Rákay Philip 7 milliárdos Petőfi-filmjét csak 164 ezren nézték meg a mozikban

2024-ben több független magyar játékfilm jelent meg, mint ahány államilag támogatott. Az elmúlt tíz évben tavaly először a független játékfilmek szinte ugyanannyi bevételt hoztak, mint amennyit a Nemzeti Filmintézet által finanszírozottak. Nem jó hír ez a Most vagy soha!  készítőinek és a magyar adófizetőknek sem: Rákay Philip 7 milliárd forintos állami támogatásból készült produkciója csupán 334 milliós bevételt termelt. Ezzel szemben az állami támogatás nélkül készült Futni mentem 900 millió forintos bevételt ért el.

Év elején írta meg a 444 és a 24.hu Konkol Máté függetlenfilm-kutató Facebook-bejegyzése alapján, hogy 2024-ben már több független finanszírozású nagyjátékfilm került a mozikba, mint ahány állami finanszírozásból készült el. Ennek nyomán megnéztük, hogy az elmúlt 10 évben hogyan alakult a magyar filmipar a finanszírozás, a bevétel és a nézettség mentén.

Nehéz volt összeszedni az adatokat

Mindenekelőtt fontos gyorsan összefoglalni, hogy hogyan állítottuk össze azt a listát, ami alapján cikkünket megírtuk. Ez amiatt is fontos, hogy bemutassuk, nincs olyan elérhető nyilvántartás a magyar filmekre nézve, ami teljes körű lenne, és csakis magyar filmeket tartalmaz. A végső adatbázist három különböző forrásból és táblázatból tudtuk összeállítani.

A Nemzeti Filmiroda oldalán elérhető egy táblázat, amiben az összes terjesztésre kerülő filmalkotást nyilvántartják az elmúlt 25 évből. Ez egy több mint 13 ezer soros táblázat, ezért ezt több szempont szerint szűrtük, hogy megkapjuk az elmúlt tíz év mozikban vetített játékfilmjeinek listáját. Csak azok a filmeket hagytuk meg, amik Magyarországon készültek, vagy koprodukciók esetén elsődlegesen magyar készítésűek.

Műfajon belül csak a játékfilmeket hagytuk meg, viszont néhány esetben kivételt tettünk: azokat az animációs filmeket, amelyek felnőtt közönség számára készültek, megtartottuk (pl. Kék Pelikán, Műanyag Égbolt, Ruben Brandt, a gyűjtő, stb). A megjelenés dátuma szerint csak a 2015 és 2024 között megjelenő filmeket hagytuk meg, de ebbe néhány olyan film is bekerült, amiket évtizedekkel ezelőtt készítettek (és például újból levetítették a mozikban az elmúlt tíz évben), ezért csak a 2012 után készült filmek kerültek a gyűjtésbe. Végül pedig kiszűrtük azokat a filmeket, amiket mozikban nem vetítettek.

Ezzel megkaptuk azt a 203 soros listát, ami (remélhetőleg) az összes magyar játékfilmet tartalmazza az elmúlt tíz évből.

A Filmiroda egy másik táblázatban vezeti azt, hogy az egyes magyar filmek milyen költségvetésből készültek, és kaptak-e állami támogatást. Ebből a listából csak azokat a filmeket kerestük ki, amiket az előzőekben, a másik táblázatból leszűrtünk. Érdekes módon csupán a filmek egy része szerepelt ebben a táblázatban, hiába mindkettőt a Filmiroda állította elő. A második táblázatban ráadásul nem is minden filmhez tartozott költségvetési/támogatási összeg: a 203-ból mindössze 141 filmnél találtunk erre vonatkozó adatokat.

Harmadik lépésként a bevételre és nézettségre vonatkozó adatokat adtuk hozzá a Filmforgalmazók Egyesületének adatbázisából. A 203 filmből mindössze 137 film szerepelt ebben az adatbázisban. Megkérdeztük az Egyesületet a hiányról, és megkeresésünkre elmondták, hogy ez a táblázat a forgalmazók saját jelentései alapján van összeállítva, és csak azoknak a forgalmazóknak a filmjei szerepelnek benne, akik önkéntesen megadják a saját adataikat.

Végül pedig a Nemzeti Filmintézet weboldalán megnéztük, hogy milyen játékfilmek készültek a Filmintézet támogatásával:

119 film kapott állami támogatást, míg a gyűjtésünkben szereplő maradék 84 film állami támogatás nélkül készült el.

Az alábbi ábrán látható, hogy mindössze 107 film esetében volt költségvetési, bevételi és nézettségi adat is elérhető. 34 esetben csak költségvetési, 30 filmnél csak bevételi/nézettségi, 32 esetben viszont se költségvetési, se bevételi/nézettségi adatot nem tudtunk hozzátársítani a filmekhez.

Ebből látható, hogy hiába célunk a legteljesebb képet visszaadni a magyar filmipar helyzetéről, a hivatalos forrásokat összevetve is hiányosságokba botlunk. Jobb híján azonban a továbbiakban ezeket az adatokat felhasználva nézzük meg, hogy mennyi pénzt költöttek el államilag támogatott és független filmek készítésére, azok mennyi pénzt hoznak vissza a mozipénztáraknál, és hány embert érdekelnek az egyes alkotások.

Megtérül vagy soha?

Miután Rákay Phillip és a magyar kormány bejelentették, hogy a Fidesz magyar történelmi filmkánonját megkoronázva készülni fog egy hollywoodi blockbusterekhez hasonló Petőfi-film is, a média elég hamar az alkotás sok milliárdos államilag finanszírozott költségvetéséről kezdett el beszélni. A Most vagy soha! című alkotás 2024-ben jelent meg a mozikban, és végül jóval drágábbra is sikerült, mint eredetileg tervezték:

Rákay Philip Petőfi-filmje összesen több mint 7 milliárd adóforintba került,

amivel az eddigi legdrágább magyar film dicső pozícióját foglalhatta el a filmtörténetben. Rákay szerint azonban ez nem is így van: az influenszerből lett producer azt állítja, hogy valójában a Kincsem a legnagyobb költségvetésű magyar film, ha beleszámítjuk az inflációt.

Azonban ez a számok szerint nincs így: a 2017-es Kincsem inflációval korrigálva is „csupán” 4,8 milliárd forintba került, míg a Most vagy soha! így számolva már 7,3 milliárdba. Eredetileg egyébként Rákayiék azt mondták, hogy 6 milliárdba fog kerülni a Petőfi-filmjük, de még úgy is jóval drágább lett volna, mint a Kincsem.

Az inflációval korrigált öt legnagyobb költségvetésű magyar filmek közé tartozik még A feleségem története, illetve két kormányközeli történelmi produkció: a Hadik és a Blokád.

A nagy kérdés természetesen az, hogy a sok milliárd adóforintból készült nagy történelmi, magyar nemzeti szíveket megdobbantani szándékozó filmek valójában mennyire érdekelték az embereket. Rákay a márciusi filmmegjelenés után boldogan posztolta még, hogy két hónap nap alatt milyen sokan nézték meg a Most vagy sohá! -t de utána nem sok hasonló posztot láthattunk — nem véletlenül.

A Filmforgalmazók Egyesülete weboldalán található nézettségi adatok szerint — amelyek bejelentése önkéntes alapú, és becslésekre alapszik, de más adatbázis nem létezik hazánkban — a Most vagy soha! nem szerepelt kiemelkedően:  az elmúlt tíz év legnézettebb magyar filmjei közül csupán a kilencedik lett:

mindössze 164.660 fő nézte meg a mozikban.

Ez egy „átlagos” filmnél kifejezetten jó eredmény is lenne, de tekintve a film óriási költségvetését, a körülötte lévő hihetetlen nagy marketingkampányt, az egész magyar kormány ideológiai szupportálását (több iskolában például kötelező volt megnézni), és a Petőfi születésének 100. évfordulójára megharangozott premiert (ami aztán egy évet késett), annyira mégsem csodás eredmény. Főleg, hogy utána nem sokkal lemaradva a következő film a kis költségvetésű, független Fekete pont.

A három legnézettebb magyar film az elmúlt évtizedben a Kincsem, a Valami Amerika 3 és a Futni mentem voltak. Mindhárom Herendi Gábor alkotása, a 2024-ben megjelent Futni mentemre pedig már NFI támogatást sem kapott a rendező. Az inflációval korrigált bevételek is ennél a három filmnél a legmagasabbak, a Most vagy soha! pedig ugyanúgy a 9. a ranglistán. Ez azt jelenti, hogy a

7 milliárd forintos állami támogatásból készült Petőfi-film a mozikban csupán 334 milliós bevételt hozott.

Megtérülés szempontjából a Kincsem sem tökéletes, de ehhez hasonlítva jóval szebb eredményeket produkált: a 4,8 milliárdos kiadás közel 1 milliárd forint bevételt hozott. Az adóforintjaink szempontjából ehhez viszont azt is hozzá kell tenni, hogy míg a Most vagy soha! szinte teljes egészében állami támogatásból készült, a Nemzeti Filmintézet adatai alapján a Kincsemnek nagyjából csak a 70%-a volt állami költség.

Ezzel együtt a Nemzeti Filmiroda szerint nominálisan 2024-ben osztotta ki a legtöbb támogatást játékfilmekre az NFI, összesen 12 milliárd forintot. Inflációval korrigálva viszont 2017-ben (17,5 milliárd) és 2021-ben (16,7 milliárd) reálértéken több filmtámogatást osztottak ki. Emellett a független filmek költségvetése jelentősen eltörpül.

Egyre több a független film

Pár kisebb kilengéstől eltekintve a különböző elérhető adatbázisokból az látszik, hogy az elmúlt tíz évben lépcsőzetesen egyre szaporodtak a független játékfilmek. Míg 2015-ben csak 5 ilyen alkotást jelent meg, 2021-ben 9, tavaly pedig már 13. Utóbbi néggyel több, mint az államilag támogatott, ami ritkaságnak számít. 2024 előtt a filmpiac 60-70%-át kifejezetten a Filmintézet által támogatott alkotások dominálták.

Természetesen a megjelent filmek mennyisége az össz-nézettségükre is hatással van: az elmúlt tíz évben a független filmek nézettsége szinte összemérhetetlen volt az államilag támogatott alkotásokéval, viszont 2024-ben kifejezetten jól teljesített a független szektor. Ez nagyrészt a Futni mentemnek és a Fekete pontnak volt köszönhető:

a két független alkotás összesen 483 ezer nézőt csábított a mozikba,

nem sokkal lemaradva az államilag támogatott filmek 590 ezres nézettségétől.

Korábban azonban közel sem volt ilyen derűs a helyzet. A legérzékletesebben ezt 2017 mutatja (a Kincsem megjelenésének éve), amikor az államilag támogatott filmeket összesen 1,3 millió ember látta mozikban, míg a független filmeket csupán 20 ezer fő. Az eléréseket meglehetősen szorosan lekövették a bevételek alakulásai is.

Szabó Krisztián – Kiss Soma

A címlapkép Átlátszó-montázs: egy moziterem, a film plakátja és Rákay Philip a Most vagy soha! díszbemutatója előtt Budapesten, a Cinema City Arénában 2024. március 13-án. (fotó: MTI/Máthé Zoltán)