Nőtt az egyajánlatos eljárások száma, csökkent a tendert nyerő kisvállalkozóké

Az állami szervezetek évente több ezer milliárd forint közpénzt költenek el közbeszerzéseken keresztül, ezért nem mindegy, hogy ezt milyen körülmények között teszik. Ezt mutatja be részben a Közbeszerzési Hatóság éves jelentése, amelyből többek között kiderül, zajlik-e valódi verseny a közpénzekért, az ajánlatkérők megtesznek-e mindent a verseny fokozásáért, mely ágazatokban van pénz és melyek forráshiányosak, és hogy mennyire életképes a kkv-szektor. A tavalyi évre vonatkozó adatok szerint utóbbival akadnak gondok, de más területeken is negatív tendenciákat látni. Benéztünk a számok mögé.

A Közbeszerzési Hatóság közzétette a 2025. évi beszámolóját – mi pedig elolvastuk. Az országgyűlés számára készített 41 oldalas összefoglalóból többek között kiderül, hogy az ajánlatkérők összesen 6923 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le 2025-ben, 4278,2 milliárd forint összértékben, amelyek eredményeként 15511 darab közbeszerzési szerződés jött létre. A hazai közbeszerzési rendszer a nagyobb értékű beruházások irányába mozdult el, továbbá tavaly 831 jogorvoslati eljárás indult az ajánlatkérők és a gazdasági szereplők ellen, a kiszabott bírságok összege pedig meghaladta az 1,3 milliárd forintot.

A dokumentumban azonban több olyan adatot is felfedeztünk, amelyek kedvezőtlen folyamatokra vagy épp problematikus jelenségekre (pl. tudatos versenyszűkítésre) utalhatnak. Ezekről kérdeztük a Közbeszerzési Hatóságot.

Egyre kevesebb az építési beruházás

A Közbeszerzési Hatóság (KH) statisztikái szerint az építési beruházás tárgyú közbeszerzési szerződések száma 2021 óta folyamatosan csökken.

Ez a Közbeszerzési Hatóság szerint több tényező együttes hatására vezethető vissza. Mint írták, „a csökkenést az építőipari alapanyagárak drasztikus növekedése és az orosz–ukrán háborús helyzet által indukált folyamatok indították el. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017-től 2021-ig az építőalapanyag-ipari árindex az előző évhez viszonyítva átlagosan 6,4 százalék volt, majd 2022-ben ez az érték 23,5 százalékra emelkedett.

2021 óta csökken az építési beruházások száma, az értékük viszont az infláció miatt nő

Összességében 2021-hez viszonyítva az építőipari alapanyag árak 2025-re 48,8 százalékkal növekedtek. Hasonló megállapítást tartalmaz az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által 2026. március 2-án publikált, »Az építési ágazat 2026. évi súlyponti problémái, javaslatok ezek megoldásához« című szakmai anyaga is. Ezen túl az ellátási láncok akadozása, valamint a rendkívüli energiaár-emelkedés is nehezítette a szektor helyzetét.

A közbeszerzések vonatkozásában az áremelkedések, az alapanyaghiány, az ellátási láncok akadozása az építési beruházás tárgyú beszerzések megindításának vagy teljesítésének ellehetetlenüléséhez vezetett (forráshiány miatt törölt vagy elhalasztott építési beruházások.). A csökkenéshez hozzájárulhatott továbbá az európai uniós források visszatartása is.

Az építési beruházás tárgyú szerződések számának csökkenéséhez fenti tényezők együttes hatása vezethetett” – írták.

Nőtt az egyajánlatos közbeszerzések száma

A Közbeszerzési Hatóság a közbeszerzési piacon megvalósuló verseny intenzitásának mérésére hagyományosan több mutatót is folyamatosan vizsgál. Ebből az egyik az egyajánlatos közbeszerzések alakulása, amely a verseny intenzitásának egyik legérzékenyebb jelzőszáma. Ha ugyanis egy eljárásban csupán egy ajánlat érkezik, az utalhat a piaci verseny hiányára, a piac szűkülésére vagy akár strukturális problémák jelenlétére is.

Bár az egyajánlatos eljárások aránya az elmúlt években folyamatosan csökkent, a legfrissebb adatok megtorpanást mutatnak.

Ismét több lett az egyajánlatos tenderek száma a nemzeti eljárásrendben

A KH szerint az utóbbi három év adatai alapján az egyajánlatos szerződések számarányának átlaga a nemzeti eljárásrendben 13,3 százalék volt, így valószínűsíthető, hogy a mutató ezen a szinten stabilizálódik.

A kisebb növekedést magyarázhatja, hogy 2025-ben az árubeszerzések és szolgáltatásmegrendelések darabszámának aránya az utóbbi időszak legmagasabb értékét mutatta, az összes közbeszerzési szerződés mintegy 80 százalékát. Az általában alacsonyabb egyajánlatos darabszámmal rendelkező építési beruházások aránya az összes közbeszerzési szerződéshez viszonyítva kifejezetten alacsony volt (20,7%).”

Az Integritás Hatóság táblázata az ajánlatok számának megoszlásáról

Vagyis, a Hatóság érvelése szerint az egyajánlatos tenderek aránya azért emelkedett meg, mert a közbeszerzések belső összetétele eltolódott a hagyományosan több szereplőt megmozgató építési beruházások felől a statisztikailag gyakrabban egyetlen ajánlatot hozó árubeszerzések és szolgáltatások irányába.

„Az érintett eljárásokat vizsgálva, azok adatai alapján nem rajzolódik ki egyéb, a növekedést magyarázó, egyértelmű trend/tendencia” – tette hozzá a KH.

Tovább csökkent a nyertes kkv-k száma

A kormány szerint a „mikro-, kis- és középvállalkozások a magyar gazdaság gerincét adják: a kkv-k foglalkoztatják a munkavállalók közel kétharmadát, és a hazai hozzáadott érték több mint felét állítják elő. Teljesítményük közvetlenül meghatározza a gazdasági növekedést és a családok megélhetésének biztonságát.” És bár azt is állítják, hogy a kormány „2010 óta következetesen vállalkozásbarát politikát folytat”, és a céljuk az, hogy tovább erősítsék a magyar kkv-k versenyképességét, ez a számokban jelenleg nem köszön vissza.

A Hatóság adatai szerint ugyanis 2023 óta folyamatosan csökken a nyertes kkv-t tartalmazó közbeszerzések száma és aránya az összes megkötött szerződésen belül (a grafikonon a zöld oszlopok). Ez pedig nem éppen a versenyképesség jele.

Tovább csökken a nyertes kkv-k száma

A KH ezzel kapcsolatban lapunk kérdésére azt írta, hogy „a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023-ban a kkv-k száma 7,8%-kal csökkent az előző évihez képest. Ez a közbeszerzési piactól független visszaesés vélhetően a 2023. évet követő 2 évben gyűrűzött be a közbeszerzési eljárásokba, mintegy leképezve a szektor szereplőinek számában bekövetkezett csökkenést. A szektor jelentősége azonban még így is számottevő maradt: 2025-ben a közbeszerzési szerződések mintegy háromnegyedében szerepeltek nyertesként kis- és közepes vállalkozások.”

Vagyis a Hatóság szerint azért csökkent a nyertes kkv-k száma, mert alapból kevesebb kkv működik az országban.

A 2023-as bezuhanás oka többek között a gazdasági recesszióban (a magyar GDP akkor 0,9%-kal zsugorodott), a rekord magas inflációban (átlag 17,6%), a megdrágult hitelekben és a beruházási kedv visszaesésében keresendő.

Kevesebb nyílt, több meghívásos eljárás

A közbeszerzési eljárások közül alapvetően a nyílt eljárástípus a leginkább átlátható, és ez teremt lehetőséget a legnagyobb versenyre is. Itt ugyanis nincs előzetes válogatás vagy egyéb korlátozás: a cégek egyszerre adják be a szakmai ajánlatukat és a bizonyítékokat arról, hogy alkalmasak a munkára.

A Közbeszerzési Hatóság adatai szerint viszont éppen ebből lett kevesebb tavaly, miközben a meghívásos eljárások száma nőtt az uniós és a nemzeti eljárásrendben is. (A nemzeti eljárásrend a kisebb volumenű, hazai jelentőségű beszerzéseket szabályozza, az uniós eljárásrend pedig a nagy értékű, az egész európai piacot érintő tenderekre vonatkozik. Az uniós eljárásrend akkor kötelező, ha a beszerzés értéke elér egy bizonyos összeghatárt.)

Nőtt a meghívásos eljárások száma

Azzal kapcsolatban, hogy mi lehet ennek az oka, a Közbeszerzési Hatóság elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy bár meghívásos eljárás a neve, valójában hasonlóan nyílt, mint a nyílt eljárás. A különbség abban rejlik, hogy míg a nyílt eljárás egy, addig a meghívásos eljárás két szakaszból áll. Az első, részvételi szakaszban ugyanúgy bárki benyújthat jelentkezést, mint a nyílt eljárás során, és közülük választja ki az ajánlatkérő azokat, akik alkalmasnak bizonyultak arra, hogy a második szakaszban ajánlatot tehessenek.

Az pedig az ajánlatkérő mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy melyik eljárástípust választja.

A KH ezután rátért arra is, hogy mi magyarázhatja a meghívásos eljárások számának növekedését. Mint írták, ok lehet a dinamikus beszerzési rendszer (DBR) 2023 óta tartó térnyerése is, amelyet az ajánlatkérők főként a rutinszerű, ismétlődő beszerzéseiknél (pl. szabványos áruk vagy szolgáltatások) alkalmaznak.

A DBR-ben a gazdasági szereplők folyamatosan csatlakozhatnak az eljáráshoz a beszerzés ideje alatt. Amikor egy cég jelzi a részvételi szándékát, az ajánlatkérő tíz munkanapon belül elbírálja azt, majd értesíti a jelentkezőt, hogy felvették-e a rendszerbe. Ha a cég megfelel az alkalmassági követelményeknek, akkor bekerül a DBR-be, a résztvevők számát ugyanis nem korlátozzák. Amikor pedig az ajánlatkérőnek szüksége van a kiírásban megjelölt árukra vagy szolgáltatásra, a DBR-ben részt vevő ajánlattevőktől könnyen és gyorsan beszerezheti azokat. 

A dinamikus beszerzési rendszerről többek között az OMSZ mentőautókra kiírt tendere kapcsán írtunk:

A DBR azonban nem egy önálló eljárásfajta, hanem a meghívásos eljárás szabályaira épülő speciális módszer. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró hirdetményben az eljárástípus megjelölésénél kizárólag a meghívásos eljárást adhatja meg, így ezen eljárások – statisztikai szempontból – a meghívásos eljárásokhoz számítandók, mutatott rá a hatóság.

Bár pontos számokat a KH nem írt, mi az EKR-ben (a közbeszerzési hirdetmények menüpontban) a tavalyi évre vonatkozóan 119 ajánlati felhívást találtunk DBR létrehozására az uniós eljárásrendben, és 28-at a nemzeti eljárásrendben.

Nőtt a gyorsított eljárások száma

A gyorsított eljárással leginkább az a gond, hogy a rövid ajánlattételi határidő miatt csökken a verseny lehetősége, és nőhet az ajánlati ár. Emiatt gyorsított eljárást az ajánlatkérő akkor alkalmazhat, ha sürgős szükséghelyzet miatt a normál eljárási határidők nem tarthatók be. Az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban részletesen megindokolni a gyorsítás szükségességét.

Nemcsak a meghívásos, de a gyorsított eljárások száma is nőtt az uniós eljárásrendben

És hogy mégis mi okozhatja az ilyen eljárások számának növekedését az uniós eljárásrendben? A Közbeszerzési Hatóság úgy látja, hogy bizonyos beszerzési tárgyak esetében azok árát (például energia) az utóbbi időben dinamikusan változó piaci folyamatok befolyásolják. Így elképzelhető, hogy előre nem látható módon előáll egy szűkebb időablak, amelyben az ajánlatkérőnek – figyelemmel a felelős közpénzgazdálkodás elveire is – érdemes (gazdaságos) az eljárást lefolytatni, a szerződést megkötni. Ezen beszerzések esetében lehet helye a gyorsított eljárás alkalmazásának.

A gyorsítás szükségességét alátámasztó indokokról azonban a Közbeszerzési Hatóság nem vezet statisztikát, így erre vonatkozó adatuk nincsen.

Nem tudni, hányszor volt „sürgős”

Mivel a beszámolóban nem szerepelt, megkérdeztük a Hatóságot, hogy van-e esetleg statisztika arról is, hogy a nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárások közül hány esetben határoztak meg 15 napnál rövidebb ajánlattételi határidőt a hirdetmény közzétételétől számítva 2024-ben és 2025-ben. (Vagyis hány alkalommal csökkent a valódi verseny lehetősége.)

Nemzeti eljárásrendben a gyorsított eljárás fogalma nem ismert. Nemzeti eljárásrendben az ajánlattételi határidőt a Kbt. 114. § (4) bekezdése alapján az ajánlattételi felhívás megküldésének dátumától számítva árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén legalább 10 napban, építési beruházás esetén legalább 15 napban kell meghatározni. Ez a határidő a többszakaszos eljárások és a Kbt. 117. § (6) bekezdése szerint a saját beszerzési szabályok alkalmazásával indított eljárásokban rugalmasabb.

A Közbeszerzési Hatóság válasza szerint minden esetben a jogszabályban meghatározott 10 és 15 napos eljárási határidőt tekintik „ésszerű időnek”, így a hirdetmény-ellenőrzés során – hiánypótlás küldésével – erre figyelmeztetik az ajánlatkérőket. A Hatóságnak a közbeszerzési törvény alapján erre a jelzésre van felhatalmazása.

„Ezzel a lehetőséggel minden esetben élünk, és kiemelt szigorral járunk el a munkaszüneti- és ünnepnapok vonatkozásában. Mivel a hivatalos statisztikák alapját képező eljárás lezárásáról szóló hirdetmények nem tartalmaznak az ajánlattételi határidőre vonatkozó rovatot, ezért erre vonatkozó statisztikai adataink nincsenek” – írta válaszában a Közbeszerzési Hatóság.

Katus Eszter

Nyitókép: Nagy Márton miniszter a Századvég hazai kkv-ről végzett felmérésének sajtótájékoztatóján. Fotó: MTI/Lakatos Péter