Talajvízmérgezés a Vértes szívében egy Mészáros-cég telephelyén

Felső küszöbértékű veszélyes üzemként működik a Mészáros-csoporthoz köthető Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. hulladék-feldolgozója Oroszlány határában. A Vértes szívében található telephelyen évi több százezer tonna veszélyes és nem veszélyes hulladékot dolgoznak fel. A pusztavámi bányató feltöltését – melyre a kft. kapott engedélyt – régóta ellenző civilek szerint a cég telephelyén folytatott tevékenység is szennyezi a Natura 2000-es területeket, és veszélyezteti a települések ivóvíz-bázisát. Videóriport.  

Egyértelműen környezetkárosításnak tartja a pusztavámi (Cica-homok néven is ismert) egykori bányató feltöltését az a közel 30 ezer lakos és 14 zöldszervezet, akik a rekultivációnak álcázott természetpusztítás ellen régóta tiltakoznak – írtuk meg több cikkben korábban. De az ellenzők szerint a bányafeltöltést végző Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. (VKG) oroszlányi telephelye is veszélyezteti a környezetet, amit most már mérési adatok is igazolnak. 

A kft. hulladék-feldolgozója mellett nincs mindenhol kerítés, az erdőt járó kirándulók számára jelenleg csak kifeszített műanyag szalagok jelzik a veszélyes üzem határát. A szalagok nem véletlenül kerültek ki: a VKG tevékenységét ellenőrző civil aktivisták ugyanis a telepről kifolyó csurgalékvíz minőségét nemrégiben mérőműszerekkel is ellenőrizték – ez pedig vélhetően nem tetszett a hulladékos cégnek. 

A Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. telephelye Oroszlány határában. (Google Maps)

A cég az oroszlányi  telephelyén évente több százezer tonna hulladékot gyűjt és dolgoz fel különböző technológiákkal. A feldolgozott veszélyes és nem veszélyes hulladékok egy részéből olyan ,,mesterséges talajt” (fedőanyagot) állít elő, amit pl. bányaterületek feltöltésére használnak. 

A Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. oroszlányi telephelye (olvasói felvétel)

Egy, a környékbeli települések lakosaiból szerveződött civil csoport tagjai viszont úgy vélik, hogy ennek a hulladék-feldolgozónak nincs helye a Vértesben, természetvédelmi területek közvetlen közelében. A lakosok nemcsak tiltakoznak a cég tevékenysége ellen, de néhány hónapja a telephelyre történő beszállítások folyamatát is dokumentálják. 

Emellett megvizsgálták a telephelyről kifolyó vizet is, és mérési eredményeiket a Facebookon is közzétették.

„A Vértes erdejében 62 ezer µS/cm vezetőképességű ipari sóoldat szivárog a meddőből a talajba (ez a normális érték 200-szorosa!)”

–  állítja egyik bejegyzésük. 

De nemcsak a helyi civilek, hanem Dr. Árvay Nikolett, a Tisza párt országgyűlési képviselőjelöltje is vizsgálatokat végeztetett a helyszínen. Közösségi oldalán közzétett videója szerint a VKG telephelyével közvetlenül szomszédos Natura 2000 terület vizeinek akkreditált laborvizsgálata arról tanúskodik, hogy

a vízmintákban több veszélyes és rákkeltő anyag (ólom, benzol, naftalin) határérték feletti mennyiségben van jelen.

Árvay azonnali, független hatósági vizsgálatot, valamint felelősségrevonást követel az ügyben.   

Hulladékkezelés a Vértes erdejében (olvasói felvétel)

Kárpáti Tímea, természetvédelmi szakmérnök – aki több tüntetést is szervezett a Cica-homok bányató feltöltése ellen, emellett rendőrségi és ügyészségi feljelentést is tett – lapunknak elmondta:

„A hatóságok helyett – melyeknek az volna a feladatuk, hogy megvédjék a Vértes természeti kincseit és a lakosok egészséges környezetét – most a civilek végzik az ellenőrző munkát. A VKG telephelyén már 2017-ben ökológiai katasztrófa történt, amely elszennyezte a közeli Pénzes patakot. A kormányhivatal ennek ellenére újra engedélyezte az itt folyó ipari tevékenységet, mely jórészt nem a megfelelő zárt rendszerben, hanem a szabadban zajlik, ami beláthatatlan és visszafordíthatatlan károkat okozhat ezen a területen.”

Halmi Helga bokodi lakos egy tiltakozó felirattal (Fotó: Pápai Gergely/Átlátszó)

Az Átlátszónak nyilatkozó lakosok közül Halmi Helga, hobbi természetfotós arról beszélt: megdöbbentette az a pusztítás, amit a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. tevékenysége nyomán tapasztalt.

Helga elmondta, rendszeresen fényképezi a Vértes természeti kincseit és bányatavait; egyik fotója most is ott látható a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága által kihelyezett, a Cica-homok természetvédelmi területet jelölő tájékoztató táblán. Csakhogy maga a tó, s az ott élő 26 védett növény- és állatfaj már eltűnt. 

Más helyi lakosok arról beszéltek lapunknak: a karsztos alapkőzet miatt a szennyeződés elérheti az ivóvízbázist, 62 település ivóvíz-ellátását veszélyeztetve. Hidrogeológiailag érzékeny, védett természeti területek és tavak közvetlen környezetében a civilek szerint megengedhetetlen az a hulladékkezelési tevékenység, ami a VKG telephelyén, valamint a Vértes Natura 2000-es területein folyik.   

Szerettük volna videóriportunkban a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. képviselőit is megszólaltatni, de nem vállalták személyes interjú adását. Írásban küldtünk nekik kérdéseket, melyekre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat. 

Szöveg: Bodnár Zsuzsa – Fotók és videó: Pápai Gergely

Címlapkép: Átlátszó