Bírósághoz fordul Bátonyterenye önkormányzata az akkufeldolgozó bővítési engedélye miatt

A koreai SungEel Kft. két magyarországi üzemében az elmúlt években gyakran történtek súlyos balesetek, és folyamatos volt a dolgozók rákkeltőkkel való veszélyeztetése – előfordult, hogy a nikkel munkahelyi légtérben mért értéke a kétezerszerese volt a határértéknek. Ám úgy tűnik, a magyar hatóságok újra és újra „bizalmat szavaznak” a botrányos cégnek, mely bátonyterenyei üzemében 27 400 tonnára emelné a feldolgozandó selejtes akkuk mennyiségét. A bővítési engedélyt a város önkormányzata most bíróságon támadta meg. 

A dél-koreai SungEel Hitech Hungary Kft.-nek Szigetszentmiklóson és Bátonyterenyén működik akkufeldolgozója. A cég számos alkalommal kapott büntetést súlyos munkavédelmi és hulladékkezelési vétségek miatt, sőt egy időre le is kellett állítania üzemei működését. Jelenleg viszont mindkét magyarországi telephely engedéllyel rendelkezik az emelt kapacitású hulladékfeldolgozásra.  

Korábban több cikkben számoltunk be arról, hogy a SungEel Kft. rendszeresen megsértette a hazai jogszabályi előírásokat; dolgozóit éveken át súlyosan veszélyeztette, üzemeiben több tűzeset, robbanás és halálos baleset is történt. 

Bírság jöhet, újabb felfüggesztés nem

A munkavédelmi hatóság is számos alkalommal büntette a céget, többek közt a rákkeltő nehézfémek határértéket meghaladó mértéke miatt; egy 2022-es vizsgálat például a nikkel a megengedett mennyiségének a kétezerszeresét mutatta ki a munkahelyi légtérben. 

Az üzemek korábbi felfüggesztését az engedély nélkül, szabálytalanul felhalmozott veszélyes hulladék mennyiségével indokolta a hatóság. Arra azonban mind a mai napig nincs válasz, hogy mi volt a cég felelőssége a veszélyes hulladék illegális raktárakban való elhelyezésében.  

Holott, mint korábban megírtuk,

a SungEel hamis hulladékkóddal látta el azokat a bűzlő akkucellákkal teli hordókat, amelyből több ezer tonnányit adott át egy engedéllyel nem rendelkező vállalkozónak.

Ezt a hatalmas mennyiségű veszélyes hulladékot aztán Ikladon és Abasáron, valamint Aszódon és Mohorán rejtették el különböző tűzvédelem nélküli raktárakban.    

A magyar hatóságok azonban 2024-ben nem láttak problémát abban, hogy újra engedélyezzék a két telephelyen a selejtes akkuk gyűjtését és feldolgozását. Ám 2025-ben ismét rákkeltő nikkelt mutatott ki egy vizsgálat a bátonyterenyei üzem dolgozóinak szervezetében, írtuk meg egy tavalyi cikkünkben.

Tavaly tavasszal pedig egy ellenőrzés újabb súlyos hulladékkezelési mulasztásokat állapított meg Bátonyterenyén: a cég több mint egy évig engedély nélkül tárolt nagy mennyiségű „töltésmentesítés nélküli” akkut, és hulladéknyilvántartási kötelezettségeinek sem tett eleget.

Ennek nyomán tavaly júliusban

a „legmagasabb mértékű”, 5 és fél millió forintos bírságot szabták ki a cégre.

A büntetés mértékét azzal indokolta a hatóság, hogy a SungEel már hatodik alkalommal követ el hasonló vétséget, a korábbi bírságok pedig „nem bírtak visszatartó erővel”. Azt is megállapították, hogy az üzem működésének korábbi felfüggesztésére „részben ugyanezen típusú jogsértések miatt” került sor.   

Részlet az 5 és fél milliós bírságról szóló határozatból.

A súlyos mulasztás azonban nem egy újabb felfüggesztéshez vezetett, épp ellenkezőleg: a kormányhivatal 2025 áprilisában engedélyt adott az üzem jelentős bővítésére. Eszerint Bátonyterenyén a jövőben 27 400 tonna selejtes akkut dolgozhatnak fel.

A cég egyébként tavaly a szigetszentmiklósi üzemében évi 10 000 tonnára bővíthette kapacitását, ráadásul anélkül, hogy ehhez környezetvédelmi vagy iparbiztonsági engedély írtak volna elő számára.

A Szigetszentmiklóson lévő üzem „érdekessége” az is, hogy a lakóházaktól, iskolától csupán pár száz méterre lévő üzemet még csak veszélyesnek sem minősítették a hatóságok – holott a telephelyen egyidejűleg tárolt 1090 tonna veszélyes akkuhulladék miatt a katasztrófavédelmi törvény szerint felső küszöbértékű veszélyes üzem besorolást kellett volna kapnia. A törvénysértően működő veszélyes üzem jelenléte azonban, úgy tűnik, hidegen hagyja Szigetszentmiklós városvezetését.  

A hatóságok újra és újra „bizalmat szavaznak” a koreai cégnek

Bátonyterenye polgármestere, Orosz István azonban fellebbezett a bővítési engedély ellen, a másodfokon eljáró környezetvédelmi hatóság pedig  megsemmisítette az engedélyt, és új eljárás lefolytatását írta elő.

A megismételt eljárás nyomán viszont 2025 novemberében újra engedélyezték a kapacitásbővítést, amit a polgármester ismét megfellebbezett. Az Energiaügyi Minisztérium Környezetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága mint másodfokú környezetvédelmi hatóság viszont február végén úgy határozott, hogy az engedélyt – kiegészítve és módosítva – helybenhagyja.     

A bátonyterenyei önkormányzat ezért a bírósághoz fordult, kérve az engedély megsemmisítését. „A kérelmező tevékenységének eddigi »hozadéka« több robbanás, illetve tűz, több életveszélyes és halált okozó ipari robbanás, havaria-esemény” – állítja a bírósághoz benyújtott keresetlevél. Amely többek közt arra is hivatkozik: hiába kérték olyan igazságügyi szakértők kirendelését, akik az üzem hatásvizsgálati dokumentációját tartalmilag ellenőrizhették volna, erre nem került sor. 

A városvezetés érvelése szerint a folyamatosan szabályszegő, több ezer tonna veszélyes anyagot használó üzemnek „nincs helye a város szívében, lakóövezetén belül, felszíni víz közvetlen közelében, illetve a helyi vízműtársulás víznyerő kútjaihoz kb. 100 m méter távolságban”. 

Bátonyterenye önkormányzata azt is kéri: az azonnali jogvédelem keretében

a bíróság tiltsa meg a SungEel-nek, hogy „a telephelyen bárminemű gazdasági tevékenységet folytathasson – beleértve ebbe az akkumulátorok gyűjtését is -,

vagy akár próbaüzemelést indítson el”, amíg az engedély ellen indított perben nem születik bírósági végzés.  

Valótlan hulladékmennyiségek az engedélyben

Az önkormányzat azt is támadja, hogy a másodfokon eljáró hatóság az eredeti engedélyben szereplő hulladékok közül „kivette” az akkucellák töltésmentesítésére használt sós vizes hulladékot. 

A minisztériumi határozata szerint: „Ezt a hulladéktípust Kérelmező nem venné át gyűjtés, előkezelés és/vagy hasznosítás céljából a tárgyi telephelyen, hanem technológiai hulladékként keletkezne a tervezett tevékenység (vizes töltésmentesítés) elvégzése során, és a további kezelését más hulladékgazdálkodó végezné el. Ezért a telephelyen gyűjteni, előkezelni és hasznosítani tervezett hulladéktípusok között nem kell szerepeltetni a 16 10 01 azonosító kódú hulladékot, és mennyiségi adatait sem kell rögzíteni.”  

A minisztérium érvelés azonban teljesen ellentétes nemcsak a hazai, de az EU-s jogszabályi előírásokkal is. Egy környezetvédelmi vagy hulladékgazdálkodási engedélyben ugyanis

nemcsak az átvett, hanem a technológiában keletkező hulladék típusát, mennyiségét is szerepeltetni kell.

Egy üzemben keletkező veszélyes hulladékot nem lehet „eltüntetni” az engedélyből azzal az indokkal, hogy ezt később más kezelőnek fogja a cég átadni.

Ráadásul a környezeti hatásvizsgálati dokumentációban is szerepelt ez a vizes töltésmentesítés során keletkező hulladék – márpedig új hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nélkül a minisztérium nem vehette volna ki önkényesen ezt a hulladéktípust az engedélyből.   

Nehéz elképzelni, hogy ezekkel az alapvető jogszabályi előírásokkal ne lenne tisztában az Energiaügyi Minisztérium. Gyaníthatóan inkább a veszélyes hulladékok feltüntetett mennyiségének a csökkentése lehetett a célja.

De más trükköt is alkalmaz a hatóság azért, hogy a bátonyterenyei üzemben feldolgozandó veszélyes hulladék mennyisége – legalábbis papíron – kevesebbnek „tűnjön”. Megállapítják, hogy az üzemben 5000 tonna nem veszélyes hulladékot fognak kezelni. Ide sorolják a meg nem bontott selejtes akkumulátorokat, amit ezzel indokolnak:

„A Magyarországon működő akkumulátorgyártó üzemek és az ezen üzemekben selejtként keletkezett akkumulátor hulladékokat feldolgozó hulladékgazdálkodók esetében jelenleg bevett gyakorlat a selejt akkumulátorok nem veszélyes hulladékkódba (16 06 05 egyéb elemek és akkumulátorok) történő besorolása és gyűjtése.” 

Csakhogy az Európai Bizottság már tavaly márciusban megszüntette ezt az „egyéb elem és akkumulátor” kódot, és új hulladékkódokat írt elő az akkumulátorokra – pontosan azért, mert a gyártás során keletkező selejtes akkuk egyértelműen veszélyes anyagokat tartalmaznak. 

Az EU-tagállamoknak az új hulladéklistát legkésőbb 2026 novemberétől kell kötelezően alkalmazniuk. A magyar hatóságok pedig, úgy tűnik, ezt a néhány hónapot is kihasználják arra, hogy továbbra is nem veszélyes hulladékként engedélyezzék a valójában nagyon is veszélyes – gyúlékony és mérgező –, „bontatlan” selejtes aksikat.    

 Bodnár Zsuzsa

Nyitókép: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 2024. június 28-án a hivatalában fogadta Geun Ki Munt, a Koreai Köztársaság Gazdasági Minisztériumának helyettes igazgatóját, Szu Csul Parkot (Soo Chul Park), a SungEel HiTech Europe Kft. és a SungEel HiTech Hungary Kft. ügyvezető igazgatóját, valamint Dong Vuk Csut (Dong Wook Chu), a SungEel Hitech Hungary Kft. igazgatóját. (fotó: kormany.hu)