Strómanok és keresztapák a végeken – Elcsalt vidékfejlesztési pénzek nyomában
Egy friss jelentés szerint Magyarország a harmadik helyen áll a vidékfejlesztési programban elkövetett visszaélések számát tekintve 2021-2025 között.
Termékként tároltak Salgótarjánban, az egykori Acélárugyár területén éveken át több mint ezer darab autóakkumulátort: először tűzvédelem nélküli csarnokokban, majd miután emiatt megbüntették a tulajdonos Éltex Kft.-t, a szabadban. Az Éltex nyilatkozata szerint egy lengyelországi cégtől vették át a forgalomból kivont autók akkumulátorait, ám a lengyelországi eredetet évekig tartó hatósági vizsgálattal sem sikerült igazolni. Végül idén a Nógrád megyei kormányhivatal megállapította: az akkukat hulladékként kell besorolni, és el kell szállítani a salgótarjáni telephelyről.
Több száz tonna, autókból kiszerelt akkumulátort tároltak évekig a szabadban egy salgótarjáni hulladéktelepen. A tulajdonosok nyilatkozata szerint az akkukat napelem energiatároló-egységként kívánták a későbbiekben felhasználni – erre azonban soha nem került sor.
Három évvel ezelőtt írtuk meg, hogy az akkor még az Éltex Kft. kezelésében lévő, 36 hektáros salgótarjáni hulladéktelep – mely csak nem veszélyes hulladékok kezelésére szóló engedéllyel rendelkezik – működése miatt többször is megbírságolták a céget. Az egyik 1 millió forintos büntetési tételt azért szabta ki a hatóság, mert a telephely „battery” és „charge” elnevezésű csarnoképületeiben tűzvédelem nélküli tároltak közel 600 tonna lítium-ionos akkumulátort. A tűzvédelmi berendezések kiépítéséig a hatóság 45 napra meg is tiltotta a tevékenység végzését a telephelyen, az akkuk pedig kikerültek a szabadba.
Megírtuk azt is, hogy az Éltex Kft. lakossági bejárást szervezett a telephelyre, és a Salgótarjáni Városi televízió erről készült videofelvételén Vass Zoltán ügyvezető igazgató a szabadban tárolt akkumulátorokról azt állította:
„Maga a cellaparkja az akkumulátornak, a kábelezése, a teljes struktúrája hibátlan. Mi látunk benne egy fantáziát, azt, hogy ezekből energiatárolókat építsünk.”
Az is elhangzott, hogy az akkumulátorokat jelenleg a katasztrófavédelem által előírt módon, kisebb egységekben és egymástól megfelelő távolságra tárolják, a szabad ég alatt; az ügyvezető szerint egyelőre ez a biztonságosabb. A tévériport időpontjában tűzcsapok, tűzi víztározók építésén dolgozott a cég, és lítium-ionos akkuk oltására alkalmas készülékeket rendelt meg. Az ügyvezető közölte:
„Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy egy hónap múlva újra bent tárolhassunk a raktárakban, mert úgy érezzük, hogy a belső tárolás az igazi biztonságos.”
Vass Zoltán beszélt az egyik legfontosabb feladatukról is, miszerint az egykori Acélárugyár területén történt szennyezések miatt kármentesítést kell végezniük.

Becsomagolt akkumulátorok Salgótarjánban 2023-ban, az Éltex Kft. telephelyén (Forrás: Forrás: Salgótarjáni Városi Televízió / YouTube)
Egy Átlátszóhoz eljutott, 2026. márciusi határozat – mely a telephely jelenlegi tulajdonosa, az ALTEO Circular Kft. számára fogalmaz meg kötelezéseket – szerint azonban 2024-ben is azt állapította meg a hatóság egy ellenőrzés során, hogy az akkuk még mindig a szabadban vannak.
„A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Hulladékgazdálkodási Osztálya 2024. június 17. napján helyszíni szemlét tartott. A Kormányhivatal a szemle során,
a Telephelyen belül három különböző helyszínen, nagy mennyiségű gépjármű meghajtására szolgáló akkumulátor egység (akkumulátor pack) szabadtéren történő tárolását tapasztalta”
– olvasható a határozatban. Ekkor a telephely tulajdonosi jogelődje, az Éltex Kft. úgy nyilatkozott: „az akkumulátor packok termékként kerültek a birtokába, azonban a tárolt mennyiségnek csak egy része, az ellenőrzés időpontjában 154.157 kg súlyú akkumulátor pack képezte a saját tulajdonát, a másik része, 413.331 kg a Peregium Green Zrt. tulajdona, azok tárolása szerződés szerint történik a Telephelyén.”
A 2026-os határozat azonban azt is megállapítja, hogy mivel a Peregium Green Zrt. nevű cég az ALTEO Circular Kft. tulajdonában áll – a két cég székhelye is azonos címen, a Kistarcsa, Külső Raktár út 11. szám alatt található –, a cégek között nemcsak az említett szerződéses kapcsolat áll fenn.
A 2024-es ellenőrzés során az Éltex azt is nyilatkozta, hogy a Salgótarjánban tárolt akkukat, mivel azok eredeti céljukra mint autóakkumulátorok már nem használhatók, azokat
napelem energiatároló-egységként kívánja felhasználni.
A 2024-es szemléről készült jegyzőkönyv azt is megállapította, hogy az akkukon hulladékkód nem volt feltüntetve, és a szabadtéren tárolt packokon az eredeti csomagolás már jelentősen megrongálódott.
A szemlét követően a kormányhivatal bekérte a telephelyre termék státuszban beszállított akkuk származására, valamint azok egy részének a Peregium Zrt.-nek való átadására vonatkozó szerződéseket. A származásról szóló adásvételi szerződés szerint az Éltex Kft. a Poland Legnica Sourcing Center Sp. z o.o nevű lengyelországi cégtől vásárolta az árut.
Azt a kormányhivatalnak sikerült tisztázni, hogy a telephelyen tárolt akkumulátorok egy része a Hyundai Kona típusú, forgalomból kivont autókból visszahívott akkumulátor, amelyet a tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, nem is kíván felhasználni.
Ugyanakkor a szerződések összehasonlítása után a kormányhivatal azt állapította meg, hogy az okiratokkal
sem Éltex Kft., sem az ALTEO Circular Kft. nem tudta igazolni az akkumulátor packok energiatároló egység gyártására történő felhasználásának tényét és megfelelőségét.
„A szerződések egymásnak ellentmondó információkat, adatokat tartalmaznak, az okiratokból sem dönthető el egyértelműen a Telephelyen tárolt akkumulátorok termék-, illetve hulladékstátusza, valamint származása”– írták.
A hatóság a Peregium Green Zrt.-t – mint az akkumulátorok nagyobb részének tulajdonosát – is nyilatkoztatta. A cég azt állította, hogy az akkuk alapanyagot jelentenek tevékenységéhez, amely során ipari energiatároló berendezéseket fejleszt és gyárt a kistarcsai telephelyén, és termékként már értékesített is 60 darabot. A kormányhivatal ennek kapcsán a nemzetközi- és magyar jogszabályoknak megfelelő minőségi- és megfelelőségi igazolás/tanúsítvány megküldésére is kérte.
Erre válaszolva a Peregium Green Zrt. 2024 augusztusában úgy nyilatkozott, hogy a telephelyen 1177 darab akkupack van a saját tulajdonában. Emellett megküldte az akkumulátor packokkal együtt átadott termékspecifikáció és műszaki adatlap másolatát. A kormányhivatal szerint azonban
„a csatolt, angol nyelven kiállított termékspecifikáció és műszaki adatlap az LG Chem által gyártott, újratölthető E63 típusszámú lítium-ion akkumulátorra vonatkozott, amely adatlap az interneten bármely személy részére szabadon hozzáférhető,
és amellyel nem igazolható az akkumulátornak az energiatároló egység gyártására szolgáló alkatrészként való megfelelése.”
A kormányhivatal emellett megpróbálta megkeresni az akkukat eladó lengyelországi céget is, hogy igazolja a termékmegfelelést és a felhasználás jogi hátterét, valamint a Magyarországra termékként történő beszállítását.
De bekapcsolódott a vizsgálatba az Országos Zöldhatóság Nemzetközi Engedélyezési és Ellenőrzési Osztálya, amely a lengyel társhatósághoz fordult, hogy megtudja: amennyiben a lengyel cég termékként értékesítette az akkupackokat az Éltex Kft.-nek, arra milyen jogi szabályozás vagy műszaki szabvány, illetve irányelv adott lehetőséget – az újrafeldolgozási vagy hasznosítási követelmények teljesülésének igazolása ugyanis nem történt meg a kormányhivatal felé.
Azonban
a lengyel társhatóság több mint egy évig nem válaszolt a magyar hatóság megkeresésére.
2025 októberében végül olyan válasz érkezett, hogy az Éltex Kft. és a lengyelországi cég között lemerült akkumulátor cellák átadásáról született egy megállapodás – csakhogy Salgótarjánban bontatlan akkumulátor egységeket tároltak. Fuvarokmányok sem érkeztek, melyek a hulladék átadására-átvételére bizonyítékul szolgáltak volna. Csak arra derült fény a megküldött okiratokból, hogy az Éltex a lengyelországi LG Energy Solution Wroclaw sp z o.o. gazdasági társasággal is megállapodott akkugyártásból származó hulladék átadásáról-átvételéről – ez azonban a Salgótarjánban tárolt, forgalomból kivont autók akkumulátorainak származására szintén nem adott magyarázatot.
Arról egyébként, hogy a lengyelországi LG akkumulátorgyár hulladékát Magyarországon is feldolgozzák, korábban többször is írtunk: egy cikkünkből kiderült, hogy bátonyterenyei SungEel üzemébe 2022-ben kb. 500 tonna akkuhulladék érkezett az LG-től, az Éltex Kft. hajdúhadházi telephelyéről szóló cikkünkben pedig LG Energy Solution feliratú akkuhulladékos csomagokról közöltünk fotót.
Miközben a lengyel társhatóság az újabb és újabb magyar megkeresésekre sem küldött választ, Salgótarjánban háborítatlanul dekkolt tovább a több száz tonna akkumulátor. 2026 januárjában aztán megyei kormányhivatal újabb szemlét tartott a helyszínen. A továbbra is a szabad ég alatt tárolt akkumulátor egységekről a határozat azt írja:
„csomagolásuk rendkívül sérült volt, szemmel láthatóan védelmet már nem nyújtottak a benne található termékeknek.”
Ekkor már „csak” 695 db, összesen 247.750 kg súlyú akkumulátor pack volt a telephelyen. Erről az ALTEO Circular Kft. úgy nyilatkozott, hogy 12.457 kg terméknek ő tulajdonosa, a többi a Peregium Green Zrt. tulajdonában áll.
Az ALTEO nyilatkozata szerint a mennyiség azért csökkent, mert az akkumulátor egységek egy részét a kistarcsai hulladéktelepükre már elszállították, ezeket pedig a szétbontásuk után termékként fogják újrahasznosítani.
A kormányhivatal a másfél évig tartó vizsgálat után viszont végül arra a következtetésre jutott, hogy a Hulladéktörvény értelmében a gépjárművekből visszahívott akkumulátorok csak az autóipari felhasználásuk esetén maradhattak volna termékek – ám mivel azokat a gépjárműgyártásban nem használták fel, és eredeti céljukra nem használhatóak, ezzel kizárt az újrahasználat lehetősége, s így azok hulladékká váltak.
„A napelemből származó energiatároló gyártásához alkatrészként történő használat a Kormányhivatal jogértelmezése szerint hasznosítási művelet, mivel az nem az autóiparból származó akkumulátor eredeti célja. A tulajdonosok nem tudtak bemutatni olyan rendelkezést vagy irányelvet, ami szerint a visszahívott gépjármű akkumulátorok bármiféle kivételt képeznének a nemzeti vagy nemzetközi jogszabályok hasznosítási tevékenységre vonatkozó előírásai alól. A Kormányhivatal aggályosnak találja azt a tényt is, hogy
a vizsgálat időtartama alatt a Telephelyen tárolt akkumulátorok kevesebb mint fele került feldolgozásra,
ez okot ad következtetni arra, hogy ez egy kísérleti tevékenység, nem pedig egy ipari, szabadalmazott felhasználás vagy újrahasználat. Ezt a tényt erősítheti, hogy az eredeti céltól eltérően a tulajdonosuk az akkumulátorok egy részét ismeretlen célból értékesítette” – állapította meg a hatóság.
Az ALTEO Circulart arra kötelezték, hogy 2026. március 23-i határidővel végezze el Salgótarjánban tárolt hulladék besorolását a jogszabályban előírt módon – „figyelembe véve annak összetételét, kiemelt figyelmet fordítva a veszélyes alkotóelemekre”; majd a besorolás hatósági jóváhagyását követően, május 31-ig
gondoskodjon az akkuk elszállításáról és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadásáról.
Cikkünk írása közben a Nógrád megyei kormányhivataltól megkaptuk azt a közadatigénylésünkben kikért határozatot is, mely a másik hulladéktulajdonost, a Peregium Green Zrt.-t szintén az akkuk hulladékként történő besorolására és azok elszállítására kötelezte.
A telephellyel 2024 áprilisában is foglalkoztunk: megírtuk, hogy a Greenpeace lakossági bejelentésre történő mérései szerint rendkívül veszélyes, rákkeltő vinil-kloriddal szennyezett víz folyt ki az Éltex Kft. salgótarjáni telephelyéről a Salgó-patakba. Cikkünkre és a Greenpeace közleményére reagálva a cég azt közölte: „Az Éltex Kft. még nem folytat hulladék kezelési tevékenységet a salgótarjáni telephelyén, mivel beruházásokat kell még befejeznünk a hatósági engedély megszerzéséhez.”
De ezt követően egy újabb cikkben megírtuk és fotókkal is igazoltuk, hogy a szabadban többféle csomagolású akkumulátort tárolnak; egy bírságos dokumentum szerint pedig a telephelyen 2023-ban 394,5 tonna „LG modul” feliratú akkumulátort raktároztak.
Az ALTEO-val viszont nemcsak mi foglalkoztunk többször az elmúlt hónapokban. Az ALTEO Nyrt. ugyanis 18,9 milliárd forintért vásárolta meg a Tiborcz-körhöz köthető Éltex Kft.-t – az összeggel kapcsolatban pedig az a gyanú merült fel, hogy az jóval magasabb lehet, mint a vállalat valódi értéke.
Az Éltex-ből létrejött ALTEO Circular Kft. 2025-ös beszámolójából ugyanis kiderült: a társaság jelentős veszteséget termelt, miközben saját tőkéje egy év alatt 12,7 milliárd forintról 3 milliárd forint alá csökkent. Emiatt a cég részvényeinek az árfolyama egy év alatt 33 százalékkal esett, s a Telex egy június eleji cikkében a forrásai alapján azt írta: az ALTEO-kisbefektetők készek felvetni a menedzsment hűtlen kezelésének kérdését is.
A Telex állítása szerint a tavaly megvásárolt Éltex számai annyira problémásak, hogy a cégnek ú. n. háromoszlopos beszámolót kellett csinálnia, azaz jelentősen korrigálnia kellett a korábbi számokat. „Ennek oka egy 6,5 milliárd forintos tárgyieszköz-helyesbítés. Ezt legfőképp
egy környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt, és emiatt 4 milliárd forint értékben leírt salgótarjáni ingatlan
(…), illetve egyéb ingatlanok leértékelése okozta, de történt egy egymilliárdos készletleértékelés és egy 614 millió forintos leírás is a tőkevesztett, Tiborcz István-kötődésű (Figura Ferenchez köthető) Peregium Green Zrt.-vel szemben is” – írta meg a lap.
Az ALTEO a Telex által megfogalmazott kritikákra közleményben reagált, ebben azt írta: cégük az Éltex Kft. felvásárlási folyamata során „elvégeztette a céltársaság külső szakértő általi értékelését, és annak eredményét a kialkudott vételárban figyelembe vette.(…)A Telex cikkében hivatkozott jelentős értékhelyesbítési tételek az ALTEO Circular Kft. 2024. évi, az Éltex Kft. előző tulajdonosa idején készített pénzügyi kimutatásait érintik, amelyek összeállításában az ALTEO nem vett részt, és véleményünk szerint az ALTEO Circular Kft. akvizíciójával realizálható üzleti potenciált közvetlenül nem érintik.”
Bodnár Zsuzsa
Nyitókép: Átlátszó-montázs – A salgótarjáni hulladéktelepen tárolt akkumulátorok és az Éltex Kft. ügyvezető igazgatója, Vass Zoltán 2023 júniusában. (Forrás: Forrás: Salgótarjáni Városi Televízió / YouTube); a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal 2026. március 4-én kelt határozata.
Támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel az Átlátszónet Alapítványnak küldött rendszeres PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
Egy friss jelentés szerint Magyarország a harmadik helyen áll a vidékfejlesztési programban elkövetett visszaélések számát tekintve 2021-2025 között.
Július végével Habony Árpád több magyar cégében is egy varesei villára cserélte budapesti lakcímét. A leköszönő miniszterelnök bizalmi körének nem ez az első hasonló ügylete az észak-olasz városban.
Az Orbán alatt kormányzati pénzekből működtetett Danube Institute több külföldi kutatójától megválik a költéseket felügyelő kormányzati biztos.
Megjelent az Átlátszó mobilalkalmazása iOS-re és Androidra: gyorsabb cikkolvasás, testre szabható értesítések, oknyomozás és videók egy helyen.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!