A Fidesz politikai-gazdasági közösségének fennmaradása szempontjából az egyik legnagyobb baklövésnek bizonyulhat a kekvák létrehozása. A felsőoktatási intézmények és állami cégek mellett az előző kormány alatt politikai szempontból fontos, korábban magánkézben levő intézményeket is kekvásítottak, ez vezetett a kormányváltás után például a Mandiner bezárásához. Összeszedtük és interaktív formában böngészhetővé tettük, milyen vagyonelemeket vesz át az új kormány a nem egyetemi kekváktól.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszere 2021-ben kapott egységes törvényi keretet, és a következő öt évben az Orbán-kormány utolsó ciklusának egyik legvitatottabb intézményévé vált. A kekva-rendszer – azon belül az egyetemek alapítványosítása – a költségvetésnek is többletkiadást okozott, miután az Európai Unió megtiltotta új jogi kötelezettségvállalások megkötését a kekvákkal és az általuk fenntartott szervezetekkel, így az érintett egyetemek új Erasmus+ támogatásokhoz sem férhettek hozzá. Ennek pótlására a kormány saját forrásból finanszírozott ösztöndíjprogramot indított.
Az intézményi hálózat mellett nagy értékű ingatlanok, földterületek és részvénycsomagok is az alapítványokhoz kerültek.
Bár az alapítványok jelentős részét az állam hozta létre és látta el vagyonnal, több esetben az alapítói jogok teljes körét a kuratóriumokra ruházták. Az alapítványi működés miatt a kezelt intézmények pénzügyei kevésbé voltak átláthatók, mint közvetlen állami tulajdonban. A kuratóriumok élére jelentős részben a Fideszhez vagy az Orbán-kormányhoz kötődő politikusok és más közéleti szereplők kerültek: Lázár János például a Mezőhegyesi Ménesbirtokot birtokló Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, Demeter Szilárd pedig a Magyar Kultúráért Alapítvány kuratóriumi elnöke lett.
A meglévő állami vagyon alapítványosítása mellett a rendszerbe magánalapítványi előzményű szervezetek is bekerültek, köztük a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány és a Batthyány Lajos Alapítvány. Ezek kekvásítása azonban utólag ajándéknak bizonyult a Fidesztől a Tisza Párt számára, hiszen magánalapítványként aligha nyúlhattak volna hozzájuk. Azután viszont, hogy bekerültek a kekva-törvény hatálya alá, az új vezetés kétharmados törvénymódosítással állami kézbe vehette az intézményi és ingatlanvagyonukat.
Az áprilisi választások után az új parlament megszavazta a kekva-rendszer fokozatos megszüntetését. A felsőoktatási tevékenységet nem végző alapítványok 2026 nyarán megszűntek, az egyetemeket fenntartó kekvák megszüntetésének törvényi határideje viszont 2027. augusztus 1. A nem egyetemi alapítványok megszüntetése révén a nyár végére több mint 1000 milliárd forintnyi vagyon került vissza közvetlenül a magyar állam tulajdonába.
Ezen az oldalon összeszedtük és interaktív formában böngészhetővé tettük, milyen vagyonelemek voltak a nem egyetemi kekváknál,
és az új kormány melyik szervezetei felelnek majd értük.
Ahogy az összesítésből is látszik, az egyik legnagyobb értékű, állami tulajdonba került vagyonegyüttes a Mathias Corvinus Collegium Alapítványé: ha csak az alapítvány vagyonának ellenőrizhető értékét nézzük, akkor is 784,01 milliárd forintnyi vagyon került az államhoz. Az alapítvány teljes vagyonának értéke azonban ennél nagyobb lehet, mivel a céges részesedések és pénzeszközök mellett ingatlanok is tartoztak hozzá, például a győri Konferencia Hotel és a lebontott munkásőr-székház telke a Gellért-hegyen. Utóbbin az MCC új központot építtetett volna, a beruházás azonban a kormányváltással leállt, így az állam egy félbehagyott építkezést vett át.
Az alapítvány mérhető vagyonának legnagyobb részét, 662,21 milliárd forintot, a MOL- és Richter-részvénycsomagok adják. Ezeket az MCC az államtól kapta ingyenes vagyonjuttatásként 2020-ban, vagyis a részvénycsomagok a kekva megszűnésével visszakerültek a magyar államhoz.
Más a helyzet a Libri-csoporttal: az MCC 2023-ban piaci tranzakcióval szerezte meg a könyvpiaci csoport többségi tulajdonát. A Libri-részesedést birtokló MCC-s cégek állami tulajdonba kerülésével
a Libri feletti közvetett tulajdonosi kontroll is az államhoz került.
Kisebb értékű, de politikai szempontból fontos az MCC Liber Invest Kft. is. A társaság az MCC Média Holding Zrt.-n keresztül birtokolta a Mandiner kiadóját, a Mandiner Novum Nonprofit Zrt.-t. A Mandinert korábban a Mediaworks adta ki, innen került 2025-ben az MCC tulajdonosi körébe. A kekva megszüntetése után az MCC Liber Invest Kft. állami tulajdonba került, és a tulajdonosi joggyakorló döntése nyomán szeptemberben felmentették a Mandiner online főszerkesztőjét és a kiadó vezérigazgatóját. Szeptember 9-én a mandiner.hu elérhetetlenné vált, később pedig már csak a lap archívuma vált hozzáférhetővé.
A MOL- és Richter-részvények közvetlenül állami tulajdonba kerültek, ahogy az MCC Liber Invest Kft. és rajta keresztül a Librihoz és a Mandinerhez vezető céglánc fölötti tulajdonosi kontroll is. Ezeknél a pénzügyminiszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat. Az MCC ingatlanfejlesztő társaságainál ezzel szemben a Vitézy Dávid vezette Közlekedési és Beruházási Minisztérium minisztere lett a tulajdonosi joggyakorló. Ezek közül a Gerhardus Talentum különösen érdekes, mert a cég az ingatlanfejlesztés mellett az MCC brüsszeli szervezetében is szerepet játszik: legalábbis az MCC Brussels alapító irata szerint ez a cég jelölheti ki a központ egyik igazgatóját. Ha időközben nem változtatták meg az alapszabályt, az állami tulajdonosi joggyakorlónak ezen keresztül az MCC Brussels működésére is lehet befolyása.
Jóval kisebb értékű, de politikailag szintén érdekes a Batthyány Lajos Alapítvány sorsa. A BLA korábban magánalapítvány volt, 1991-ben alapították Antall József felhívására, majd 2010 után az Orbán-kormány egyik jelentős támogatásközvetítő szervezetévé vált: a Miniszterelnökségtől kapott támogatásokat osztotta tovább. 2021-től kekvaként működött, és ebben az időszakban kapta meg székházként a Budai Várban található Lónyay-Hatvany-villát, amely most visszaszállt az államra.
A BLA részeként működött a Danube Institute nemzetközi think tank is. A kormányváltás után az intézet leépült: több külföldi kutató szerződését nem hosszabbították meg, miközben vezetői az Egyesült Államokban Danube Institute USA néven külön szervezetet hoztak létre. Továbbra is aktív viszont a lapkiadással foglalkozó BL Nonprofit Kft., amely többek között a Hungarian Conservative kiadója. A BLA részesedésének állami tulajdonba kerülése után a társaság felett a pénzügyminiszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat. Az angol nyelvű lap életében a kormányváltás eddig nem hozott látványos változást: továbbra is frissül, és az impresszuma alapján a korábbi csapat szerkeszti Magyarics Tamás vezetésével.
A kekvák megszüntetéséről szóló törvény alapján közvetlenül az államhoz kerülnek vissza azok az ingatlanok, amelyeket az állam ingyenes vagyonjuttatásként adott az alapítványoknak, és amelyek természetben továbbra is megvannak. Ebbe a körbe tartozik például több MCC-s ingatlan, a Makovecz Campus Alapítványnak juttatott piliscsabai ingatlanvagyon, illetve a Hauszmann Alapítvány ingatlanportfóliója, függetlenül attól, hogy a kapcsolódó feladatokat vagy társaságokat melyik minisztérium veszi át.
Szintén közvetlenül az államhoz került vissza az egykori OPNI lepusztult épülete. Az Orbán-kormány ide egy bentlakásos nemzetközi középiskolát tervezett, 2020-ban ehhez létre is hozták a Közép-európai Oktatási Alapítványt. Az alapítvány feladatait azonban nem az oktatási, hanem a közlekedési és beruházási miniszter vette át, az átvevő költségvetési szerv pedig a Közlekedési és Beruházási Minisztérium lett. Ugyanide került az OPNI fejlesztésére létrehozott Közép-európai Oktatási Zrt. feletti állami tulajdonosi joggyakorlás is.
A gimnázium azóta sem indult el, annak ellenére, hogy a kormány eredetileg 2023-as átadással számolt, és a projektre több mint 1 milliárd forintot költöttek.
Az OPNI épülete 2023-ben, forrás: Wikimedia Commons
Az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó társaságoknál jellemzően a Vitézy Dávid vezette tárca minisztere lett az állami tulajdonosi joggyakorló.
Ez történt például a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány alá tartozó, jelentős magyarországi és külföldi ingatlanvagyont felhalmozó társaságokkal, a MANEVI Zrt.-vel és a Comitatus-Energia Zrt.-vel. A klasszikus piaci tevékenységekhez kapcsolódó gazdasági társaságok és részvénycsomagok jelentős részénél a pénzügyminiszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat.
Ebbe a körbe kerültek például az Áder János vezette Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány egyes társasági részesedései. Ezek között a legnagyobb tétel a KBKB nevű, 10 milliárd forintos saját tőkéjű, zöld vállalkozásokba befektető alapkezelő. A Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz kapcsolódó állami irányítás alá került két innovációs profilú kekva, a ZalaZONE Alapítvány és az ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány vagyona is. A két kekva alá tartozó cégek összesen több mint 100 milliárd forint saját tőkével rendelkeznek.
A médiában leginkább Lázár János alapítványaként emlegették a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány nevű kekvát. A megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társasági részesedések felett az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat, az alapítvány feladatainak jelentős részét pedig az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium vette át. Az általunk számszerűsíthető vagyonelemek értéke meghaladja a 101 milliárd forintot.
A kekvát 2021-ben hozták létre, egyik legfontosabb vagyoneleme a mezőhegyesi ménesbirtokot működtető Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. volt. A társaságot 2016-ban vásárolta vissza az állam magántulajdonból; a birtok 2025-ös beszámolója szerint 75,7 milliárd forint saját tőkével rendelkezett, 8,6 milliárd forint árbevétel és milliárdos állami támogatás mellett azonban veszteséges volt.
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság (forrás: Lázár János közéleti Facebook-oldala)
A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány létrehozása után további állami vagyonelemeket kapott, köztük 8200 hektár termőföld és közel 1500 hektár erdő vagyonkezelői jogát – ezek a területek nem kerültek az alapítvány tulajdonába –, és hozzá került az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. többségi, valamint a Concordia Közraktár Zrt. 100 százalékos tulajdona is.
Szintén milliárdos céges és ingatlanvagyon került vissza az államhoz a Magyar Kultúráért Alapítvány megszűnésével. Az MKA 2021-ben Demeter Szilárd vezetésével kapta meg többek között az alkotóházak országos hálózatát működtető MANK Nonprofit Kft.-t, a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-t és a Petőfi Irodalmi Ügynökséget, amely később Petőfi Kulturális Ügynökségként működött tovább. Demeter Szilárd nagyszabású kulturális központokat tervezett a Hajógyári-szigeten. A sziget jelentős ingatlanrészei közvetlenül a Petőfi Irodalmi, illetve később Petőfi Kulturális Ügynökség tulajdonába kerültek, és több leányvállalatot is létrehoztak az ingatlanok üzemeltetésére és fejlesztésére.
A tervezett kulturális fejlesztések azóta sem valósultak meg. A telkekkel kapcsolatos egyik legutóbbi fejlemény az volt, hogy tavaly a PKÜ
50 évre bérbe adta a sziget egy részét egy Multikulti Zrt. nevű, Nagy Márton gazdasági miniszter testvérének köreihez köthető cégnek.
A kekvák megszűnésével a PKÜ-ben fennálló alapítványi részesedés a magyar állam tulajdonába került, és a társaság felett Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat. Ez állami tulajdonosi kontrollt biztosít a PKÜ felett, az 50 évre megkötött bérleti szerződés sorsát ugyanakkor annak feltételei és a vonatkozó jogszabályok is meghatározzák.
Közvetlenül az államra szálltak vissza a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány államtól kapott ingatlanjai is, köztük a Habsburg Történeti Intézet épülete és egy, az államtól ingyen kapott budai villa.
Az ingatlanoknál is jelentősebb változás a kekva által közvetlenül fenntartott intézményi hálózat állami átvétele: a KKETTK tartotta fenn többek között a XX. Század Intézetet, a Habsburg Történeti Intézetet, a Kertész Imre Intézetet és a Terror Háza Múzeumot. Az alapítvány feladatait a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter vette át; Tarr Zoltán egyik első személyi döntéseként megszüntette Schmidt Mária főigazgatói megbízását a Terror Háza Múzeumnál.
A kekva-vagyonok között különleges eset a MOL – Új Európa Alapítvány. A tehetséggondozás, a sport, a kultúra és különböző társadalmi programok támogatására 2021-ben az állam és a MOL közösen alapította meg a szervezetet, azonos mértékű vagyoni hozzájárulással. Összesen 85 955 992 MOL-részvényt adtak az alapítványnak; ezek piaci értéke 2026 szeptemberében meghaladta a 430 milliárd forintot. A korábbi MOL-Alapítványának 2022-es beolvadásával a MOL – Új Európa Alapítvány annak általános jogutódja lett. A MOL a kekva megszüntetésekor nem kívánta más alapítványi formában továbbvinni a szervezet feladatait, ezért az alapítvány jogutód nélkül megszűnt.
A részvényvagyon elszámolásakor a MOL-csoport és az állam egyaránt visszakapta az alapításkor általa biztosított 42 977 996 darab MOL-részvényt. Az államhoz visszakerült csomag mintegy 5,25 százalékos részesedést jelent az olajcégben, és 2026 szeptemberének közepi tőzsdei árfolyamán több mint 215 milliárd forintot ért. E részvénycsomag felett a pénzügyminiszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat.
Cikk: Zubor Zalán — Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Címlapkép: Átlátszó montázs
Támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel az Átlátszónet Alapítványnak küldött rendszeres PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.
Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az ügyben az Átlátszó tényfeltáró cikkei nyomán olvasónk tett feljelentést, ám a rendőrség a választások előtt másodszor is megszüntette a nyomozást.
Az albertirsai üzem technológiai fejlesztésére, melynek összköltsége 7,7 milliárd forint volt. Vagyis a beruházás 40 százalékát közpénzből fizette Mészáros cége.
Elmentünk a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által szervezett internetkonferenciára, melynek témája az online gyermekvédelem volt.
Takács szerint a paksi építkezésnél a tervezés és a kivitelezés több pontján is olyan döntések születtek, amelyek előrevetítették a meder kimosódásának kockázatát.
