400 milliót adott rá az állam, mégsem sikerül befejezni a hévízi orosz templomot

Potyog a vakolat a hévízi orosz templomról, és úgy tűnik, még az áramot sem vezették be az épületbe. Pedig az alapkövet már 2021-ben letették, és a fedezet is megvolt a beruházásra: a magyar adófizetők pénzéből 400 millió forintot biztosított az építkezésre az állam. Hogy mi és hol csúszott félre, egyelőre nem tudni, mert érdemi választ senkitől sem kaptunk. De akár még az is lehet, hogy az orosz-ukrán háború miatt megemelkedett árak miatt nem készült el a templom. A hívek mindenesetre „keményen imádkoznak” a munkálatok folytatásáért.

2021-ben tették le Hévízen a Moszkvai Patriarchátus Magyar Ortodox Egyházmegyéje templomának alapkövét. Az MTI akkor beszámolója szerint a Szentséges Isten Anyja Életadó Forrás ikonjának tiszteletére elnevezett ortodox templom az Ady utcában épül, mintegy 400 millió forintból.

Papp Gábor, Hévíz akkori polgármestere az MTI-nek azt nyilatkozta, a kormány még 2017-ben mintegy 2,4 milliárd forint támogatást biztosított a magyar ortodox egyházmegyének három templom felújítására és egy új építésére. Ez utóbbit Hévízen építik fel, mert a fürdővárosban és környékén nagyon sok oroszajkú, ortodox vallású él, jelentős az orosz és ukrán turistaforgalom, az egyházmegye ezért már hosszú évek óta tart miséket is a városban.

Az egyházmegye három magántulajdonú telek megvásárlásával és összevonásával találta meg a templom helyét, ahol – az önkormányzattal egyeztetett tervek alapján – egy „mértéktartó, 15-ször 15 méter alapterületű, 12 méter magas, jellegzetesen hagymakupolás” templomnak kellett volna felépülnie egy év alatt.

Már potyog a vakolat a be nem fejezett épületről. A szerző felvétele

A helyszínen járva ugyanakkor 2025 májusában azt láttuk, hogy a templom a mai napig nem készült el, a környezete rendezetlen, az épületről már potyog a vakolat, és egyéb hiányosságokat is felfedeztünk.

Érdeklődtünk a Hévízi Orosz Ortodox Egyházközségtől, hogy

• hány fokos készültségen állt meg a beruházás,
• mi az oka annak, hogy még mindig nem lett befejezve,
• mekkora összeget fordítottak eddig a beruházásra és milyen forrás(ok)ból,
• használják-e ennek ellenére a templomot, és ha igen, kik és hogyan.

Több egyházi email címre is elküldtük a kérdéseket. Az egyikről egy orosz nyelvű választ kaptunk, amely szerint az egyházmegye jogosult nyilatkozni. Ők viszont a mai napig nem reagáltak a leveleinkre.

Lenne még munka bőven az épületben és az épület körül. A szerző felvétele

A hévízi önkormányzatot is megkerestük, ahonnan viszont az a válasz érkezett, hogy mivel nem ők voltak a beruházók, nem tudnak részleteket.

Keményen imádkoznak érte

Az egyházmegye honlapja szerint legutóbb május 23-án szervezett találkozót az egyházmegyei adminisztráció a Magyar Egyházmegye uralkodó püspöke, Márk metropolita (Golovkov) és a Hévízi pravoszláv gyülekezet parókusa, Nyikolaj Kim protoierej között, hogy „megvitassák a hévízi ortodox templom félbeszakadt építésével kapcsolatos kérdéseket”. Hogy itt mire jutottak a felek, az viszont nem derült ki a rövid leírásból.

Magára hagyott talicska az épület közelében. A szerző felvétele

Két hónappal korábban, március 23-án pedig arról írtak, hogy a mise után a férfi hívek és az oltári szolgák – a parókus, Nyikolaj Kim protoierej felhívására – dolgoztak a templom területén, és saját erőből igyekeztek rendet teremteni az utcáról a templomhoz vezető úton.

A templom építése és a szomszédos terület rendezése terén ugyanis „teljes eseménytelenség uralkodik” öt hónapja

– olvasható a honlapon. Emiatt az egész egyházközség „keményen imádkozik az építési munkálatok folytatásáért” – fogalmaztak a honlapon.

A kezdetektől zűrös volt

Ahogy arról az Átlátszó évekkel ezelőtt beszámolt, már a kezdetektől elszámolási viták hátráltatták a 2,4 milliárd forinttal támogatott orosz ortodox templomfelújításokat. 2017-es cikkünkben megírtuk, hogy a templomfelújítások projektvezetője beperelte a pravoszláv egyház magyarországi egyházmegyéjét, emiatt nemigen haladtak a munkálatok. Ráadásul „számos, a magyar és az orosz alvilágban is ismert személyiség” került a beruházás közelébe.

Hadházy Ákos országgyűlési képviselő az üggyel kapcsolatban írásbeli kérdéssel fordult Balog Zoltán miniszterhez (EMMI), többek között azután érdeklődve, hogy milyen alapon szerződött közbeszerzés nélkül az orosz ortodox egyház magyarországi egyházmegyéje a magyar állami támogatásból finanszírozott beruházásról, és hogy vizsgálja-e a támogató magyar állam, hogy fordulhat elő, hogy a kiválasztott projektvezető perre ment az egyházzal.

Balog helyett Rétvári Bence államtitkár válaszolt, aki annyi érdemi információt közölt, hogy az egyház 2018 decemberéig használhatja fel a támogatást, utána kell csak elszámolnia.

Az orosz-ukrán háború is állhat a háttérben

Hogy végül miért nem sikerült befejezni a templomot, egyelőre tehát nem világos, de az biztos, hogy a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán háború miatt rengeteg vendéget veszített a fürdőváros, amely kiemelten népszerű volt az oroszok között. (Olyannyira az volt, hogy sokan ingatlanokat is vásároltak a településen.)

Míg 2019-ben a város éves forgalmának 17 százalékát tették ki az oroszok, 2023-ra szinte teljesen elmaradtak.

Az ATV akkori riportja szerint 200-300 ezer vendégéjszaka tűnt el emiatt.

Ráadásul „az orosz-ukrán háború okozta infláció” miatt számos beruházás jelentősen megdrágult az országban, így nem kizárható az sem, hogy – fedezethihány miatt – ez hátráltatja az orosz templom befejezését is.

Katus Eszter

Nyitókép: Bár a járda szép, még nem ér a templomig. A szerző felvétele