30 ezer beteg van a várólistákon, egyes műtétekre közel két évet kell várni

Több mint 30 ezer beteg sorakozik a műtéti várólistákon: a betegek száma a koronavírus-járvány óta nem állt vissza a pandémia előtti állapotra. Annak ellenére sem, hogy a kormány évente több milliárd forintot költ a várakozás csökkentésére. 2023-ban cikksorozatban mutattuk be, hogy milyen problémákkal szembesülnek azok a betegek, akik az állami egészségügyben várnak operációra. Most megnéztük, hogyan változtak azóta a kórházi várólisták számai. Egyes beavatkozásokra nem ritkán több mint 200 napot kell várni, de a régiók között is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mikor kerül sorra a páciens. Infografikákon a kórházi várólisták friss számai.

Múlt hónapban írta meg az Economx, hogy az állami egészségbiztosító adatai szerint több mint 30,4 ezer beteg vár valamilyen műtétre. A helyzeten valószínűleg nem segített, hogy a hőség miatt júliusban több kórházon is kifogott a kánikula: a rossz klímák miatt használhatatlanná váltak a műtők, egyes helyeken majdnem 40 fokot mértek, ezért kezeléseket kellett elhalasztani vagy átszervezni, és operációk is elmaradtak.

A kormány szerint ugyanakkor minden rendben van. Az egészségügyért felelős korábbi miniszter, a KDNP-s Kásler Miklós egyenesen azt mondta, hogy 30 évvel ezelőtt ő is 50 fokos műtőben végzett 10-12 órás műtéteket: „lehetséges volt, mert életmentő volt, most ugyanez a helyzet.” Megnéztük, hogy mi a helyzet a műtéti várólistákkal jelenleg.

Az egészségügyi intézmények által vezetett várólistáknak két típusát különíthetjük el. A kötelező várólisták vezetését a törvény valamennyi szolgáltató számára előírja. A kapacitáshiány miatt vezetendő várólisták ezzel szemben nem kötelező érvényűek, csak azokban az intézményekben kell vezetni, ahol a várakozási idő az adott pillanatban meghaladja a 60 napot. 

A betegek több mint fele kétféle műtétre vár

2023. áprilisi cikkünk adatai szerint akkor negyvenezer beteg volt a várólistákon. Ahogy akkor megírtuk, a betegek száma 103 százalékkal volt magasabb, mint a pandémia előtt. Egyes műtéteknél pedig nem ritka az sem, hogy a betegeknek több mint fél évet kell várniuk, mire sor kerül a beavatkozásra valamelyik állami kórházban.

Megírtuk, hogy műtétfajtától függően jelentős különbségek lehetnek abban, hogy mikor kerül sorra egy beteg. Ekkor a leghosszabb, átlagos várakozási idő a térdprotézis (230 nap), csípőprotézis (130 nap), valamint gerincműtétek (223 nap) esetében volt.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) friss, 2024. augusztus 9-i adatai szerint jelenleg összesen 30.416-an várnak valamilyen műtéti beavatkozásra, ebből 27 ezren a kötelezően vezetett várólistákon voltak.

A betegek közel fele térdprotézis-műtétre vár,

őket követik a csípőprotézis-műtétre várakozók. Erre a két műtétre összesen a betegek 60 százaléka vár.

 

Az elmúlt félévben közel 25 ezer beavatkozást végeztek el állami intézményekben, ebből majdnem 10 ezer szürke hályog műtét volt. Csípőprotézis-műtétből nagyjából 5 ezret, térdprotézisből pedig kevesebb mint 4 ezret végeztek, ami jóval kisebb szám, mint ahányan jelenleg sorban állnak a beavatkozásra várva.

Van olyan műtét, amire közel egy évet kell várni

Nemcsak a várakozók száma releváns, ha a kórházi várólistákról van szó. Az is árulkodó, hogyan alakul az átlagos várakozási idő, azaz mennyi idővel érdemes kalkulálnia a betegeknek, hogy sorra kerülhessenek.

2022 februárjától a várható várakozási időre vonatkozó adatok (minimum, illetve maximum, valamint átlagos tervezett várakozási idő) lekerültek a NEAK honlapjáról. Jelenleg csak az látható, hogy az elmúlt fél évben mennyi volt a medián és az átlagos várakozási idő.

A most elérhető adatok alapján elmondható, hogy műtétfajtától függően jelentős különbségek vannak abban, hogy mikor kerül sorra egy beteg. A leghosszabb idővel a térdprotézis műtétnél kell számolni,

az elmúlt fél évben az átlagos tényleges várakozási idő a NEAK adatai szerint 324 nap volt, azaz majdnem egy teljes év. 

Több mint félév várakozással kell számolnia azoknak is, akik jelentős kiterjesztett gerincműtétre, vagy szaruhártya-műtétekre várakoznak.

 

Tavaly áprilisban a féléves átlag alapján a lista tetején a térdprotézis-műtét volt 230 nappal, mögötte a jelentős kiterjesztett gerincműtét állt 223 nappal, majd a csípőprotézis-műtétek következtek 130 nappal. Vagyis azóta a térdprotézis-operációra 94 nappal (bő 3 hónap), kiterjesztett gerincműtétre 55 nappal (majdnem 2 hónap) többet kell várni, mint tavaly. A csípőprotézis-műtét most ugyan „csak” a lista ötödik helyén áll 159 napos várakozási idővel, de ez is 29 napos (majdnem egy hónapos) növekedést jelent 2023-hoz képest.

Jelentősek a területi különbségek

Azonban nemcsak a műtét típusától függ a várakozási idő, még egy konkrét beavatkozásnál is óriási eltérések lehetnek attól függően, hogy az ország mely pontján kerültünk fel a várólistára. A különbség nemcsak hónapokban mérhető: van, ahol akár több mint egy év is lehet az eltérés a várakozási időben.

 

Térdprotézis-műtétnél (amire egyébként is a legtöbbet kell várni) két vidéki kórházban, Kiskunhalason és Kaposváron is 600 nap feletti volt az elmúlt 6 hónapban az átlagos várakozási idő. Ez azt jelenti, hogy jellemzően több mint másfél év alatt kerültek sorra a betegek. Ezzel szemben ugyanezt a műtétet a fővárosban, az Uzsoki utcai kórházban általában 154 napos várakozási idő után végezték el.

Szürke hályog-műtétre legtöbbet, 166 napot a kisvárdai kórházban kellett várni, ezzel szemben a Békés Vármegyei Központi Kórházban 15 nappal a várólistára kerülés után el is végezték a műtétet.

Tavaly tavasszal azt is megnéztük, hogy az európai országokban mennyire jellemző a hosszú várakozási idő, és mennyire volt sikeres a járvány után a várólisták rövidítése. 2023. májusi cikkünkből kiderült, hogy más európai országokkal összevetve nem olyan tragikus a helyzet nálunk. Ugyanakkor vannak olyan beavatkozások, ahol hazánk a sereghajtók között szerepel a hosszú várakozási idővel – különösen a koronavírus-járvány óta.

Nem hivatalos várólistákra bukkantunk

A kórházi várólistákról szóló cikksorozatunk első részében tavaly bemutattuk, hogy a betegek egy része hónapokig várakozhat titkos nyilvántartásokban, mielőtt felkerülnének a hivatalos kórházi várólistára. Sokan ráadásul nem is tudnak arról, hogy nem a hivatalos listán várakoznak. A nem hivatalos listákról több, az ország különböző pontjain élő beteg számolt be az Átlátszónak, és egy egészségügyi területen dolgozó szakember is megerősítette a létezésüket.

Vadai Ágnes országgyűlési képviselő cikkünkre hivatkozva kérdezte Pintér Sándor belügyminisztert arról, tényleg léteznek-e titkos nyilvántartások. A miniszter nevében Rétvári Bence államtitkár reagált, aki a baloldalt emlegette, majd hosszan sorolta, mi mindent tett a Fidesz-kormány az elmúlt 12 évben a várólisták csökkentéséért. Állítása szerint ugyanakkor a szolgáltatók a hatályos jogszabályok szerint nem vezethetnek két listát.

Ennek ellenére egyre több cikk jelenik meg a témában, legutóbb a 444.hu írt arról, hogy a várólista-adatbázis szerint sérvműtétre a megelőző 6 hónapban 109 nap volt az átlagos várakozási idő, ám a valóságban ennek többszörösére, 619 napra kapott időpontot a lap munkatársa.

Több probléma van a várólista-rendszerrel

A hosszú várakozás ugyanakkor csak a probléma egyik oldala. „A várólistára helyezés esetén a beteget a várakozás okáról és annak várható időtartamáról, illetve esetleges következményeiről tájékoztatni kell” – így fogalmaz a vonatkozó törvény. Az Átlátszóhoz beérkezett személyes tapasztalatok alapján viszont az esetek túlnyomó részében ez nem teljesült: a kérdőívünket kitöltők sokszor nem tudták megmondani, hogy mennyi ideig várakoznak, és sok esetben arról sem tájékoztatta őket a kórház, hogy milyen egészségügyi következményei lehetnek a várakozásnak.

Előfordult olyan is, hogy egy beteget szó nélkül töröltek a várólistáról, így több hónapnyi sorban állása veszett kárba.

A kormány több mint 10 éve vezette be az egységes, online várólista-nyilvántartási rendszert. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján a komplexebb, eleve hosszabb várólistával rendelkező beavatkozások esetében érdemben egyelőre nem sikerült csökkenteni a várólistákat. Az oldal fejlesztése egyébként 14 millió forintba került, a Combit Számítástechnikai Zrt.-t bízták meg a feladattal.

Alternatív utakkal csökkentenék a várakozást

Cikksorozatunk utolsó, negyedik részében bemutattuk, hogy a hosszúra nyúlt kórházi várólisták miatt egyre több beteg alternatív megoldásokat választ a várakozási idő csökkentésének reményében. Aki teheti, a magánegészségügy felé fordul, ami jellemzően gyorsabb ellátást ígér, ám ezért mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a pácienseknek – akár több millió forintba is kerülhet egy-egy műtét. Az is kiderült, hogy vannak, akik akár 100-200 kilométert is utaznak egy műtétért.

A kérdőíves felmérésünkre beérkező több mint 200 választ és a cikksorozat tapasztalatait az Átlón is összegyűjtöttük, így egy dedikált oldalon is elérhetőek az interaktív térképek és diagramok.

 

Sokasodó panaszok, kozmetikázott adatok

Tavaly év végén a Economx a NEAK tájékoztatása alapján arról írt, hogy a sok betegpanasz miatt szigorítottak a várólistára vett betegek tájékoztatásán. Júliustól a törvény előírja, hogy a kezelőorvosnak kötelező a tájékoztatás tényét a betegdokumentációban rögzíteni, és ehhez a beteg aláírása is szükséges. A NEAK arról is beszámolt a lapnak, hogy folyamatban van a várólista-nyilvántartás technikai fejlesztése. Az új oldal például azt is megmutatja majd, hogy hol van a legkisebb várakozási idő az adott műtétre a lakhelyhez képest megadott távolságon belül.

Később a Pénzcentrum megírta, hogy az egészségbiztosító trükkösen igyekezett javítani a várólista-statisztikán: 2024-től már csak a 60 napot meghaladóan várakozók számát közlik. Aki „csak” 59 napja vár a műtétre, az nem jelenik meg az adatokban, amitől a várólisták rövidebbek lesznek – persze csak látszólag, a kozmetikázott adatokkal, de a várakozók száma valójában nem csökken.

Szöveg: Szopkó Zita – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián

Címlapkép: A Szent Margit Kórház épülete (fotó: Átlátszó fotó)