Elvileg tilos, mégis erdőbe épült teniszpálya Lázár János batidai vadászháza mellett

A helyi építési szabályzat nem engedi, hogy erdő besorolású területen építkezzenek. Lázár János batidai vadászháza mellett mégis épült egy teniszpálya 2022-ben. De ez az erdő nem a vadászházat tulajdonló, szintén Lázár érdekeltségébe tartozó cég területe, tulajdona, hanem személyesen Lázár János magánemberé. A minisztert hiába kerestük az ügyben.

Kintről nem lehet látni, de van egy érdekesség a batidai vadászház közelében – írta az Átlátszónak olvasónk. Majd elárulta: a műholdképen is jól látszik, hogy egy teniszpályát rejt a vadászház melletti erdő. Az önmagában nem érdekes, hogy teniszpálya épül egy vadászház mellett, sőt, örömteli, hogy a vadászok szeretnek sportolni.

Ami a történetet mégis érdekesé teszi, hogy a vadászház Lázár Jánoshoz köthető, a teniszpálya pedig olyan helyen épült, ahová elvileg tilos építkezni. Az értesüléssel kapcsolatban több hatóságot, a hódmezővásárhelyi önkormányzatot, és végül az Építési és Közlekedési Minisztériumon keresztül magát Lázár Jánost is megkerestük.

2020 után épült teniszpálya Lázár erdejében

A Google műholdképei alapján a teniszpálya 2020-ban még nem volt a vadászház mellett, de 2021-ben és 2022-ben a helye, vagyis egy téglalap már megjelent. Az elkészült pálya a 2023-as műholdképen azonosítható.

A geoshop.hu adatai alapján a térképmásolat és a földhatárok összevetése.

A geoshop.hu adatai azt mutatják, hogy a teniszpálya nem a szintén Lázár érdekeltségébe tartozó Grosswiese Befektetési Zrt. által tulajdonolt vadászház területén, hanem a szomszédos földön helyezkedik el. A tulajdoni lap szerint a terület 2016 óta Lázár János magánemberé. Az új típusú tulajdoni lap azt is felsorolja, hogy a földterületen van szántó, erdő, legelő és úgynevezett „kivett / vízállás”. Azt, hogy melyik rész hova esik, a földhivatali térképről lehetett megtudni.

Ezt összevetettük a műholdképpel, valamint a geoshop.hu képével, és az látszik, hogy a teniszpálya az erdő részben épült.

Mit mond a törvény az erdőkről?

„A 2007. évi CXXIX. törvény tartalmazza az összes termőföldre vonatkozóan a legfontosabb hasznosítási szabályokat, és igen, a művelés alóli kivonás szabályait is” – írta az Átlátszónak egy földtulajdoni jogban jártas forrás. Ez alapján kérdeztük a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatalt, az erdészeti osztályt: „faanyagtermelő” elsődleges rendeltetésű erdőrészleten milyen tevékenységet lehet végezni, lehet-e oda építkezni, ott bármilyen építményt létrehozni.

Azt írták az Átlátszónak, hogy „az erdő igénybevételi engedélytípusok (mezőgazdasági művelésbe vonás, termelésből kivonás, időleges igénybevétel, rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel) közül mindig a konkrét ügy körülményei alapján megállapított engedélytípust adhatja ki a hatóság, így a megkeresésben szereplő példa, mint építmény, parkoló, földfelszíni tároló engedélytípusát – eljárás lefolytatása nélkül – teljes bizonyossággal nem lehet megállapítani.”

Vagyis engedély nélkül nem lehet erdőbe építkezni.

Továbbmentünk, a tulajdoni lap alapján a forrásunk úgy reagált, „ha a tulajdoni lapon és a hivatkozott erdőtérképen is erdő az adott ingatlan, vagy „b” alrészlet, az akkor biztosan erdő”. Majd megjegyezte, hogy „érdemes az Erdőtv. (2009. évi XXXVII. tv.) 79. §-át megnézni, hogy megtudjuk, erdő igénybevételével hogyan jöhet létre egy teniszpálya. A legfontosabb talán a csereerdősítés kérdése, ami minden erdőnél, ahol az igénybevétel egyáltalán lehetséges, kötelező. Azt, hogy mit lehet egy faanyagtermelő erdőben csinálni, alapvetően az adott település Helyi Építési Szabályzata, Szabályozási Terve és Településrendezési Terve dönti el”.

Kattints az évszámokra a csúszkán az idősoros felvételekért!

Szakértőnk szerint „ha a HÉSZ megengedi, hogy teniszpálya létesüljön egy erdő övezeti besorolású ingatlanon, vagy bármilyen kivett ingatlanná alakuljon, akkor jöhet egyáltalán szóba az erdő igénybevétele, ekkor jön be az erdészeti hatóság, illetve a földhivatal (ez mind kormányhivatal), és

legfőképpen a csereerdősítés, amit olykor nagyon sok pénzzel ki lehet váltani”.

A vadászház Hódmezővásárhely külterületén áll, a hatályos HÉSZ azt mondja,  „az „Mk” jelű övezet az általános előírások szerinti „kertes”, az „Má” és „Mát” jelűek pedig az „általános” mezőgazdasági területi kategóriába tartoznak”. A „Mát” jelű övezetbe természeti területek tartoznak. Az övezetben kizárólag természetvédelmi igényeket szolgáló épületek, létesítmények helyezhetők el, a megengedett legnagyobb beépítettség 3 %, és birtokközpont nem alakítható ki”.

Ami a tulajdoni lapon és a térképen „b”, az erdő.

Forrásunk úgy fogalmazott, „én azt mondom, hogy a hódmezővásárhelyi „Mát.” besorolású övezetben a helyi HÉSZ alapján nem lehet teniszpályát létesíteni (mármint legálisan), mert

az biztosan nem természetvédelmi igényeket szolgáló létesítmény”.

Majd úgy folytatta, „építményfüggő lenne, hogy melyik hatóságtól kellene más, természetvédelmi célú építményhez létesítési engedélyt kérni. Az erdő érintettsége miatt az erdészeti hatóságtól ilyen esetben biztosan kellene, mert a csereerdősítés erdő igénybevételénél kötelező. Tehát jó eséllyel egy másik, a HÉSZ-nek megfelelő létesítményt a kormányhivatalnál mint építéshatóságnál kellene engedélyeztetni, amelybe biztosan be kellene vonni szakhatóságként az erdészeti hatóságot és a természetvédelmi hatóságot a természeti terület jelleg miatt. De a teniszpályát nem tudom ebbe a mátrixba illeszteni”.

Kerestük az ÉKM-n keresztül Lázár Jánost, hogy milyen engedélyek birtokában létesítette a teniszpályát az erdőben, de nem válaszolt.

Újra a pályán 🎾✌️✌️✌️ – írta 2024-ben közösségi oldalán Lázár János.

Egy évtizede épül-szépül a Lázár birtok

Ahogyan arról korábban többször hírt adtunk, Lázár János az elmúlt évtizedben folyamatosan vásárolta a batidai vadászház körüli földeket, az elmúlt években 181 millió forintot költött erre. 2018-ban még tagadta, hogy köze lenne a Grosswiese Befektetési Zrt. által tulajdonolt ingatlanhoz, de a cégen keresztül ma már 40 százalékban tulajdonosa a vadászháznak is.

Ez az a kastély amúgy, amiről tavaly azt írtuk, hogy kilométerenként mintegy félmilliárd, összesen 3,3 milliárd forintot költött az állami tulajdonú Magyar Közút egy olyan négy számjegyű mellékútra, melyen alig van forgalom. De az a M43-asról éppen Lázár János batidai kastélyához vezet. A Magyar Falu programban elvégzett további útfelújítások meg sem közelítik a batidai munkálatokat sem árban, sem alaposságban.

Segesvári Csaba

Címlapfotó: Átlátszó montázs