Milliárdok hiányoznak a mentőállomások fejlesztéséhez, elakadtak a beruházások

Nemrég leomlott a balatonlellei mentőállomás egyik fala, miután az évek óta ígért felújításnak, pontosabban egy új állomás kialakításának nyoma sincs. A balatoni egy a sok épület közül, amelyik fejlesztésre szorul. Bár a kormány azt hangsúlyozza, hogy kiemelt fontosságú számára az Országos Mentőszolgálat támogatása, a 2,5 milliárd forintos, 24 mentőállomást érintő felújítási projekthez nem biztosított forrást. A 2021-ben beígért új mentőállomások közül pedig még egy sem épült meg. A háttérben az uniós források befagyasztása állhat. 

„Orbán-kormány számára kiemelt prioritás az OMSZ fejlesztése” – jelentette ki Rétvári Bence még 2021-ben – emlékeztetett a Népszava, miután január végén leomlott a mentőállomás fala Balatonlellén, a mentőegységeket pedig Fonyódra helyezték át. Hogy pontosan mit értett fejlesztés alatt Rétvári, nem tudni, ugyanis a mentőállomások építése és felújítása nem tart sokkal előrébb, mint négy éve. Merthogy nincs rá pénz.

Ahogy arról tavaly decemberben beszámoltunk, mentőállomások felújítására keresett volna kivitelezőket az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) egy közbeszerzési eljárás keretében, de a tender eredménytelen lett.

A leírás szerint „a XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása intézkedéshez kapcsolódóan az Országos Mentőszolgálat feladatainak ellátásához nélkülözhetetlen, a kor szakmai, műszaki és hatósági elvárásainak megfelelő bázisok, mentőállomások kialakítása, felújítása, bővítése” lett volna a cél.

A tervek szerint a felújítási munkák 24 állomást érintettek volna, de hogy pontosan mely településeken, az nem szerepel az ekr.gov.hu-n található dokumentumokban.

Az eredménytájékoztató alapján a munkálatokat a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) alapból fedezték volna, azonban

az erre beadott pályázatot elutasította kormány.

Az OMSZ pedig saját forrásból nem tudta volna fizetni a tervezett 2,5 milliárdos fejlesztéseket, amiket az elkövetkező két évre terveztek.

Cikkünk megjelenésekor érdeklődtünk az OMSZ-nél, hogy mi áll az elutasító döntés hátterében, de ők a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz irányítottak minket, ahonnan a mai napig nem kaptunk választ.

Részlet a tender dokumentációjából. Forrás: ekr.gov.hu

Most a balatonlellei eset után is megkerestük az OMSZ-t, ezúttal arról érdeklődve, hogy mely mentőállomásokat érintette volna a felújítás, és hogy a balatonlellei köztük volt-e.

A mentőszolgálattól megtudtuk, hogy a balatonlellei mentőállomás nem a felújítandó mentőállomások listáján, hanem az új mentőállomás építési listán szerepelt, ugyanis az épület állaga miatt nem felújításra, hanem új mentőállomás építésére van szükség.

Azt viszont már nem árulták el, hogy mely állomások szerepelnek a felújításra várók között.

Ezzel kapcsolatban ismét az irányító hatósághoz küldtek minket. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumtól viszont egyelőre nem kaptunk választ a közérdekű adatigénylésünkre. Ha ez megtörténik, beszámolunk róla.

Évek óta tudnak róla

Az OMSZ január 30-án közzétett sajtóközleménye szerint

„az infrastrukturális fejlesztések során új épületbe költözött Győr és Kőszeg mentőállomás. Energetikai felújítás valósult meg Nagykőrös, Hajdúnánás, Kaposvár mentőállomásain és a budapesti Bázis mentőállomáson, illetve jelentős felújítási munkálatok zajlottak Ózd mentőállomáson is. Megkezdődött és jelenleg is folyamatban van Putnok és Zsámbék mentőállomás teljes körű felújítása, Kemecsén pedig új épület épül a mentőállomás részére. ”

Az új győri mentőállomást tavaly adták át. A Győrplusz TV beszámolója szerint a létesítmény több mint 4 milliárd forint kormányzati forrásból készült (fotó: Youtube)

Továbbá

„előkészületek indultak a fővárosi Markó utcai és a Bázis mentőállomás villamoshálózatának felújítása, Balatonlelle új mentőállomásának előkészítése, Veszprém mentőállomás bővítése, továbbá Zalaegerszeg és Szeged mentőállomás építése érdekében.”

Hogy az előkészület alatt pontosan mit ért az OMSZ, nem derül ki a közleményből. Úgy tűnik azonban, hogy ezek az előkészületek sokáig tart(hat)nak, mivel

a balatonlellei állomásról már 5 éve elismerték, hogy rossz állapotban van – mégsem történt semmi.

Móring József Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője 2020-ban kijelentette, hogy új mentőállomás kell a városnak, mivel „a mentőállomás épülete korszerűtlen és kicsi, a feladatát nem képes ellátni.”

A helyszínen fotók is készültek, amelyeken jól látszik, hogy az épület fala berepedt. Móring levelet is küldött az ügyben a „miniszter úrnak”, de pár év elteltével csak annyi változott, hogy a fal már le is omlott, az épületet pedig ki kellett üríteni.

A balatonlellei mentőállomás fala 2020-ban. Fotó: Facebook

Kevés terv valósult meg

Amit szintén tudni lehet, hogy az Országos Mentőszolgálat 2021-ben – szintén előkészítési feladatokra – már kapott támogatást a helyreállítási alapból: 119 363 321 forintot.

A pénzt az alábbiakra akartak költeni: ingatlanok kivitelezését megalapozó közbeszerzési és tervezési dokumentációk összeállítása, projekttel kapcsolatos kommunikáció, tulajdonosi hozzájárulások beszerzése, kivitelezendő ingatlanok, bútor beszerzéséhez szükséges közbeszerzési dokumentáció előkészítése, kivitelezendő ingatlanok, orvostechnikai eszközparkjának kiegészítése és új eszköz beszerzése céljából a beszerzés közbeszerzési dokumentációjának elkészítése.

A tervekben 18 mentőállomás felépítése vagy felújítása szerepelt.

Új mentőállomást a következő 8 helyszínen terveztek építeni: Tahitótfalu, Sárbogárd, Zsámbék, Rétság, Hatvan, Egyek, Dunakeszi és Rákoskeresztúr.

Megnéztük, hogyan állnak ezek a projektek.

• Tahitótfaluban dr. Vitályos Eszter országgyűlési képviselő, kormányszóvivő jelenlétében 2022-ben letették az alapkövet. Azóta viszont semmi nem történt az ügyben, sőt Tahitótfaluban az ügyelet is megszűnt, így a Szentendrei-szigeten élők orvoshoz jutási ideje jelentősen megnőtt.

A mentőállomás alapköve Tahitótfaluban. Fotó: Facebook

• Sárbogárdon már 2018-ban bekerült a Sárbogárdi Rendőrkapitányság és a mentőállomás megépítésének költsége a költségvetésbe, ennek ellenére 2023 februárjában csak a rendőrök mehettek új épületbe dolgozni. Pedig a mentőállomás építésére is kiírtak egy közbeszerzési eljárást 2021 végén, de a tender eredménytelen lett, miután az „ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált”.
• Zsámbékon se épül új állomás, de az OMSZ januári beszámolója szerint folyamatban van a teljes körű felújítás.
• A rétságiak sem örülhetnek, bár már 2018-ban közölte az OMSZ, hogy új helyszínen épül majd egy modern épület, az még ma is ugyanott, a Rákóczi úton található, nem pedig a tűzoltóság mellett a Laktanya utcában.
• Hatvanban új állomás helyett 2022-ben energetikailag korszerűsítették a petőfibányai mentőállomást. Szabó Zsolt országgyűlési képviselő Juhász Péter polgármesterrel és Németh János mentőállomás-vezetővel adta át a beruházást.
• Az egyeki mentőállomás dolgozói január elején számoltak be részletesen arról, hogy fejlesztették – az egyelőre régi állomást. Ebből kiderült, hogy több helyiséget kifestettek, került be falvédő és új ágy, kicserélték a régi konyhaszekrényt, új gáztűzhelyet vettek – amit a település önkormányzata fizetett –, de lett új asztal és 2 új bejárati ajtó is, mert a régi ajtókat már zárni se lehetett.

• Dunakeszin 2019-ben készült el ideiglenes megoldásként a két autó befogadására alkalmas mentőállomás. Ez az „ideiglenes” állapot még mai is tart, de legalább tavaly nyáron az állomás kapott egy új esetkocsit. A végleges/új mentőállomás a rendőrség mellé kerülhet majd a tervek szerint.
• Rákoskeresztúron sem épült mentőállomás, viszont a felajánlott adó 1%-oknak köszönhetően be tudtak szerezni egy újabb Lifepak 15-ös monitor defibrillátort, így már „minden keresztúri mentőautón ez a korszerű monitor áll rendelkezésre, biztosítva ezzel a biztonságosabb betegellátás lehetőségét.”

A 2021-es tervekben új mentőállomás építését készítették (volna) elő meglévő helyszíneken: ez Szentendre, Szigetszentmiklós, Törökszentmiklós és Zalaegerszeg lennének.

Ez esetben sem világos, mit jelent az előkészítés, de azt biztos, hogy Szentendrén nem történt semmi, bár a város lakói összefogtak, hogy legalább felújítsák a rendkívül rossz állapotban – és rossz helyen – lévő állomást. A fideszes térségi képviselő, Vitályos Eszter azonban közölte, ez szükségtelen, hiszen már 2021-ben és 2022-ben is megígérte a felújítást. 2023-ban aztán arról adott hírt, hogy többek között kijavítják a beázásokat és megjavítják a tetőt.

Szigetszentmiklóson és Törökszentmiklóson sincs nyoma új épületnek vagy legalább közbeszerzés kiírásának – Zalaegerszegen legalább utóbbira sor került. A 2022-es, 2,1 milliárd forint értékű tendert a Szabadics Építőipari Zrt. és a B&G Építő és Üzemeltető Kft. nyerte.

Az eljárás azonban feltételes volt, tekintettel arra, hogy az Ajánlatkérő (Gazdaság-újraindítási Akcióterv) támogatási igényt nyújtott be, azonban a projekt támogatási szerződése még nem került aláírásra. Emiatt az ajánlatkérő „a támogatásra irányuló igény el nem fogadását vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja”.

És így is történt: a szerződés végül nem lépett hatályba. 

A zalaegerszegi mentőállomásra kiírt szerződés megszűnt. Forrás: ekr.gov.hu

A tervekben hat helyszínen már működő mentőállomások indokolt részeinek építése vagy felújítása is szerepelt: ezek Vásárosnamény, Gyomaendrőd, Budapest, Nyíregyháza; Ajka és Letenye.

Vásárosnaményben már három éve arról beszélt a polgármester, hogy megújul a mentőállomás. Adorján Béla, a Jobbik elnöke viszont arról számolt be tavaly szeptemberi videójában, hogy még mindig nem történt semmi az ügyben. Gyomaendrődön 2015-ben történt felújítás, ünnepélyes keretek közt át is adták az épületet, azóta nem szóltak újabb munkálatokról a hírek. Ugyanígy Nyíregyházán, Ajkán és Letenyén sem. Utóbbiról mindössze annyit tudni, hogy a felújításokról tavaly a polgármester az OMSZ képviselővel egyeztetett.

A befagyasztott uniós források hiányozhatnak

Ahogy azt ősszel a Portfolio is megírta az Európai Bizottság legfrissebb beszámolója alapján, bár sokan temették a programot, végül felpörögtek az Európai Unió helyreállítási és ellenállóképességi eszközének (RRF) tagállami kiutalásai. Idén augusztusig az RRF-források több mint 40%-át már kifizették.

Magyarország ugyanakkor még mindig nem fér hozzá a pénzekhez, miután a magyar kormány nem teljesítette az ehhez szükséges 27 szupermérföldkövet.

Az Európai Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) az Európai Unió nagyszabású gazdasági helyreállítási tervének, a NextGenerationEU-nak a központi eleme. Az eszközt 2021-ben hozták létre, és teljesítményalapú támogatásokat nyújt a tagállamoknak a megállapodott reformok és beruházások végrehajtásához. Az RRF esetében az Európai Unió utólag finanszírozza a projekteket, és csak akkor, ha azok teljesen befejeződtek.

„A jóváhagyott terv szerint a magyar költségvetésnek 5,9 milliárd eurónyi RRF-támogatás, valamint a RePowerEU-fejezet további 4,6 milliárd euró járna, amelyből eddig csak 900 millió eurónyi előleget hívhatott le”– mutatott rá a lap.

Mivel a mentőállomások fejlesztését látszólag főként a helyreállítási alapból állnák/állták volna, úgy tűnik, uniós támogatás híján egyelőre nincs rá pénz.

Katus Eszter – Zimre Zsuzsa

Nyitókép: Áltátszó montázs