt. A VÜZ Kft. 100 százalékban önkormányzati tulajdon, a választásokat 2019-ben Nagy Bálint nyerte, a Fidesz-KDNP színeiben, a testület is fideszes többségű. Itt jegyezzük meg, hogy a lakosság 11,4–13,2 forint/kWh áron kapja az áramot.

A szintén fideszes Kaposvár szeptemberben hirdetett eredményt a földgázbeszerzésen, a nyertese a Wattler Kft., ők nettó 248 forint/köbméteres áron szállítanak.

És nemcsak a fideszes önkormányzati cégek fizetnek többet az energiáért, hanem a teljesen állami tulajdonban lévő vállalatok is többet fognak, akiknél a közbeszerzés még csak most zajlik.

Nem nehéz kitalálni, hogy ha az állami költségvetésből működő hivatalok rezsikiadása durván nő, akkor azt miből fogják pótolni: a költségvetésből, vagyis adóból.

Érdekes adalék a rezsiharchoz: a teljes magyarországi energiafogyasztás mintegy 26 százaléka a lakossági piac – ezt a MET adatai mutatják. Ahogy azt is, a 45,4 TWh összefogyasztásból 11,7 KWh történik ebben a szektorban. A versenypiachoz köthető a legtöbb villamosenergia-fogyasztás, ami az összfogyasztás mintegy 59 százalékát teszi ki. Vagyis a többség piaci áron vásárol. Éppen ezért szenvednek a távhőszolgáltatók is.

Csak piaci áron

Ugyan a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége nem reagált kérdéseinkre, szakmaközeli forrásunk meglehetősen aggasztó hírekről számolt be. Informátorunk azt mondta, a napokban a gáz traderek levelet küldtek a szolgáltatóknak, amelyekben azt írták, amennyiben a szolgáltató a szerződött mennyiség feletti részt akarja lehívni, azt csak piaci áron teheti meg.

„Ezt a cégek nem bírják ki, a közszolgáltatót nem szokták a magánszolgáltatók sarokba szorítani.

Lehetőségünk sincs lépni, a hatóság szabályoz bennünket” – tette hozzá. Azt is mondta, a távhő kasszát a napokban 310 milliárd forintra növelték. Erre azért van szükség, mert a távhő árát az állam határozza meg: ha a kiadási oldal nő, azt az állam pótolja.

Hogy kicsit jobban értsük a szolgáltatókat. A távhőcégek évente vásárolnak bizonyos gázmennyiséget, opcióval, hogy szükség esetén több gázt fel tudjanak használni. A traderek az opciós részt akarják piaci áron eladni. Forrásunk szerint ezt akár egyoldalú szerződésmódosítással is megtehetik, a közszolgáltató tehetetlen.

MEKH: egy távhőszolgáltató jelzett

Megkerestük az ügyben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt. Levelünkben leírtuk, hogy információink szerint 310 milliárd forintra nőtt a távhő kassza, valamint hogy több szolgáltató arra panaszkodik, a gáz traderek piaci feltételeket szabnak már megkötött szerződésekre, ha a szolgáltató túlvételez. Emiatt érdeklődnénk, hogy mi lesz a távhő szektorral, ha a traderek akarata érvényesül, és hogyan hat a mostani gázár a távhő szektorra.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a következő választ küldte.

„Magyarországon több mint 100 távhőszolgáltató működik, melyek tevékenységét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ellenőrzi. Október 15-étől a rendelkezésre állási időszakot követően mindenhol rendben elindult a távfűtési szezon. A MEKH felé egy távhőszolgáltató jelezte, hogy szerződött gázkereskedője (túlvételezésre vonatkozóan) szerződést kívánna módosítani vele.

A két szereplő közötti egyeztetések folyamatban vannak.

A MEKH a távhőtermelők gazdaságos működését elősegítendő minden évben közzéteszi az adott fűtési időszakra vonatkozó indokolt költség alapjaként elismert referencia földgázárat. A szabályozás célja, hogy motiválja a földgázt vásárló távhőtermelőket arra, hogy a földgázbeszerzésük során érdemben versenyeztessék a földgázkereskedőket és a kapott ajánlatok közül az elérhető legkisebb összköltségűt válasszák.

A MEKH hirdetményben foglaltak szerint ismeri el a földgáz-tüzelőanyag költségét, amelyhez a felelősen működő távhőszektor már az eltelt évek során alkalmazkodott.”

Segesvári Csaba

Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Robert Fico, Szlovákia kormányfõje (j) jelképesen meghúznak egy csavart a magyar és a szlovák földgázhálózatot összekapcsoló vezetéken a két ország földgázhálózatának összekapcsolása alkalmából tartott ünnepségen a Pest megyei Szadán 2014. március 27-én (forrás: Koszticsák Szilárd/MTI)