Második menet – így fejleszt Páva Zsolt Pécsen

Magasház, hitelből finanszírozott megrendelés az Elios-nak, konzultáció a blogger-polgármesterrel, Fodor Ibolya – ezektől a témáktól volt hangos a helyi, és néha az országos sajtó az önkormányzati választások óta. Az egyes ügyek megítélése lehet véleményes, de az biztos, hogy az adósságaitól tavaly megszabadított város újra vad költekezésbe kezdett – természetesen hitelből.

Korábbi cikkeink az önkormányzatokról

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Felszívódott milliárd: a brókerbotrány fóti szála

Egy mintaszerű környezetvédelmi projekt – csődben az észak-magyarországi hulladékgazdálkodási program

Pozíciókkal kényezteti ellenzékét a fővárosi Fidesz

Nyíregyházi ingatlanmutyi, a bankbotrányban előzetesbe került üzletemberrel a háttérben

Offshore hátterű cégnek adta el az egykori óvodát a XIII. kerület, 60 fát is kivághatnak

Telekspekulációval vette kezdetét a gyöngyöshalászi gumigyár építése, a földtulajdonosok nevetséges kártalanítást kapnak

Cápa a kismedencében: így tett szert a tiszakanyári polgármester 338 millió forint munkahelyteremtő támogatásra

„Soha nem látott Fidesz győzelem” – olvasható Hoppál Péter Facebook-oldalán, a tavaly őszi önkormányzati választások éjszakáján felkerült fotó alatt. Érdekes megállapítás, hiszen 2010-hez képest – hasonló részvételi arány mellett: akkor 33, most 34 százaléknyi szavazó voksolt – 12 ezerrel kevesebben szavaztak Páva Zsoltra. Másképp: míg 2010-ben a szavazók bő kétharmada, 2014-ben már csak a szavazók 40 százaléka tartotta alkalmasnak Pávát a polgármesteri tisztségre.

Az országos trendnek megfelelően a Fidesz egyéni képviselőjelöltjei Pécsen is taroltak: mind a 19 választókerületben a kormánypárti jelöltek nyertek. Viszont a szavazatvesztés itt is a polgármester népszerűségének csökkenéséhez hasonló arányokat mutat: a 2010-es 60 százalék körüli győzelmek négy év alatt 30-35 százalékra olvadtak. A szétzilált ellenzék képviselői ennek ellenére is csak kompenzációs listáról juthattak be a városi közgyűlésbe, amelyet így 19:8 arányban ural a kormánypárt.

A hatalmi viszonyok tehát érdemben nem változtak, viszont több új arc is bekerült a városvezetésbe. A korábbi alpolgármesterek például nem is indultak a választáson: Csizi Péter inkább az országgyűlést választotta, Nagy Csaba pedig a Baranya Megyei Közgyűlés elnöki pozícióját kapta. Az eddig olajozottan működő gépezetbe a porszemnél nagyobb zavaró tényező is került.

A választások után alig egy hónappal jött az első botrány: a komoly szobrászművészeti hagyományokkal rendelkező város főutcájára egy Kligl-szobrot rendelt az önkormányzat. A pályázati eljárás visszásságai és a szobor minősége ellen Böszörményi István szobrász tiltakozott és tiltakozik azóta is.

Terhessé vált szövetségek

Míg Boros Misi egy tehetségkutatóban, addig Fodor Ibolya az RTL Klub hírműsoraiban képviselte ország-világ előtt a várost. Utóbbi jóval kevesebb örömet szerzett a pécsieknek – és nem utolsó sorban a helyi Fidesznek, amelynek farvizén a „helyi civil” szerepében Fodor a közgyűlésbe lavírozhatott. A korábbi szövetséges civileket megtestesítő Összefogás Pécsért Egyesülettel (ÖPE) ugyanis a helyi Fidesz nem sokkal a választás előtt összerúgta a port. A kampány során a viszony annyira elmérgesedett, hogy azóta még egy kis helyi civilvegzálásra is futja egy nem túl aktív vizsgálóbizottság keretében.

A „Civil Pénzek Vizsgálóbizottság” összetétele elég sajátos: három kormánypárti és egy DK-s képviselőből áll. A bizottság feladata is érdekes: azokkal, az előző ciklusban a civileknek nyújtott támogatásokkal kapcsolatban vizsgálódnak, amelyeket épp a Fidesz-KDNP-ÖPE-többségű koalíció hagyott jóvá.

Fodor Ibolya sajátos megnyilatkozásaival helyben már jóval a kampány előtt is többször az érdeklődés középpontjába került, de országos nyilvánosságot a kormányellenes tüntetők lehazaárulózásával kapott. A helyzet gyorsan eszkalálódott: alig két héttel később már az RTL Klub szerette volna a képviselőasszonyt egy több mint tíz éves sikkasztási ügyével kapcsolatban megkérdezni. Fodor először az ügy létezését is tagadta, noha volt kollégái emlékezete mellett bírósági papírok is igazolják a történetet.

A frakció gyorsan kihátrált Fodor mögül, de pl. a lemondásra való felszólítással egészen január elejéig várt a polgármester. Páva Zsolt levelében akadnak érdekes bekezdések: nehezen hihető például, hogy nem tudtak Fodor múltjáról, hiszen a városban sokan – így a helyi jobboldali média munkatársai is – nyílt titokként kezelték az ügyet. A képviselőasszonyt bizottsági tisztségétől is megfosztották, de – bár a képviselőtestület munkájában nem nagyon vesz részt – mandátumához továbbra is ragaszkodik.

Jobb zsebből a bal zsebbe

Így a városvezetésnek nagyívű feladatai végrehajtása közben egy szavazattal kevesebbel kell kalkulálnia – nem mintha ez érdemben befolyásolná a folyamatokat. A „párhuzamosságok megszüntetése és a karcsúsítás érdekében” elindított egyik legfontosabb változás a városi tulajdonú cégek átszervezése – ennek jegyében a polgármesteri hivatal 30 dolgozóját is elküldik 2015 júniusáig. (Ez a lépés egyelőre inkább csak számmágiának tűnik, hiszen a státuszok egy másik városi céghez kerültek.)

Viszont a buszvásárlások és -bérlések kapcsán folyamatosan hitelek felvételére kényszerülő Tüke Busz Zrt.-t az ellenzék aggályai közepette tényleg beolvasztották a szintén az önkormányzat tulajdonában álló Biokom Kft-be. Az eredetileg hulladékkezeléssel foglalkozó, és a rezsicsökkentés dacára sem veszteséges cég az évek során városüzemeltetési feladatokat, a parkolást és a pécsi parkerdőt is megkapta. No, meg a temetkezést.

A Pécs Holdingnál – amely korábban a parkolással és városüzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat látta el – így már tényleg csak vagyongazdálkodás maradt, hiszen a Pécsi Kreatív Központ (korábban Pécsi Médiaközpont) és a Pécs Tv is a város közvetlen irányítása alá került. (Utóbbi egyébként beszállítója a MTVA-nak is.)

Hitelből vásárol, egyébként konzultál

„Míg a csúcson 46 milliárdos volt az adósságállomány, ma mindössze 2 millió forint Pécs hitele; ez az első olyan év húsz esztendeje, amikor a jövőre koncentrálhatunk a múlt helyett” – büszkélkedett Páva Zsolt idén januárban. Sajnos ez már akkor sem volt teljesen igaz. A városi kommunikációból rendszeresen kimarad, hogy a felhalmozott adósságot – akárcsak a többi rosszul gazdálkodó, legtöbbször fideszes vezetésű városok esetében – nem a város fizette ki valami csoda folytán, hanem az állam vette át.

Azóta többször is született döntés hitelfelvételről. A városnak a 2020-ig tartó uniós tervezési ciklusban 30 millió eurós (9 mrd forint) hitelkeretre is szüksége van az Európai Beruházási Banknál, hogy a 30 milliárd forintos területfejlesztési forráshoz biztosíthassa a kellő önerőt. Éppen ennek a fejlesztési forrásnak az elköltéséről kezdett nemrég konzultációt a városvezetés.

Ez azért is érdekes húzás, mert ezen uniós források kapcsán tavaly már el kellett fogadni a településfejlesztési koncepciót (2014-2030) és az integrált településfejlesztési stratégiát (2014-2020). (Ezek azok a jól kidolgozott, fontos dokumentumok, amelyekkel kapcsolatban néhány évvel később egy átvilágítás meg szokta állapítani, hogy nagyon jó, de nem valósult meg belőlük semmi.)

A stratégiák, koncepciók kidolgozásával „társadalmasítás” is járt, bár nem olyan volumenű, mint a mostani konzultáció. A mostani, Simicska-hengereken, plakátokon is zajló kampány összköltsége 5,35 millió forint, ezt az összeget az önkormányzat dologi kiadásaira szánt összegből biztosítja a város. Minden pécsi háztartás kérdőívet kapott, amelyet március végéig lehet visszajuttatni a városházára, vagy online kitölteni. A „társadalmasítás” komolyságát jól mutatja, hogy a kérdőíven az alábbi kérdés is olvasható: törekedjen-e a város a program keretében a teljes foglalkoztatottságra?

A konzultáció logójából még arra a levélre is jutott, amely a Harman gyártóbázisának Pécsre településéről szólt. A diadalittas üzenetben, amelyet szintén minden pécsi háztartás megkapott (összköltség: bruttó 754 ezer forint) azért akadnak furcsaságok. Például Páva Zsolt szerint a 420 új munkahely a kampányban és a programjában ígért 6000 új munkahely 10-15 százaléka. Persze, nagyon jó, hogy az évek óta hanyatló városban – Pécs lakossága csak az elmúlt 4 évben 10 ezerrel csökkent – új munkahelyek létesülnek, de ez még talán kevés a „gazdasági áttöréshez”. A multi munkahelyteremtő beruházását Pécs egyébként 150 millió forinttal, míg az állam további 750 millió forint támogatással segíti.

Közvilágításkorszerűsítés Tiborczékkal

Egymilliárd forintos hitel kellett a város világításkorszerűsítési projektjéhez is – vicces, de ez a tétel például nem szerepel a „megkonzultált” településfejlesztési koncepcióban és az integrált településfejlesztési stratégiában sem. Hogy, hogy nem, a kiírást az országszerte taroló Elios Zrt. nyert el. Pécsen azért is különösen érdekes eredmény ez – noha itt egyelőre nincs nyomozás – mert akár több, meggyőző, helyi referenciákkal rendelkező cég is jelentkezhetett volna a közbeszerzésre.( A nyertes ajánlat kiválasztása szempontjából nyilván nem releváns tény, hogy az Elios-hoz kötődő Sistrade Kft-nek is Pécsen van a székhelye.)

Miből telik Orbán Ráhelnek 15 millió forintos tandíjra? Meg fogsz döbbenni!

A fejlődésnek azonban ezzel még nincs vége, a város további komoly fejlesztésbe kezd – sajnos, megint hitelből: a közgyűlés múlt csütörtöki ülésén döntött arról, hogy a város újabb 3,5 milliárd forint hitelt vesz fel a „buszcsereprogram folytatására”. Az összegből a pécsi buszpark kétharmadát cserélik ki, 38 csuklós és 77 szóló buszt vesz a város. Nehéz megítélni, hogy a beruházás hosszabb távon mennyire kifizetődő – a város 2011-ben hasonló korú vagy idősebb buszokat vett, lassan ezeket is selejtezni kell.

Az eddigiek mellett talán szinte el is törpül a Magasház, amelyet papíron már számtalanszor lebontottak, átalakítottak, és már csak technikailag áll ott, ahol. De azért volt ezzel kapcsolatban is néhány érdekesség az elmúlt időszakban: leginkább az, hogy nem történt semmi. Vagyis a bíróságon sok minden történt, hiszen megállta a helyét a spanyol hitelezők keresete, mely szerint nem lett volna szabad úgy értékesíteni a Magasházat, ahogy az a felszámoló tette. Így továbbra is a „spanyol” La Torre Kft. tulajdona az épület, és továbbra sem bontható le.

Az sem zárható ki, hogy még a következő választásoknak is kiemelt kampánytémája lesz a 25 emeletes épület, hiszen tavaly is pont a kampány időszakában pörögtek fel az események – igaz, eredmény nélkül. Az is lehet, hogy olvashatunk majd erről az MTVA blogbirodalmának Urbánus blogján, ahova Páva Zsolt a pécsi önkormányzat szerint magánemberként írogat, ezért nem is árulják el, hogy pontosan mennyiért.

Güth Ervin

Ez a cikk a Transparency International Magyarország, a K-Monitor, a Political Capital és az Átlátszó közös önkormányzati projektjének keretében készült, a projekt támogatója az Open Society Foundations.

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.