Alkotmánybírósághoz fordultak civilek a Balaton jövőjének védelmében

Alaptörvény-ellenesnek ítélik a Balaton vízparti építkezéseit szabályozó új kormányrendeletet azok a civilek, akik márciusban beadvánnyal fordultak az Alkotmánybírósághoz. A beadvány szerint az új szabályozás egyes pontjai súlyos visszalépést jelentenek a környezet védelmében, továbbá sértik az érintettek és a jövő nemzedékek egészséges környezethez való jogát. Május 16-án, a Tisza Párt három országgyűlési képviselőjének részvételével tartott konferencián szakértők beszéltek a kormányrendelet problémáiról és az alkotmányjogi panaszról. 

A beadványozók azt kérték az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg a kifogásolt rendelkezéseket, és erősítse meg: a környezetvédelem és a társadalmi részvétel nem szorulhat háttérbe gazdasági érdekek mögött.

Tavaly ősszel lépett hatályba az a „Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről” szóló 287/2025. (VIII. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: BATÉK), melynek alaptörvény-ellenes elemei kapcsán fordult márciusban az Alkotmánybírósághoz több balatoni érintett.

A benyújtott alkotmányjogi panasz – melyet az Aligai Fürdőegyesület, valamint annak vezetője, Bukovszki András és egy alsóörsi kiskorú személy nyújtott be – hangsúlyozza: a Balaton nem csupán gazdasági erőforrás, hanem összetett ökológiai rendszer, amelynek védelme szélesebb társadalmi érdek.

Több száz hektár vízparti területet beépíthetnek

A beadványt benyújtók szerint a BATÉK két alaptörvény-ellenes elemet tartalmaz. Egyrészt lehetővé teszi, hogy az állami főépítész széles mérlegelési jogkörrel, egyedi balatoni biztosítékok nélkül, akár felül is írhassa a helyi és országos szabályokat. Másrészt jelentősen csökkenti a zöldfelületek mértékét, sok esetben növelve a Balaton körüli, beépíthető területek nagyságát: több száz hektárnyi vízparti területen nőhet a burkolt felszín, ezáltal intenzívebbé válhat a beépítés.

A beadványozók és a TASZ szerint

a zöldfelületi és zöldterületi szint csökkenése egy túlterhelt, sérülékeny ökológiai rendszer további terheléséhez vezethet,

miközben az állam nem igazolta, hogy a beépítéseknek és a zöldfelületek elvesztésének nem lesznek káros környezeti hatásai.

A panasz egy hosszabb folyamat részeként született meg. Az Értékmentő Közösségek nevű civil szerveződés, az Aligai Fürdőegyesület és helyi civil egyesületek már korábban is többször felléptek a Balaton-part túlzott beépítése ellen: petíciókat indítottak, levélkampányokat szerveztek az aHang közreműködésével, és szakmai javaslatokat dolgoztak ki a vízparti szabályozás megújítására.

A beadványt benyújtók szerint külön problémát jelent a kiemelt nemzetgazdasági beruházásként kezelt fejlesztések gyakorlata. A Club Aliga 47 hektáros területén például a kiemelt beruházásokról szóló kormányrendelet egyedi beépítési szabályokat ír elő – ezzel nemcsak az épületek lehetséges magasságát, hanem a telek beépíthetőségét is megnövelték, csökkentve a minimális zöldfelület arányt. Emellett jelentősen korlátozták a közfunkciókat, miközben kedveztek a kormányközeli beruházóknak.

Az aligai partszakaszon zajló beépítési tervekről korábban az Átlátszón is írtunk, ahogy számos, a helyiek által kifogásolt Balaton-parti építési tervről beszámoltunk. 

A civilek és a TASZ már korábban is éltek alkotmányjogi panasszal a balatoni beépítések ellen, számos bírósági pert nyertek, és születtek pozitív kúriai ítéletek is. Készítettek egy klímaváltozási szempontokat is figyelembe vevő, átfogó vízpart-rehabilitációs tervet is a vizes élőhelyek helyreállítása és védelme céljából. 

A Tisza Párt lépéseket ígér a Balaton-part túlzott beépítése ellen

Fiala-Butora Erika, a márciusi beadványt benyújtók képviselőjének ügyvédje szerint „már a jogszabályalkotás során rendkívül fontos bevezetni egy rendszerszemléletet: tudatosítani kell azt, hogy a természetben minden mindennel összefügg, a negatív hatásokat pedig idejében fel kell ismerni és mérlegelni. A jelenlegi AB indítvány ennek a rendszerszemléletnek a hiányát támadja a konkrét jogszabályon keresztül.”

Szabó Attila, a TASZ jogásza pedig kiemelte: „Az Alkotmánybíróság döntése kulcsfontosságú lehet abban, hogy a jövőben milyen keretek között lehet a természeti erőforrásainkról dönteni.”

Az ügy kapcsán május 16-án, a Tisza Párt három országgyűlési képviselőjének részvételével egy konferenciára is sor került, ahol szakértők ismertették a kormányrendelet problémáit és a benyújtott alkotmányjogi panaszt.

Az eseményről Fortshoffer Ágnes, a Tisza Párt egyik alelnöke, a Veszprém megyei 02. választókörzet országgyűlési képviselője a Facebookon számolt be, bejegyzésében többek közt azt írva: „Képviselőtársaimmal megegyeztünk abban, hogy mielőbb lépéseket teszünk a Balaton-part további esztelen beépítésének megállítása érdekében.”

Bodnár Zsuzsa