Még jobban lejt a pálya: így változtatja meg az esélyeket a választási térkép átrajzolása

Rajtaütésszerűen nyújtotta be a Fidesz a választási törvény módosítását célzó indítványát. A több törvényt is érintő csomagból az egyéni választókerületek határainak átrajzolása az igazán érdekes, és azon belül is a budapesti változások. Emlékezetes: a fővárosban a 18 körzetből 17-et az ellenzék nyert meg, ami – ha elfogadják a módosítást – többé biztos nem lesz lehetséges, lévén csak 16 fővárosi körzet marad.

Hétfőről keddre virradó éjjel értesültek róla a parlament igazságügyi bizottságának tagjai, hogy a kormánytöbbség módosítani kíván több választásokkal kapcsolatos jogszabályt. Az önkormányzati választásról és a választási eljárásról szóló törvények mellett az országgyűlési képviselők választását szabályozó törvény is része annak a csomagnak, amelyet a semmiből nyújtottak be a bizottság elé.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A zömmel technikai jellegű kérdéseket rendezni kívánó módosító javaslat – amelyet közben a bizottság el is fogadott – több országgyűlési választókörzet gyökeres átalakítását célozta meg. Az indítvány Budapest mellett Csongrád, Fejér és Pest megyét érinti.

Az ellenzéki politikusok azon melegében tiltakoztak a szerintük önkényes módosítás ellen, Karácsony Gergely főpolgármester egyenesen így fogalmazott: „a nemzet fővárosa a népességbeli arányához képest jóval kisebb súllyal lesz majd képviselve a parlamentben. És ráadásul mindezt egy sunyi bizottsági módosítással akarják lenyomni a képviselők torkán, még a rendes parlamenti vitára sem adva lehetőséget. Így állnak bosszút azért, mert a főváros legutóbb a kormány ellen szavazott”.

Az ábrán, amiről Karácsony beszél: Budapest szavazásai. Ugyanakkor az is látszik, ami a későbbiekben még érdekes lesz, hogy megfelelő felállás esetén a Fidesz sincs reménytelen helyzetben.

Igaza van-e az ellenzékieknek? Részben biztosan. Nem vitás: a kiegyensúlyozott jogállami működésnek nem felel meg a versenyfeltételek egyoldalú, a riválisoknak a felkészülésre időt sem hagyó módosítása. Azzal is nehéz vitatkozni, hogy

a kormánytöbbség ismételten a saját érdekeire szabja a jogi környezetet.

Ugyanakkor a körzetekhez előírás szerint hozzá kell nyúlni, mivel a parlament mulasztásos törvénysértésben van, illetve kerül, ha január 1-ig nem alakítja át az egyéni választókerületeket.

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy az összes szavazópolgár egy választókerületre jutó átlagától (azaz kerületenként nagyjából 70 ezer választójoggal rendelkező) legföljebb 15 százalékban lehet eltérni, és 20 százalékos eltérésnél módosítani kell a választókerületi besorolást tartalmazó törvényi mellékleten. Márpedig számtalan helyen az eltérés a 2022-es adatok alapján (a törvény szerint ezt az időpontot kell figyelembe venni) nagyobb 15 százaléknál, és sok helyen a 20-at is meghaladja. Az aránytalanságok Budapest esetében különösen szembeötlőek.

Az viszont a főpolgármester álláspontját erősíti, hogy csupán ebben a három megyében és a fővárosban nyúlnak hozzá a határokhoz. Másutt, ahol a jelenlegi eredmények a Fidesznek kedveznek, erre kísérlet sem történik. Igaz azonban az is, hogy a törvény tartalmaz még két kitételt, amelyen belül lehet csak a választókat így vagy úgy körzetekbe sorolni.

Egyfelől a körzetek nem léphetik át a vármegye (és a főváros) határát, másrészt meg egybefüggő területet kell alkotniuk a választókerületeknek. Így például Tolnában nem megoldható, hogy ne legyen jelentősebb eltérés a választókerületi átlagszavazószámtól, de Hajdú-Biharban vagy Somogyban bátran lehetett volna eggyel csökkenteni a választókerületek számát.

Mindazonáltal Karácsony Gergely pontatlanul és némileg terelő módon fogalmaz, amikor a népességről beszél,

mivel Budapesten a legnagyobb a különbség a 18 évesnél idősebb lakosság és a szavazópolgárok száma között. Ennek oka, hogy változatlanul folyik a kivándorlás az agglomerációba, míg sokan érkeznek néhány évre bérlakásba a városba, de nem jelentkeznek át a szavazáshoz. Illetve jönnek – akár bérletbe, akár saját tulajdonba – az országgyűlésin választójoggal nem rendelkező külföldiek. Tehát a szavazószám arányaiban kevesebb Budapesten, mint a népesség az össznépességhez viszonyítva.

Ez a jelenség mindeközben azt is eredményezi, hogy Pest megyében jelentősen nőtt a szavazók száma. Budapest 1-es körzetében (Belpesten és Belbudán) kevesebb mint 60 ezer ember küldhetett képviselőt az országgyűlésbe, míg Dunakesziről és környékéről (Pest m. 5.vk.) közel 100 ezer polgár juttathat valakit mandátumhoz, azaz majdnem kétszer annyit ér egy belső-budapesti szavazat.

Ám aligha csupán az a változtatások oka, hogy az aránytalan helyzetet meg kívánnák szüntetni, hiszen Csongrád és Fejér megye esetében nem lenne szükség közbeavatkozásra. Ezekben az esetekben

jól látható, hogy mi is a valódi szándék: a szerényebb előnnyel megszerzett mandátum bebiztosítása.

Mindkét helyen a megyeszékhely és környékének két-két körzetét variálják át, bár eltérő erőviszonyok mellett.

Székesfehérvár 1-es körzetét 47,5–42 arányban nyerte legutóbb a fideszes jelölt, ami a rosszabb teljesítmények közé tartozik, és az EP-választás listás eredményei azt mutatják, hogy tovább csökkent a különbség a két oldal között. Viszont a mellette lévő fehérvári 2-est 56–30-ra hódította el a kormánypárti politikus, így utóbbiból az előbbibe több falut és Polgárdi kisvárosát átcsatolják – azaz olyan településeket, ahol 50-70 százalék volt a Fidesz támogatottsága. A változtatást amúgy lehet indokolni majd azzal, hogy a 2-es körzet 10 ezer szavazóval népesebb volt.

Hasonlóan Szegedhez, ahol a fele részt szegedi és fele részt falusi 2-es körzethez 6 ezerrel többen tartoznak, mint a 80 százalékban szegedi 1-eshez. Szegeden azonban nem vitte mindkét mandátumot a Fidesz, és az átalakításból úgy tűnik, hogy az 1-esről le is mondott, mert inkább a 2-esbe csoportosít át fideszes területeket. Ettől még nem lesz érdektelen a belső szegedi körzet sem, mivel itt 2014 óta Szabó Sándor szocialista politikus a képviselő, aki előtte tíz évig a polgármester, Botka László kabinetfőnöke volt.

A Tisza párt (mely szervezet fölényesen megnyerte a városban az EP-választást) jelenléte viszont minden helyi forrásunk egybehangzó állítása szerint merőben virtuális. Tiszások nincsenek, a párt elnöke egyetlen helyi potentáttal nem találkozott. Tehát az a kérdés, hogy a háromszor megválasztott, helyben beágyazott jelölt helyett egyéniben is a pillanatnyilag népszerűbb párt indulóját támogatják-e majd az ellenzéki választók, illetve akik nem, azok milyen arányban maradnak az eddigi képviselőjük mögött.

Ez a kulcskérdés Budapesten is, amely eleve színesebb politikai palettával rendelkezik. Az a tény, hogy az ellenzék az egyéni mandátumok tekintetében 17–1-re diadalmaskodott a fővárosban, elfedi azt, hogy listán csupán 48–41 százalékos eredményt tudott felmutatni. Szavazóköri bontásban megnézve a térképet, egyértelműen kiderül, hol is van keresnivalója a kormánypártoknak.

Vagyis nem pusztán az történik, hogy Budapesttől elkerül két képviselői hely Pest megye javára – ez önmagában amúgy sem garancia semmire, az agglomerációban is bőven lehetne sikert elérnie az ellenzéknek. A lényegesebb, hogy a városon belül milyen átcsoportosítások történnek.

Amennyiben vetünk egy pillantást arra, hogy mely szavazókörökben erősödik, illetve gyengül az ellenzéki támogatottság, és ugyanezt a Fidesznél is megvizsgáljuk, akkor látható, hogy miként kell szavazókörökből szinte tisztán ellenzéki körzeteket létrehozni, hogy másutt meg a Fidesznek legyenek esélyei.

Az előbbi ábrát összevetve a cikk elején mutatottal, látható, hogy ez történik. Azaz koncentrálódnak az ellenzéki szavazókörök, és

az ellenzéki fölény ellenére létrejönnek a Fidesz számára nyerhető körzetek.

Kiszámoltuk és térképre raktuk, hogy a 2022-es szavazatok az új beosztásban milyen eredményre vezettek volna.

A 17–1-es különbségből 14–2, pontosabban 13,5-2,5 megoszlás lett a budapesti egyéni mandátumok tekintetében, mivel az új 16. vk-ban gyakorlatilag döntetlen az állás. Változatlan országos eredmények mellett 3 vagy 4 egyéni mandátummal lenne több a kormánynak. De valójában nem ez szokta elsősorban motiválni a hasonló módosításokat, hanem hogy ezek milyen folyamatokat indítanak el a kormánnyal szembeni térfélen.

Elvben összefogáskényszer teremtődik ismét, mivel további 4 olyan körzet van, ahol, ha a Tisza nem tud megegyezni a hivatalban lévő képviselőkkel, úgy azok minden bizonnyal jobb eredményt érnek el, mint az összefogás és a Fidesz közti különbség volt, és további 4, ahol erre kisebb az esély, de azért nem kizárt teljesen. De még ezzel sincs vége, ugyanis akad három további olyan körzet, ahol a kiegyezés gyakorlatilag kizárt, de az óellenzék pozíciói a szegedinél is sokkal erősebbek.

Az eddig egy helyett két 13. kerületi dominanciájú körzet jön létre, ott viszont egyértelműen Tóth József polgármester az úr, és az MSZP-s pártszervezet is megingathatatlan pozíciókkal rendelkezik. Hiába a Tisza jó eredménye Angyalföldön és Újlipótvárosban, amennyiben a régi baloldal fölsorakozik saját káderei mögött, megjósolhatatlan, mi lesz – bár a Fidesz itt ez esetben se nagyon valószínű, hogy labdába rúg. Ezen felül pedig ott található még a szétszedett zuglói körzet két utódja, amelyek egyikében vélhetően elindul Hadházy Ákos, szintén kiszámíthatatlan következményekkel.

Összességében a módosítás, ha nem is radikálisan, de érezhetően javít a Fidesz esélyein, és ami ennél fontosabb: az elkövetkező fél évben káoszt fog teremteni a budapesti közéletben.

Hont András-Szabó Krisztián