Idén lett éves jelentése a Korrupcióellenes Munkacsoportnak, de újabb tag mondott le

Az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport (KEMCS) munkáját kezdetektől fogva belső feszültség nehezíti, ami tavaly abban csúcsosodott ki, hogy nem lett éves jelentésük a 2024. évre vonatkozóan. Idén ez nem ismétlődött meg, és a munkacsoport tagjai elfogadtak egy 300 oldalas tematikus jelentést az oktatásról és szemléletformálásról. Két civil tag szerint azonban ez a témaválasztás egy megalkuvó kerülőút volt, amellyel az aktuális korrupciós problémákat el lehetett hallgatni, a KEMCS pedig nem látta el valós feladatát. Ezért egyikük ki is lépett a munkacsoportból.

Az Integritás Hatóság mellett 2022-ben egy olyan Korrupcióellenes Munkacsoport (KEMCS) is létrejött, amelyben 21 fő dolgozik együtt: tíz kijelölt állami szervezetet képviselő tag, tíz nem kormányzati szereplőt képviselő civil tag, valamint az Integritás Hatóság elnöke, aki egyben a Munkacsoport elnöke is. A KEMCS elemző, javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő feladatokat lát el. A civil tagok díjazás nélkül, szabadidejükben végzik a munkát, helyettesítésre sincs lehetőség. Emiatt, bár a KEMCS-nek az Átlátszó is tagja, lapunk idén nem tudott részt venni az ülésen, ahol állami részről 10 „igen”, a civil oldal részéről pedig 1 „nem”, 2 tartózkodás és 4 „igen” szavazat mellett elfogadták a munkacsoport 2025. évi jelentését.

Ahogy azt már korábban bemutattuk, a Munkacsoport legfőbb feladata, hogy minden évben március 15-ig összeállítson egy éves jelentést, amelyben az aktuálisan meglévő korrupcióellenes intézkedéseket vizsgálják, illetve javaslatokat dolgoznak ki a korrupciós kockázatok és korrupt gyakorlatok kivizsgálásával, szankcionálásával és megelőzésével kapcsolatban. Az elkészült és elfogadott jelentést a Munkacsoport elküldi a Kormánynak, amely a honlapján közzéteszi azt.

Tavaly (a KEMCS történetében először) egyetlen civil tag sem szavazta meg a Korrupcióellenes Munkacsoport jelentését – pontosabban mindenki nemmel szavazott, vagy tartózkodott. Ennek az volt az oka, hogy az állami szervezetek képviselői a civil tagok közreműködése nélkül készítették el az általuk egységesnek szánt, leíró jellegű jelentéstervezet szöveget, amely

nem vetett számot a magyarországi korrupció természetével és súlyosságával.

Mivel a civilek által készített jelentést pedig az állami delegáltak nem szavazták meg, a KEMCS-nek végül nem lett elfogadott éves jelentése a 2024. évre vonatkozóan. A civilek ugyanakkor közzétették az általuk készített árnyékjelentést, amelynek tartalmáról ebben a cikkben számoltunk be:

300 oldalas írás az oktatásról és szemléletformálásról

Hogy többször ilyen ne fordulhasson elő, az Integritás Hatóság kérdőíves felmérést végzett, majd ennek eredményeképp döntés született arról, hogy a KEMCS működése megújul, és ezentúl csak tematikus jelentések készülnek, amelyeknek fókuszában egy-egy meghatározott téma áll.

Az első ilyen a 2025. évi jelentés lett, amely egy kevésbé kényes témáról, a korrupcióval kapcsolatos oktatásról és szemléletformálásról szól. Azért erre esett a választás, mert azt remélték, hogy így a civil és állami szereplők között javulhat a kommunikáció. A jelentéstervezetet összeállító IH szerint ez sikerült is, a Munkacsoport pedig március 2-án elfogadta a jelentést. A 300 oldalas dokumentumot a KEMCS titkársága készítette. Mint írják,

„A korrupció nem kizárólag jogi vagy intézményi probléma, hanem mélyen gyökerező társadalmi és értékalapú jelenség, amely hosszú távon gyengíti az intézményekbe vetett bizalmat és hatással van a demokratikus működésre. A korrupció elleni fellépés, ezért nem korlátozódhat csak jogi, különösen büntetőjogi eszközökre, hanem szükségszerűen magában foglalja a társadalmi normák, szokások és értékek tudatos formálását is. Ebben az összefüggésben az oktatás és a szemléletformálás hosszútávú, generációkon átívelő prevenciós eszközként járul hozzá az etikus magatartás, az integritás és a társadalmi ellenálló képesség erősítéséhez. E felismerés mentén a tematikus jelentés célja az oktatás és a szemléletformálás korrupciós kockázatok és cselekmények megelőzésben betöltött szerepének rendszerszintű áttekintése, valamint a jó nemzetközi gyakorlatok és a hazai tapasztalatok alapján a további fejlesztést támogató irányok azonosítása.”

A teljes dokumentum ide kattintva olvasható.

Megalkuvó kerülőút

Bár az ülésen készített jegyzőkönyv szerint senki nem szólalt fel a jelentéstervezet elfogadása kapcsán, az egyik civil tag, Sándor Tamás (matematikus, közbeszerzési szakértő) korábban írásban jelezte, hogy miért nem fogja támogatni a jelentéstervezetet.

Különvéleményében – amely itt elolvasható – többek között azt írta, meglátása szerint

„ez a témaválasztás és a kapcsolódó döntés csakis a KEMCS civil és állami delegált tagjai közti konfliktusok elkerülése végett, az aktuális korrupciós kérdésektől való távolságtartás és elfordulás céljából született. A korrupció jelen problémáinak elhallgatása, és egyedül az oktatással, azaz a jövővel való foglalkozás felmentést ad az aktuálisan meglévő korrupciós jelenségek elkendőzésére, és tapintatos csöndet biztosít a tényleges problémákra való reflektálás helyett. Márpedig a KEMCS feladata a jelen idejű, hazai aktuális korrupcióra utaló jelenségek okainak bemutatása, és a meglévő korrupció mértékét csökkentő javaslatok kidolgozása. Ha a KEMCS tagjai nem tudnak kölcsönösen elfogadható, konszenzust jelentő éves Jelentést előállítani, akkor ez ebből származó konfliktust vállalni kell, nem pedig megalkuvó kerülő utat keresni.”

Hozzátette azt is, hogy meglátása szerint a Korrupcióellenes Munkacsoport 2025. évi jelentése

„nem képzelhető el anélkül, hogy mindjárt a dolgozat bevezető részében ne kerüljön egyértelműen rögzítésre az a tény, hogy Magyarországon jelenleg számos, súlyosnak tekinthető korrupciós kockázat áll fenn, továbbá, hogy a gyakori és egyre magasabb értéket képviselő korrupciós jelenségek átszövik a társadalmi és gazdasági élet meghatározó részét. Ilyen megállapítás azonban a KEMCS 2025. évi jelentésében egyáltalán nem szerepel.”

Az ülésen nem vett részt, de jelezte, hogy lemond a tagságáról dr. Fázsi László (jogász, szakközgazdász, ny. törvényszéki tanácselnök), miután hasonló véleményen van Sándor Tamással. Szerinte a 2025. évi jelentés témája, az oktatás és a szemléletformálás előtérbe helyezése kiüresítette az Eufetv. éves jelentés készítését előíró rendelkezését, amely megítélése szerint csak akként értelmezhető, hogy annak a KEMCS tárgyévre vonatkozó megállapításairól, illetve az ezeken alapuló javaslatairól kellene szólnia, amelyek teljesen kiszorultak belőle.

Mint írta,

a munkacsoport ma már megítélése szerint nem képes maradéktalanul ellátni azokat a feladatait,

amelyek teljesülésében bízva 2022-ben az eddig betöltött megbízatása elnyerése érdekében a pályázatát benyújtotta, illetve amelyekre tekintettel úgy vélhette, hogy hasznos tagja lehet az általa is fontosnak tartott cél elérése érdekében létrehozott testületnek.

Nem Fázsi László egyébként az első, aki elvi okok miatt mondott le tagságáról. Többek között Reszkető Petra, a Budapest Intézet igazgatója is emiatt lépett vissza 2023-ban:

Katus Eszter

A nyitókép illusztráció. Forrás: DepositPhotos