Autónként ötször annyi vizet használ majd a BYD-gyár, mint a kecskeméti Mercedes

Nemrég megírtuk, hogy a környezethasználati engedélye alapján a szegedi BYD-gyár vízfelhasználása annyi lesz, mint egy 50 ezres városé, az áramfogyasztása pedig nagyjából egy 120 ezer lakosú település energiafogyasztásának felel majd meg. Most megpróbáljuk kontextusba helyezni, hogy ez soknak vagy kevésnek számít-e. Ehhez a győri Audi és a kecskeméti Mercedes autógyár adatait hívtuk segítségül. Spoiler: a Mercedes spórol a legjobban. 

„A BYD stratégiája szerint az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorcellák Kínában készülnek, míg a szegedi üzemben az összeszerelést végzik majd. A gyár kapacitását két ütemben építik ki, egyenként 150 ezer darabos termelési céllal – így összesen 300 ezer autó gördülhet le a futószalagról évente” – írta a napokban a kormánypárti Mandiner a szegedi BYD kapcsán. A lapnak Stella Li, a BYD (Build Your Dreams) ügyvezető alelnöke és a vállalat amerikai-európai divíziójának vezérigazgatója azt is mondta a 2025 végére tervezett gyárátadás kapcsán, hogy „minden a tervek szerint halad. Az újonnan épülő magyarországi üzemhez fűzött remények óriásiak”.

Azonban nem csak a remények óriásiak, hanem a gyár ökológiai lábnyoma is hatalmas lesz. Ahogy az egységes környezethasználati engedély alapján megírtuk, a szegedi BYD-gyárnak egy 120 ezer lakosú település árama és egy 50 ezres város vize kell majd. Mindez számokban: a vízfelhasználás volumene 1 811 381 m3/év, az üzem villamosenergia felhasználása pedig 283,4 millió kWh/év lehet.

Megnéztük a győri Audi és a kecskeméti Mercedes környezethasználati engedélyét is, hogy lehessen mihez hasonlítani a BYD számait.

Audi: saját kutak, csökkenő energiaigény

„Vállalatunk 1993-as alapítása óta a kezdetben kizárólag motorgyártásból álló tevékenységét 1998-ban járműgyártással egészítette ki, 2001-ben pedig műszaki fejlesztéssel bővült a portfóliónk. 2005 óta Győrben működik Közép-Európa egyik legnagyobb szerszámgyára is, járműgyártásunk pedig 2013 nyarától présüzemmel, karosszériaüzemmel, lakkozóval egészült ki, és azóta is az autógyártás teljes vertikumát fedi le. 2018-ban új korszak kezdődött az Audi Hungariánál, elindult az elektromos motorok sorozatgyártása” – áll a német autógyár honlapján.

Mivel régen indultak, a környezethasználati engedélyük többször változhatott. Ezt közérdekű adatigénylésben kértük ki, de a kormányhivatal olyan választ küldött, amiből az iratot nem tudtuk elérni. Így közvetlenül az Auditól kértük, akik készségesen kiadták.

A dokumentum szerint a gyár folyamatosan fejleszt, hogy spóroljon az energiával. Azt írták, hogy

• a Hajtásgyártás területén: 2010-es bázisévre vonatkoztatva 2025-ig 35%-os csökkentés a fajlagos (legyártott termékre vonatkoztatott) környezethasználatok kapcsán az alábbi négy tématerületen: teljes energiafelhasználás, CO2-kibocsátás, vízfelhasználás, ártalmatlanításra kerülő hulladék mennyisége;
• a Járműgyártás területén: 2014-es bázisévre vonatkoztatva 2025-ig 22,5%-os csökkentés a fajlagos (legyártott termékre vonatkoztatott) környezethasználatok kapcsán az alábbi öt tématerületen: teljes energiafelhasználás, CO2-kibocsátás, vízfelhasználás, ártalmatlanításra kerülő hulladék mennyisége, illékony szerves oldószerek kibocsátása.

A gyár ugyanis nem csak autókat gyárt, hanem motorokat is. 2023-ban 1,671 millió motort gyártottak, 177 ezer autót, 3,82 millió nagy karosszériaelemet más gyáraknak. Emellett 766 ezer kész karosszériaelemet is készítettek.

Míg 2021-ben 377 853 MWh villamosenergiát használtak fel, addig ez 2023-ra 362 344 MWh-ra csökkent.

„A megvalósított energiahatékonysági intézkedések hatása hosszan tartó, azaz folyamatosan hozzájárulnak az energiafogyasztás moderált szinten tartásához. Energiahatékonysági intézkedéseink révén a 2023-as évben a felhasznált összenergia és azon belül a felhasznált villamos energia mennyiségében is csökkenés következett be a megelőző évhez képest (összes energiafogyasztás: -2,22%, villamos energia fogyasztás: -1,91%).

Orbán Viktor a győri Audi gyárban 2014-ben. Fotó: Facebook

Tovább folytattuk a korábban megkezdett utat, miszerint a fűtési célú hőfelhasználásunkat elsődlegesen geotermikus energia használatával szeretnénk kielégíteni.

A 2022/2023-as fűtési szezonban a bevezetett intézkedésnek köszönhetően

vállalatunk fűtését szinte kizárólag geotermikus energia felhasználásával oldottuk meg.

Ezzel párhuzamosan másik fő célunk a hőfelhasználásunk folyamatos csökkentése, melynek érdekében az elmúlt évben is számos intézkedést valósítottunk meg. Az eredmények egyértelműek, hiszen közel 6 %-kal sikerült csökkentenünk a hőfelhasználásunkat a korábbi évhez képest” – írják.

„A víz az egyik legértékesebb erőforrásunk, melynek rendelkezésre állása nem csak a termelés, hanem a társadalom, az emberi élet szempontjából is rendkívül fontos” – vallja az Audi, és nem tévednek.

Az új generációs elektromos motorokat gyártó üzem a sorozatgyártás elindítása napján Győrben, az Audi Hungaria Zrt.-nél 2023. november 7-én. MTI/Bodnár Boglárka

Az írják, „az Audi márka telephelyei belső célként tűzték ki, hogy 2035-ig 50%-kal csökkentik vízfelhasználásukat, egyben közös minőségi premisszákat is megfogalmaztak a vízhasználat terén. A 2023-as év pilotév volt számunkra a vízvédelem területén olyan szempontból, hogy a nagyfogyasztó szervezeti egységek számára konkrét vízmegtakarítási célok kerültek megfogalmazásra. A szisztematikus tervezésnek és a konzekvensen megvalósított intézkedéseknek hála sikerült teljesíteni, sőt túl is teljesíteni a megtakarítási célokat, hiszen

összesen több, mint 47 000 m3 vizet sikerült a területeknek megtakarítaniuk.”

2023-ban 653 142 m3 vizet használtak el, ebből 105 339 m3 volt ivóvíz, a többi saját termelésű víz. Emlékeztető: a BYD  1,8 millió köbméter vizet használ majd el.

Mercedes: csak az ötöde kell nekik

A Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal közérdekű adatigénylésünkre küldte meg a kecskeméti Mercedes gyár engedélyét. Ebben az áll, hogy míg 2016-ban 190 ezer autó készült Kecskeméten, addig 2020-ban 165 ezer. „A festőüzem szociális, ipari és tűzivíz igényét a BÁCSVÍZ Zrt. által üzemeltetett közüzemi hálózatból vételezett víz elégíti ki.

A K1 és K2 gyáregység teljes vízellátását a 062 sz. épülettől délre lévő vízbekötő vezeték biztosítja”, valamint, hogy „Az éves felhasznált vízmennyiség az utolsó 3 évben csökkenő tendenciát mutat, azaz a fajlagosan felhasznált víz, illetve a fajlagosan keletkező szennyvíz mennyiség is csökken. Ez nagyrészt a gyártási folyamatok optimalizálását tükrözi, tekintettel arra, hogy a legyártott darabszám csökkenése mellett is csökkent a fajlagos vízfelhasználás és szennyvízképződés az utóbbi 3 évben.”

A Mercedes gyár az engedély szerint két üzemből áll, ezek összesen 421 ezer autót tudnak évente gyártani. A gyár földgázigénye 23,736 millió köbméter/év, míg a vízigénye 650 351 köbméter/év. A valóban felhasznált mennyiségek ennél kevesebb mutatnak, mivel az engedélyben csak a K1-es üzem szerepel, másik átadása előtt.

2020-ban 165 672 autót gyártottak, ehhez 87 169 MWh áramot használtak el, valamint 207 248 köbméter vizet.

Ez autónként 1,25 köbméter vizet jelent, szemben a BYD autónkénti 6 köbméterével. Áramból 45 százalékkal kevesebb kellett egy autóra vetítve a Mercedesnél, mint amivel most a BYD környezethasználati engedélye számol.

A kecskeméti Mercedes a honlapján a 2023-as éves jelentésében azt írja, „a gyár vízellátása a városi ivóvízhálózatról biztosított”, valamint azt, hogy „A bevezetett energiahatékonysági intézkedésekkel 2023-ban mintegy 2 GWh energiamegtakarítást értünk el. Kiemelt figyelmet fordítottunk arra is, hogy gyárunk energiafogyasztását az év végi szünetek és a felmerülő átalakítási munkálatok idején is a lehető legalacsonyabb szinten tartsuk.”

Egyelőre van elég víz, de vigyázni kell rá

Botka László, Szeged polgármestere korábbi cikkünk után azt nyilatkozta: „Nincs rosszabb a környezetvédelem szent ügyének, mint amikor 3 éves bölcsészdiplomával rendelkezők védik. Nincsenek tisztában se az energetika, se a biológia alapfogalmaival, de képesek hisztit kelteni. Ezzel kárt okoznak!”

Botka László, Szeged polgármestere beszédet mond a BYD bejelentésén a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. január 30-án. MTI/Máthé Zoltán

Csakhogy az abban szereplő adatokat nem mi találtuk ki, hanem a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal által a BYD-nek kiadott egységes környezethasználati engedélyében szerepeltek.

A politikus szerint „a szegedi kutak dupla annyi vizet termelnek, amit a város és a BYD együtt elhasznál. Ez együtt is kevesebb, mint a rendszerváltás előtt, amikor Szeged volt a könnyűipar központja és működött itt ruhagyár, kábelgyár, kendergyár is. Ráadásul a szegedi BYD-gyár harmadannyi vizet használ, mint egy debreceni akkugyár, amiből ott 3 épül.”

Mi sem állítottuk, hogy nincs elég víz a kutakban. Az viszont tény, hogy

„az üzem vízellátását teljes egészében közüzemi hálózatról vételezett vízzel tervezik kielégíteni,

melynek utánpótlása a városi vízműtelepek felszín alatti vízbázisairól történik, saját felszín alatti vízkivételi mű nem létesül. A talajvízszint süllyesztése nem várható.”

Valamint, hogy „felszíni vízből vízkivétel nem tervezett. Felszíni vízbe kizárólag csapadékvíz bevezetés történik a telephely területéről; tisztított, vagy tisztítatlan technológiai szennyvíz, illetve talajvíz kiadás nem valósul meg.” Vagyis tisztán ivóvízzel fog működni.

Ivókút Szegeden. Fotó: Facebook

A Szegedi Vízmű honlapja azt írja, hogy „a 180–560 méteres mélységből nyert rétegvízből bőségesen fedezhető Szeged ivóvízigénye, a

Társaság akár napi 60 ezer köbmétert is ki tudna termelni”, 

és „a kitermelt víz kora több mint 10 000 év.”

Hogy mekkora érték a szegedi víz, már a ’70-es években is tudták: „1978-ban a város területén a vízművek nyári csúcsidőszakban több mint 70 000 m3 vizet termelt, a saját kútjaikból is fogyasztó ipar becsült fogyasztása mintegy 40 000 m3-t tehetett ki.” És már akkor tisztában voltak azzal is, hogy „a Szeged alatti mélységi vízkészlet erősen lehatárolt, ugyanis „nem pótlódik”, tehát a fogyasztással egyenes arányban csökken.

Javasolták a megnövekedett fogyasztás fokozatos visszafejlesztését 30-35 000 m3/napra. Az ilyen mértékű vízkészletfogyasztás a rétegnyomásokat csak kismértékben csökkenti, így a fogyasztás kielégítésére kiépített termelési mód még sokáig fenntartható”.

Az 1980-as évek vízellátásának fejlesztéseire dr. Kováts Gábor így emlékezett: „A tanulmánytervek azt prognosztizálták, hogy 2000 és 2010 között, tehát napjainkban a vízfogyasztás el fogja érni a napi 130 ezer m3-t, emiatt újabb vízbázisok feltárása vált volna szükségessé.” Ennek alig harmadát használják ma a szegediek: a rendszerváltás utáni vízdíjak jelentősen csökkentették a vízfelhasználást, 2003-ban naponta átlagosan 43 578 köbméter vizet termeltek, napjainkban ez 34-37 000 köbméterre csökkent.

Segesvári Csaba

A címlapkép illusztráció. Fotó: Zubor Zalán, adatvizualizáció: Szabó Krisztián