A kriptopiacot is leuralta a NER, az új kormány megszüntetné a túlszabályozást

Tanács Zoltán, az új technológiai miniszter szerdán Facebook-posztban arról írt, hogy megszüntetik a kriptovaluták kriminalizálását. Az előző kormány utolsó évéből származik az a szigorú szabályozás a kriptovaluták piacán, ami bevezette a „kriptovaluta jogosulatlan felváltása” tényállást a büntető törvénykönyvbe, és két úgynevezett validátor céget hatalmazott fel a kriptotranzakciók ellenőrzésére – mindkét társaság céghálójában erős NER-es kötődések láthatók. Az Átlátszónak nyilatkozva az egyik cég képviselője azt mondta, kifejezetten az új szabályozás miatt döntöttek úgy, hogy Magyarországon alapítanak céget, de ők is látják a rendszer kockázatait – amik miatt az EU kötelezettségszegési eljárást indított, a nagy szolgáltatók pedig kivonultak a magyar piacról.

• Tavaly a fideszes többségű parlament a kritikus cégek kötelező kiberbiztonsági átvilágítása után a kriptovaluta-ügyletek ellenőrzését is államilag kijelölt cégekre bízta.
• A kriptovaluták új szabályozását sok befektető vegzálásként élte meg, amivel az Európai Bizottság is egyetértett, és kötelezettségszegési eljárást indított.
• Mind a kiberbiztonsági NIS2 auditokra, mind a kriptovalidációra egy szűk, részben Fidesz-közeli céges világhoz, illetve az állami szervezetekhez köthető céges kör kapott jogot.
• A kriptovalidátori minősítést elsőként a frissen alapított Caduceus Zrt. kapta meg, ami a COVID alatti vakcina- és lélegeztetőgép-beszerzési ügyekben érintett üzleti körökhöz is köthető.
• Forrásaink szerint a kormányban volt olyan szándék, hogy a kriptoszabályozással a Tisza párt adományozóit is lebuktassák.
• Tanács Zoltán minisztériuma a kiberbiztonsági auditok után a kriptopiacot ellenőrző központosított rendszerhez is hozzányúlna.

Június 10-én Magyar Péter a kormányülés után többek között arról írt, hogy a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizását. Nem sokkal később Tanács Zoltán, a Tisza-kormány új Tudományos és Technológiai Minisztériumának vezetője szintén arról posztolt, hogy „véget vetnek egy súlyosan hibás, aránytalan és piacromboló szabályozásnak” a kriptovaluták piacán. Tanács elmondása szerint a kormány aznap arról döntött, hogy megszüntetik azt a tavaly bevezetett kriptotörvényt, ami olyan szigorúra sikerült, hogy az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben.

Tanács Zoltán azért is bírálta az előző kormányt, mert „Európában szinte példátlan módon külön „validátori kapuőröket állított a kriptoügyletek elé (…) Ez nem fogyasztóvédelem volt, hanem súlyos piackorlátozás: egy teljes, innovatív piacot tett működésképtelenné”.

Mi ez a vitatott szabályozás, és kik azok a kriptovalidátorok? Ezt, illetve az új kormány döntésének hátterét igyekszünk bemutatni ebben a cikkben.

Jogbizonytalanságot teremtett az új törvény

Tavaly ősszel váratlanul érte a magyar kriptovalutás közönséget a kriptotörvény módosítása, ami szakmai egyeztetés nélkül száguldott át az Országgyűlésen, és gyakorlatilag kriminalizálta az addig legális kriptovalutás üzleteket.

A törvénymódosítás után külön kategória lett a Büntető Törvénykönyvben a kriptovaluta jogosulatlan felváltása,

ráadásul az új Btk. nemcsak a szolgáltatókat, hanem a befektető ügyfeleket is bünteti, igaz, utóbbiak csak vétséget követhetnek el az ellenőrizetlen kriptovaluta-váltással, bűntettet nem. A törvény csak egy szűk utat hagyott adott a legális kriptokereskedelemre: a szolgáltatónak le kell szerződnie egy államilag kijelölt úgynevezett validátorcéggel, amely hivatalosan ellenőrzi és engedélyezi a tranzakciókat.

A hirtelen törvénymódosítás oda vezetett, hogy több nagy fintech-cég, köztük a Revolut is bejelentette, hogy megszüntetik a kriptovaluta-szolgáltatást Magyarországon. Nem sokkal később az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az uniós kriptopiaci rendelet, a MiCA megsértése miatt. A Bizottság szerint a hirtelen módosítás jogbizonytalanságot teremtett és károsította az ügyfeleket.

A kriptotörvény módosítása azért is meglepő döntés volt, mert a MiCA rendelet értelmében a szolgáltatóknak már eddig is azonosítaniuk kellett az ügyfeleket és az üzleteket, sőt 2026-tól már az eredeti szabályozás alapján is életbe lépett volna egy pénzmosás elleni irányelv, ami alapján az adatokat a szolgáltatóknak az adóhatósággal is meg kell osztani.

A NAV mellé így belépett egy párhuzamos felelősségű állami szerv, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH), ők jelölik ki ugyanis azokat a cégeket, amelyek ellenőrizhetik a kriptovaluta-ügyleteket. Az SZTFH szerepéről nemrég megjelent cikkünkben már írtunk: ugyanez a hatóság jelölte ki a kritikus vállalatok kötelező kiberbiztonsági átvilágítását végző cégeket is.

Leuralt digitális piacok

Az SZTFH-t eredetileg Orbán Viktor bizalmi embere, Biró Marcell vezette, 2024 óta pedig Biró helyettese, Nagy László a hatóság elnöke. Mint korábban írtuk, az SZTFH jelöli ki az úgynevezett NIS2 auditorokat (a NIS2 egy EU-s irányelv a kritikus ágazatok digitális rendszereinek kiberbiztonsági ellenőrzésére), akik több ezer cég informatikai rendszereit ellenőrzik. Az SZTFH 10 céget jelölt ki erre a feladatra – ezek egy része a NER-es céges világhoz (például Balásy Gyula és a Tiborcz-család cégeihez), egy részük pedig az állambiztonsági szervezetekhez (köztük a Rogán Antal vezette Információs Hivatalhoz) köthetők.

Háttérinformációink szerint a kormányban a 2021–2022-es időszakban kezdődött el az állami beszállító informatikai cégek tételes számbavétele. Iparági forrásaink közül többen feltételezik, hogy a NIS2-auditori megfelelőség kritériumai úgy lettek előkészítve, hogy a leginkább kritikusnak ítélt (magas és jelentős osztályú) cégek auditálására csak a politikailag megbízhatónak tartott kör kaphasson jogosultságot – ez nemcsak nagyobb befolyást biztosít, de ezeknek a cégeknek az átvilágításával lehet a legtöbbet keresni. Nem meglepő, hogy auditori lista élén az árbevétel szerint

a Rogán Antalhoz köthető HUNGUARD Kft. áll, ami az egyetlen olyan cég, ami a magas osztályba sorolt cégeket ellenőrizheti.

Június 6-án Tanács Zoltán, az új kormány tudományos és technológiai minisztere Facebook-bejegyzésben cikkünkre hivatkozva arról írt: jelentős piaci koncentráció figyelhető meg a NIS-2 auditorok piacán – kiemelve a HUNGUARD-ot. Tanács Zoltán szerint a hazai kkv-k régóta panaszkodnak arra, hogy a kiberbiztonsági auditok teljesítése jelentős terhet jelent számukra, mivel „a magyar szabályozás Európában kivételesen szigorúra sikeredett, számos ponton lehetne azt könnyíteni.”

A miniszter arról írt, egyeztetésbe kezdett a SZTFH-val, aminek nyomán módosulhat a NIS-2 auditori rendszer szabályozása, hogy az érintett szervezetek a jövőben bármely nyilvántartásba vett auditorral szerződést köthessenek a kiberbiztonsági audit elvégzésére.

Két nap múlva az SZTFH elnöke valóban rendeletben szabta át a NIS-2 auditok rendszerét. Az új szabályozásban megszűnik a Rogán Antal- és Mészáros Lőrinc-közeli cégek kiváltságos helyzete a meglévő auditorcégek között, mivel eltörlik azokat a látszólag személyre szabott pluszfeltételeket, amelyeket eddig teljesíteni kellett a magas és jelentős osztályú cégek ellenőrzéséhez.

„Pozíciók ismerős ismerősének való kiszervezése”

A kriptopiac ellenőrzésére a NIS2-auditoroknál is szűkebb kör kapott felhatalmazást. Az SZTFH honlapján jelenleg csak két engedélyes validátorcég szerepel: a Caduceus Zrt. és a NIS2-auditorként is jegyzett Mikroháló Kft.

A Caduceus Zrt. elsőként kapta meg tavaly decemberben a validátori minősítést, és egy ideig ez volt az egyetlen engedélyezett kriptovalidátor. Ez meglepő annak tükrében, hogy a céget kevesebb mint fél éve alapították, a kiválasztáskor egyetlen teljes munkaidős alkalmazottat foglalkoztatott (a létszám mostanra 5-re bővült), és látható tevékenységet korábban nem végzett.

Bár a kriptovalidátorok a NIS2-auditoroknál jóval kisebb piacot ellenőriznek, a feladat így is érzékeny, hiszen a validátorok „belelátnak a kriptozsebekbe” – legalábbis akkor, ha valaki egy hazánkban maradt cégnél nyitott kriptovaluta-tárcát. A Bitcoinbázis cikke szerint a döntés hírére a hazai kriptovalutás közösségben szintén „pozíciók ismerős ismerősének való kiszervezését” emlegették.

„A közösségi kommentek visszatérő motívuma a »magyaros megoldás« narratívája: előbb olyan szigorú játékszabályokat ír a hatóság, amelyeknek a nemzetközi szereplők zöme nem akar vagy nem tud megfelelni, majd a végén minden út egy frissen alapított, ismeretlen céghez vezet” – olvasható a cikkben.

Az alábbi ábrán bemutatjuk a két kriptovalidátor cég az Opten és más, nyilvánosan elérhető források alapján feltárható kapcsolatait (a kép kattintással nagyítható).

A cégnyilvántartási adatok szerint a cég tulajdonosa Vesszős Bence Marcell. A céginformációs adatbázisok szerint az ő nevén a Caduceuson kívül egy lakásszövetkezet található. Vesszős Bence Marcellt a Bitcoinbázis Vesszős Gergely testvéreként azonosítja. Vesszős Gergely régóta ismert kriptovaluta-szakértő: 2018-ig a NAV-nál dolgozott, majd a SET Grouphoz igazolt, innen pedig hamarosan az OTT-One Nyrt-hez – 2019-ben a Portfolio írt arról, hogy az ORFK felügyelete alatt álló Nemzetközi Oktatási Központ képzési megállapodást kötött az OTT-ONE-nal, ami kiberbiztonsági tanfolyamokat nyújt a rendőröknek, Vesszős Gergely felügyelete alatt.

Az OTT-One azonban nem erről, hanem a COVID-járvány alatti lélegeztetőgép-biznisz miatt vált országosan ismertté:

a cég a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól 500 lélegeztetőgép megvételére kapott megbízást 4,7 milliárd forint értékben, majd a Külügyminisztériumnak és az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (ÁEEK) szállított maszkokat, lélegeztetőgépet és más eszközöket, összesen több mint 12 milliárd forintért.

A cég bevételei gyorsan nőttek, azonban az MNB szerint a vállalat nem tett közzé megfelelő pénzügyi jelentéseket, emiatt a jegybank törölte a cég részvényeit a tőzsdéről, nem sokkal később pedig felszámolás indult ellene. A SET Group hasonló sorsra jutott: a részvénytársaság több jogsértés miatt is bírságot kapott, 2023-ban törölték a tőzsdéről a cég részvényeit, jelenleg pedig felszámolás alatt áll.

Az Opten szerint szintén kényszertörlési eljárás alá került két, Vesszős Gergely nevén található, nevükben kriptovalutára utaló cég, az Mr. Crypto Kft. és a Centrum Exchange Zrt.

Szintén a lélegeztetőgép- és vakcinabeszerzésekben érintett cégek: a Danubia Pharma, az SRF Silk Road Zrt. és a Syntonite Med Zrt. kapcsán szerepelt a hírekben Vámosi-Nagy Zsolt neve, akit most az Opten a Caduceus felügyelőbizottsági tagjaként jegyez.

Törvényhez céget

A Caduceus Zrt. biztonsági vezetője, Kollár József kérdésünkre úgy fogalmazott, a cég ugyan csak a validátori szabályozási környezet kialakulását követően kezdte meg magyarországi működését, de az ott dolgozó szakemberek már bizonyítottak a versenypiacon is.

„A társaság megalakulását megelőzően az alapítók és a vezető szakemberek kriptoeszközökkel, pénzmosás-megelőzési megfeleléssel, informatikai biztonsággal, biztonsági audittal, hadiipari engedélyeztetéssel, kockázatértékeléssel és pénzügyi működéssel kapcsolatos projektekben szereztek tapasztalatot Magyarországon és külföldön. E tapasztalatok egy részét korábbi munkaviszonyokban, megbízási jogviszonyokban, illetve vállalkozási projektekben szerezték, nem pedig a Caduceus Zrt. korábbi piaci működése keretében” – írta.

Elmondása szerint „a cég alapítói, valamint az operatív vezetést végző szakemberek a MiCA rendelet hatályba lépése óta vizsgálták, hogy melyik országban lenne érdemes elkezdeni a MiCA engedély megszerzéséhez szükséges folyamatot”.

Végül a 2025. évi LXVII. törvény júniusi közzététele (ez készítette elő a validátori rendszert, aminek a részletszabályait később rendeletben hirdette ki az SZTFH) után döntöttek úgy, hogy Magyarországon jegyeznek be céget, amivel megpályázzák a kriptovalidátori státuszt. Mint írta, a döntés egyik alapja az volt, hogy úgy vélték, a magyar törvény segíti az úgynevezett Travel rule (pénzmosás elleni, az egyes tagállami felügyeletek által eltérően alkalmazott szabályozás) egyértelműsítését.

A részletszabályok kihirdetése után a megfeleléshez szükséges cégmódosításokat 2025. november 5-én hajtották végre, ezeket a módosításokat az illetékes bíróság 2025. november 12-én hagyta jóvá, írta Kollár József.

Hozzátette azt is, hogy „jelenleg is aktív egyeztetéseket folytatunk két európai és egy közel-keleti ország felügyeleti szervével, hogy meghatározzuk, melyik keretrendszer a legmegfelelőbb számunkra, de egyelőre erről további információt nem kívánunk megosztani.”

A céget megkérdeztük arról is, hogy kaptak-e jelzést a kormánytól, hogy a kötelezettségszegési eljárás miatt átalakíthatják a kirptovalidációs rendszert. Válaszukban azt írták, többször jelezték a felügyeleti szerv és az MNB szakmai vezetői részére, hogy

„az európai pénzügyi felügyeletek megállapításai (elsősorban: német, francia, osztrák, olasz), valamint az amerikai pénzmosási tapasztalatok (elsősorban: FinCEN) alapján olyan pénzmosási trendek és terrorfinanszírozási kockázatok, továbbá az ügyfelek befektetéseit veszélyeztető egyéb tényezők rajzolódnak ki, melyek megelőzése és a kockázatok minimalizálása érdekében indokolt lenne a szakértők és a jogalkotók közötti szorosabb szakmai egyeztetésre, annak érdekében, hogy a piaci trendek összehangolhatóak legyenek a biztonság igényével. Ezzel kapcsolatban szívesen folytatnánk egyeztetést akár kormányzati szinten is, azonban a jelenlegi szabályozási keretben nincs lehetőségünk a tapasztalataink hivatalos visszacsatolására, holott tevékenységünk során olyan visszaélési mintázatokkal is találkozunk, amelyek álláspontunk szerint indokolttá tennék a piaci tapasztalatok intézményesített visszacsatolását.”

Fürkészek és portyázók

A Caduceus biztonsági vezetője tagadta, hogy a céget politikai kapcsolatok alapján választották ki a validátori minősítésre, és pontatlannak nevezte azokat a sajtóhíreket, hogy a cég vezetőinek köze lett volna a lélegeztetőgép-beszerzésekhez.

Mint írta, „az igazgatóság minden tagja a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő nemzetbiztonsági ellenőrzésen esett át, és érvényes személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik, amelyeket a Nemzeti Biztonsági Felügyelet állított ki részükre. Felügyelőbizottságunk tagjai saját szakterületük elismert és nagy tapasztalattal rendelkező szakemberei, akik több évtizedes gyakorlattal rendelkeznek a biztonsági, pénzügyi és jogi területeken. Szakmai pályafutásuk során – különböző kormányzati ciklusokon átívelően – számos felelős vezetői és szakértői pozíciót töltöttek be. Munkájukat mindvégig a szakmaiság és a közérdek szolgálata határozta meg, szakterületük fejlődéséhez pedig maradandó értékekkel járultak hozzá.”

Vámosi-Nagy Zsoltról, aki az Opten szerint a Caduceus felügyelőbizottságának tagja, az mfor.hu cégbírósági adatokra hivatkozva írta, hogy ő fizette be Syntonite Med Zrt. bejegyzéséhez szükséges illetéket. A Syntonite Med Zrt. volt a tulajdonosa, majd jogutódja az azóta megszűnt Danubia Pharma Kft-nek. Ez a cég szállított kínai vakcinákat a Nemzeti Népegészségügyi Központnak a COVID-járvány alatt, egy év alatt 1511%-kal növelve árbevételét, összesen több mint 54 milliárd forintra.

A Válasz és a Direkt 36 az SRF Silk Road Zrt. tulajdonosaként is hivatkozik Vámosi-Nagy Zsoltra.

A céget a pandémia idején Takács Péter államtitkár sógora, Kőszegi Gábor vezette.

A Silk Road társasági tag volt a vakcinabeszerzések egyik fő nyertesében, a Fourcardinal Tanácsadó Kft-ben. A Fourcardinal a pandémia alatt több mint 17 milliárd forintért adott el ezer kínai lélegeztetőgépet a magyar külügynek, míg a SRF Silk Road Zrt. 2021-ben 8 milliárd forint adózott eredményt realizált (erre utalt a választások után készült mozgólépcsős videó készítője), azóta azonban mindkét cég ellen végelszámolás indult.

Vámosi-Nagy Zsolt az QPHARMA INVEST Zrt. korábbi igazgatósági tagjaként is szerepel az Optenben, közösen Szeverényi Márkkal, aki a Silk Road Zrt vezérigazgatója volt.

Három engedély

A Mikroháló Kft-t már előző cikkünkben bemutattuk: a cég azért egyedi, mert nemcsak kriptovalidációt végezhet, de NIS2 kiberbiztonsági átvilágításokat is. A cégregiszterben a Kft körül több, kormányzati háttérintézményekhez és NER-es körökhöz köthető személyt láthatunk.

A Mikroháló ügyvezetője, Hatvani István például korábban a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál volt IT osztályvezető, majd 2017-től a Miniszterelnökség informatikai osztályát vezette. A cég igazgatóságának elnöke, Farkas László forrásaink szerint korábban az Alkotmányvédelmi Hivatal informatikai főosztályát vezette ezredesi rendfokozatban. A céghez köthető dr. Peszleg Tibor is, aki pedig a Nemzeti Nyomozó Iroda informatikai bűncselekményekkel foglalkozó szakértője volt.

A Mikroháló eredeti anyavállalatán, a Datron Távközlési Zrt.-n keresztül kapcsolódik a Tiborcz-családhoz köthető Symmetria cégcsoporthoz. A Datron Zrt. egy másik leányvállalata, a Datron ITS (később Falcon GT Consulting) 50%-os tulajdonosa ugyanis Teasdale Harold Róbert, aki NAV-os iratok alapján a Symmetria Magyarország Zrt. igazgatósági tagja volt.

Uniós viszonylatban szokatlan, hogy a kiberbiztonsági auditot és a kriptoeszköz-validációt egyazon cég végezheti, vagy akár az, hogy egyetlen állami hivatal felelős a feladatokért. A magyar rendszer ezzel szemben ugyanazon hatóság (SZTFH) hatáskörébe utalja mindkét engedélyezést, és nincs jogszabályi akadálya annak, hogy egy cég mindkét pozíciót megszerezze – így kaphatta meg mindkét minősítést a Mikroháló Kft.

E-mailben kerestük a céget, azt kérdezve, hogyan tudták megszerezni mindkét minősítést. Az igazgatótanács elnöke, Farkas László válaszában azt írta,

„a minősítések megszerzése mögött a Mikroháló több mint húsz éves működése során felhalmozott informatikai, távközlési, információbiztonsági és auditálási tapasztalata áll. (…) A jogosultságokat nem automatikusan, hanem szigorú hatósági minősítési eljárások keretében szereztük meg, amelyek során a szakmai felkészültséget, a személyi és szervezeti feltételeket, valamint a függetlenségi és biztonsági követelmények teljesülését is vizsgálták.”

Hozzátette, hogy a cég a két területen kívül a sérülékenységvizsgálat lefolytatására jogosult gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartásban is szerepel, de a különböző szakterületeken szerzett három engedély „nem függvénye egymásnak, de igazolja, hogy a Mikroháló ezeken a területeken rendelkezik az elvárt kompetenciákkal, és megfelel az előírt feltételeknek, ezáltal a tevékenységek végzésére jogosult.”

Kriptós vonalon próbálhattak rádolgozni a Tisza Pártra

Iparági forrásaink szerint az előző kormányban a kriptovalidációs rendszer kialakításának volt egy másik motivációja is a baráti cégek piachoz juttatása mellett.

Azt gyanították, hogy a Tisza Párt támogatásainak egy részét kriptovalutában kapja.

Ennek a felderítése, a támogatók felfedése hatósági eljárásoknak, vagy egy lejárató kampánynak lehetett volna az alapja.

A 2025 decemberi piaci átalakulás – a nagy szolgáltatók kivonulása és a kripto-átváltási szolgáltatások felfüggesztése – azonban teljesen elvágta ezt a piacot Magyarországon a kriptovalidátorok kontrollja elől. A külföldi (uniós) székhelyű, magyar ügyfeleket kiszolgáló szolgáltatókat így jelenleg csak közvetetten tudja ellenőrizni a NAV a 2026-tól élő uniós adatszolgáltatás (DAC8/AML) alapján.

E-mailben kerestük – még Tanács Zoltán Facebook-posztjának megjelenése előtt – az új kormány Tudományos és Technológiai Minisztériumát, azt kérdezve, érzékelték-e a kampány alatt, hogy az állam vagy annak egy megbízottja kriptós vonalon próbált a Tisza Pártra dolgozni, és hogy tervezik-e a kriptovalidációs rendszer átalakítását. A minisztérium sajtóosztálya azt válaszolta: „arra nincs rálátásunk, hogy a korábbi döntéshozók milyen megfontolások alapján alakították ki az érintett rendszereket, ezért az ezzel kapcsolatos feltételezéseket nem tudjuk megerősíteni.”

A Minisztérium szóvivője már ekkor azt írta, hogy „a kriptovalutákhoz kapcsolódó szabályozást, több más, hasonlóan központosított megoldással együtt, amelyek válogatott, sok esetben

a korábbi hatalmi struktúrákhoz kötődő szereplőket hoznak indokolatlanul kedvező helyzetbe, meg kell szüntetni.

Az érintett kérdésekben meglátásainkat és javaslatainkat már megfogalmaztuk az SZTFH felé. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az SZTFH független hatóságként saját hatáskörében hozza meg döntéseit.”

A két kriptovalidátor cég szintén azt írta, nem tudnak a Tisza Pártot érintő vizsgálatról. „Ilyen jellegű kérdést kaptunk már a sajtó munkatársaitól, szeretnénk megismételni az erre adott válaszunkat: Társaságunkhoz a kérdésben említett ügyekkel kapcsolatban sem hivatalos szervektől, sem politikai szereplőktől nem érkezett adatkérés vagy más jellegű megkeresés. Eddig kizárólag a rendőrségtől érkeztek hozzánk megkeresések, ezek érintettjei ugyanakkor tudomásunk szerint nem politikusok voltak, ezen megkeresések folyamatban lévő büntetőügyek kapcsán születtek meg” – írta válaszában a Caduceus biztonsági vezetője.

A Mikroháló Kft. igazgatóságának elnöke elmondta, hogy a céget csak idén májusban, vagyis már a választások után vették fel a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók nyilvántartásába, így azelőtt nem is lett volna jogosultságuk kriptovaluta-ügyleteket ellenőrizni.

A kriptovalidációs rendszer várható átalakításával kapcsolatban pedig azt írta: „a Mikroháló sem a korábbi, sem a jelenlegi kormányzat részéről nem kapott tájékoztatást vagy jelzést a kriptoeszköz-átváltást validáló rendszer tervezett átalakításáról. Iparági szereplőként készséggel állunk az illetékes állami és szakmai szervezetek rendelkezésére, és szívesen veszünk részt minden olyan szakmai egyeztetésben, amely a szabályozási környezet továbbfejlesztését, pontosítását vagy gyakorlati alkalmazhatóságának erősítését szolgálja.”

Zubor Zalán

Címlapkép: Átlátszó montázs