A tiszás miniszter átvilágíttatja az alapítványt, ahol ő is kuratóriumi tag volt
A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítványnak korábban Gajdos László is kuratóriumi tagja volt, most miniszterként átvilágíttatja.
Három év szünet után újra személyes részvétellel történő közmeghallgatásra került sor Debrecenben a katódanyag-gyártó EcoPro BM Hungary Zrt. engedélymódosítása miatt. A négy órás eseményen a közönség rengeteg kérdésre nem kapott választ a cég és a hatóság képviselőitől. A megjelent lakosok felháborodva sorolták a debreceni akkus cégek számos szennyezési ügyét, a gyakori baleseteket és a gyárak által összeadódó környezeti hatásokat is, de süket fülekre találtak. Az indulatokat nehezen lehetett féken tartani, ráadásul sem a fideszes városvezetés tagjai, sem a Tisza párt országgyűlési képviselői nem jelentek meg a rendezvényen.
Több száz lakos vett részt 2026. szeptember 7-én a debreceni Kölcsey Központban rendezett közmeghallgatáson, melyet az Eco Pro BM Hungary katódgyárának engedélymódosítása ügyében tartottak. A helyiek indulatos felszólalásokkal, bekiabálásokkal fogadták a kormányhivatal és a cég által elmondottakat, és felháborodottan tiltakoztak jogaik és érdekeik sárba tiprása ellen.
Az utolsó, „élőben” megtartott közmeghallgatások egyikéről szóló beszámolónkban 2023-ban megírtuk, hogy a CATL-akkumulátorgyár katasztrófavédelmi közmeghallgatásán valóságos népharag zúdult a hatóságok képviselőire és Papp László (Fidesz-KDNP) polgármesterre. A helyiek dühödten tiltakoztak az ellen, hogy a fejük felett döntöttek az akkumulátorgyár létesítéséről, és sérelmezték, hogy a környezeti és katasztrófavédelmi kockázatokat nem mérték fel kellőképpen.
Az Orbán-kormány ezt követően nem kívánt szembesülni a lakossági felháborodásokkal, és bevezette a „köz nélküli” közmeghallgatás intézményét. Az új Tisza-kormány viszont most, három év után újra lehetővé tette, hogy személyesen tehessenek észrevételt az érintett lakosok az Eco Pro BM Hungary Zrt. katódgyár egységes környezethasználati engedélyének újabb módosítási eljárása során. Az engedélynek ez már a harmadik módosítása, írta meg a debreciner.hu, mely a cég által elkövetett korábbi szabályszegésekről is részletesen beszámolt.
Csakhogy a szeptember 7-i eseményen úgy tűnt:
nincs változás a hatóságok hozzáállásában, az érdemi kérdésekre továbbra is elhárítják a válaszadást.
És nem csökkent a debreceniek dühe sem az akkuipari üzemek miatt – melyekből már hét létesült a város ipari övezeteiben, és most egy nyolcadik üzem építését is bejelentették –, különösen a napvilágra került gyakori balesetek és szennyezési ügyek miatt.
A rendezvényre közel 20 perces késéssel érkező szervezők szokatlan rendszabályokat jelentettek be, ami szintén fokozta az elégedetlenséget: megtiltották a lakosok számára a kép- és hangfelvétel készítését, az ajtókat bezárták – a tiltakozás hatására azután mégis beengedték a kinn rekedteteket –, és közzétettek egy e-mail címet is, mondván: arra még további észrevételeket lehet küldeni. Ez utóbbi „gesztus” már azt vetítette előre a megjelentek számára, hogy a közmeghallgatáson nem fognak minden kérdésükre választ kapni – és ez így is történt.
Az esemény az Eco Pro prezentációjával indult, melyben röviden bemutatták az engedélymódosítást célzó változtatások lényegét és annak hatásait a környezeti hatásvizsgálati dokumentum alapján.
A cég új terméket engedélyeztetne: az eddig előállított nikkel-kobalt-alumínium (NCA) mellett nikkel-kobalt-mangán (NCM) termékeket is gyártanának, évi 40 ezer tonna mennyiségben – az évi 120 ezer tonna gyártott katódalapanyag összmennyiséget azonban nem növelnék.
A technológiaváltás miatt ugyanakkor
az üzem zajhatásterülete minden irányban bővülne, jelentősebb mértékben érintve a debreceni Tégláskert és Szepes nevű városrészeket.
A hatástanulmányból az is kiderül, hogy a módosítással érintett pontforrások esetében az előállított por kisebb szemcseméretű lesz, s emiatt megnő a szilárd anyag és azon keresztül egyes fémek kibocsátása.
A cég prezentációja szerint azonban a hatásterületeken mindenütt teljesülnek a jogszabályban előírt kibocsátási határértékek. Ez az információ azonban egyáltalán nem nyugtatta meg a megjelenteket, Egy Szepesen élő lakos már most is rendkívül zavaró éjszakákra panaszkodott – erre a cégtől azt a választ kapta, hogy valóban volt zajhatárátlépés, ám zajcsökkentő intézkedéseket vezetnek be ezek elkerülése érdekében.
Az is kiderült, hogy maga a hatóság nem végzett ellenőrzéseket zajügyben. A probléma kezelése azonos a gödi akkumulátorgyár zajszennyezésének intézési módjával: ugyanis hiába szabja meg a határértékeket a katódgyár engedélye, a hatóság jogsértő módon itt is megelégszik utólagos zajcsökkentésekkel.
A helyieket leginkább az háborította fel, hogy a Debrecenbe települt akkuüzemek összeadódó környezeti hatásait és kockázatait nem vizsgálták meg előzetesen. Sőt,
országos környezeti stratégiai vizsgálat sem történt, amiből kiderülhetett volna, hogy Debrecen elbírja-e a sok veszélyes üzem okozta környezeti terhelést
– többek közt erre hívta fel Kozma Éva, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) elnöke. A kormányhivatal megjelent képviselői azonban erre azzal reagáltak, hogy a problémával ennek az eljárásnak a keretében nem tudnak foglalkozni.
A hatóság emberei azonban még azokra a kérdésekre sem voltak hajlandók válaszolni, amiket a környezeti hatástanulmányban szereplő tények ügyében tettek fel a helyiek. A dokumentum ugyanis hosszasan sorolja azokat a baleseteket és „rendkívüli eseményeket”, melyek miatt már számos bírságot kapott a tömegtermelést még csak néhány hónapja végző üzem.
Az Eco Pro büntetési tételei közt szerepel szennyvízkiömlés, valamint hulladékkezelési és anyagtárolási anomáliák, hiányzó engedélyek miatt kiszabott bírság; sőt büntetést kapott a cég amiatt is, hogy a hatósági és műszaki biztonsági szakembereket nem engedték be a gyár területére. A balesetek és szennyezések következményeiről azonban hiába hangoztak el kérdések – a hatóság szerint ezek szintén nem az eljárás tárgyához tartoztak.
A MIAKÖ elnöke, Kozma Éva a közmeghallgatás után lapunknak elmondta: hiába bújtak ki a hatóság emberei számos kérdés megválaszolása alól, és hiába nem kívántak szembesülni sem a fideszes városvezetés tagjai, sem a tiszás országgyűlési képviselők a lakossági tiltakozással, a válaszadást nem kerülhetik meg.
A debreceniek és a beruházásokkal szintén érintett települések lakói ugyanis továbbra is tiltakoznak a fejük felett meghozott döntések, az egészségügyi és biztonsági kockázatok, valamint a víz- és energiazabáló, több tízezer tonna veszélyes anyagot felhasználó akkus üzemek okozta környezeti terhek miatt.
Szöveg: Bodnár Zsuzsa – Fotók, videó: Fatér Ambrus, Varga Bence
Címlapkép: Átlátszó-montázs
Támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel az Átlátszónet Alapítványnak küldött rendszeres PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítványnak korábban Gajdos László is kuratóriumi tagja volt, most miniszterként átvilágíttatja.
A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. úgy döntött, felülvizsgálja a vasúti kitérőkre és kitérőalkatrészekre vonatkozó kiírást, és új közbeszerzési eljárást indít.
Utánanéztünk, minek kell ehhez megfelelni, és milyen előnyökkel jár ez a Duna Aszfalt és tulajdonosa, Szíjj László számára.
Ugyan a kormány a javaslatok többségével egyetért, olyan területeken nem látják indokoltak a közbeavatkozást, ahol köztudottan magas a korrupció kockázata.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!