Hiába a közel 400 millió forint közpénzből épült klubház, továbbra is anyagi gondokkal küszködik Nagykőrös új focicsapata – alig egy évvel azután, hogy az előző csapat, a Kinizsi SE köztartozásokkal egy cégtemetőbe került. Az új csapat nemrég játékoshiány miatt nem tudott kiállni Újszilvás ellen, és ezzel csaknem egy időben az önkormányzattól kapott klubházat kávézóként és rendezvényközpontként kezdték el hirdetni az interneten.
Nagykőrös városát jelenleg a MozGo-Nagykőrös nevű csapat képviseli professzionális szinten a megyei labdarúgó bajnokságban. A csapat azonban csak utóbbi két évadban játszott a bajnokságban, előtte a nagykőrösiek a Kinizsi SE-nek szurkolhattak, egészen addig, amíg a nagy múltú csapat milliós adótartozások miatt gyakorlatilag megszűnt létezni.
A Kinizsi Sport Egyesület sorsával az Átlátszó korábban részletesen foglalkozott: Kinizsi néven nagykőrösi csapat 1951 óta kisebb megszakításokkal szinte folyamatosan szerepelt a megyei bajnokságokon (a brand olyan intézmény volt a városban, mint például Kispesten a Honvéd), azonban a klub legutóbbi inkarnációja, a Nagykőrösi Kinizsi Sport Egyesület a 2018-19-es évadon már nem tudott elindulni súlyos pénzhiány miatt.
Pedig a klub az ezt megelőző években még százmilliós nagyságrendben vett fel közpénz-támogatásokat TAO-formájában, csakhogy utóbb ezek elköltésével nem tudott elszámolni.
Eltűnt TAO-pénzek, fantomizálódott sportegyesület: a Nagykőrösi Kinizsi sorsa | atlatszo.hu
Több mint százmillió forintos TAO- és önkormányzati támogatás lehívása után cégtemetőben végezte a nagy múltú Nagykőrösi Sportegyesület. A TAO-pénzekből magas díjazást kapott az egyesület képviselője, aki egyben fideszes közgyűlési képviselő is. A TAO-pénzeket később visszakövetelte az MLSZ és a Röplabda szövetség, de a tartozásokat aligha lehet behajtani, miután a csapat jogutódja egy másik településre, egy faluszéli tanyaépületbe tette át a székhelyét, új vezetője pedig köddé vált.
Bár a Kinizsi papíron az önkormányzattól független civil egyesületként működött 2011 óta, az önkormányzat fideszes tagjai vezető pozíciókat töltöttek be a szervezetben: 2021-ig az egyesület képviselője Körtvélyesi Attila, a város alpolgármestere és Sohajda Márk, a közgyűlés Jogi, Gazdasági és Közbeszerzési Bizottságának elnöke volt.
Szeptemberben az Átlátszó közérdekű adatigényléssel megszerezte azokat a pénzügyi beszámolókat, amelyeket a csapat a Magyar Labdarúgó Szövetség felé nyújtott be.
Ezekből kiderült, hogy a csapat 2014 és 2018 között számos kiadásáról egyáltalán nem mutatott be számlát.
Amikor pedig volt számla, akkor az esetek jelentős részében olyan cég számlázott, amely ellen azóta kényszertörlési vagy felszámolási eljárás indult. Volt köztük olyan kft. is, amelyet nem sokkal a Kinizsivel történő üzletelés után új címre jelentettek át, ahova még számos más, csődbe ment céget temettek el. Végül nemcsak a Kinizsi ügyfelei, hanem maga a sportegyesület is cégtemetőben kötött ki: a Kinizsi utolsó, 2021-es taggyűlésén megváltoztatták a csapat nevét és székhelyét, majd egy teljesen új vezetésnek adták át.
Kinizsi-ügy: nemcsak a focicsapat került cégtemetőbe | atlatszo.hu
Az Átlátszó megszerezte az MLSZ-től a TAO-tartozások miatt cégtemetőbe küldött nagykőrösi focicsapat, a Kinizsi SE – illetve új nevén Roma-Gól SE – elszámolásait. Az iratok alapján a csapat a 2014 és 2018 között kapott TAO-pénzekkel nem tudott elszámolni, és a nekik számlázó cégek nagy része ellen hamarosan kényszertörlési vagy felszámolási eljárás indult.
A Kinizsitől ekkor már legalább 30 millió forintot követelt a NAV az MLSZ megbízásából, de valós tartozásuk ennél is nagyobb, hiszen a labdarúgó szövetség még vizsgálja a legutolsó évad kiadásait, és mert a Röplabda Szövetség TAO-támogatásaival sem tudtak elszámolni, így ezeket szintén visszakövetelik.
Az egyesület – új nevén Roma-Gól Sportegyesület – székhelye jelenleg egy közeli községen, Kókán található, a megadott ingatlan azonban valójában egy romos tanyaépület.
Az elnöknek kinevezett vállalkozó nevén az Opten cégadatbázisa szerint több kényszertörölt vagy felszámolás alatt álló cég található, elérni semmilyen módon nem lehet. A kókai emberek elmondása szerint a Roma-Gól, semmilyen érdemi tevékenységet nem végez.
A manővernek fontos része volt az is, hogy a nagykőrösi önkormányzatnak átadták a Kinizsi korábbi klubházát. Ezt a klubházat ugyanabban az időszakban kezdték el építeni, amikor a Kinizsi elszámolás nélkül költötte el a TAO-pénzeket.
A székházra összesen 380 millió forintot adott az MLSZ és a nagykőrösi önkormányzat.
A Kinizsi azonban ezt már nem tudta kihasználni, mert mire felépült, a csapatnak vége volt. Az önkormányzat, miután megörökölte a büfével, konferenciateremmel, nézőtérként is funkcionáló tetőterasszal, masszázshelyiséggel és orvosi szobával is felszerelt klubházat, azonnal bérbe is adta az időközben megalapított új városi sportegyesületnek, a MozGo-Nagykőrösnek. A 400 milliós ingatlant így már a MozGO-Nagykőrös elnöke, Csípő Kristóf nyitotta meg idén májusban.
A MozGo egyesületét 2019-ben jegyezték be, ám az alapító okiratában még nem is esett szó a futballról. A birosag.hu-n található okirat az alábbiakat jelöli meg célként: „a téli időszakban több sportolási lehetőség biztosítása, verseny és tömegsport részére. Téli sportolás lehetőségek folyamatos biztosítása városunkban. A versenysport és utánpótlás nevelés mellett, a szabadidős mozgás lehetőségek és az iskolai testnevelés lehetőségeinek bővítése. A jégkorong sport, mint Magyarországon is kiemelt látvány-csapatsport meghonosítása és oktatása Nagykőrösön.”
Csípő Kristóf ugyan régebben a Kinizsiben focizott, az elmúlt években vállalkozóként volt ismert. A MozGo-t 2019-ben még eredetileg egy akkor megnyitott tenisz és fitness klubhoz kapcsolódóan hozták létre. Később azonban Csípő Kristóf teljes erővel beszállt a nagykőrösi futballba: nemcsak az új klubházat bérelte ki a MozGo számára, hanem a szintén általa vezetett Via-Kopp International Kft. – a volt beton kézilabdapálya helyén létesített – műfüves futballpályára is bérleti szerződést kötött.
Igaz, ez egészen minimális befektetés: a KecsUP.hu tudósítása szerint havonta 10 ezer forintot kért csak az önkormányzat a területért.
A cikk szerint a futballpálya hasznosítási pályázatáról Czira Szabolcs, a város fideszes polgármestere egyszemélyben döntött.
A volt Kinizsi-klubházat szintén rendkívül nagyvonalú áron bérelhette ki az egyesület: a 620 négyzetméteres komplexumot havi nettó 90 ezerért használhatják a 15+5 évre szóló szerződés alapján. Czira Szabolcs erről szintén egyénileg, a járványhelyzet miatti felhatalmazás alapján, rendkívüli határozattal hozott döntést.
Azonban a bérleti díjat bőven kipótolja az önkormányzattól kapott sporttámogatás: a közgyűlés idén februári határozata alapján a MozGo utánpótlás-nevelés jogcímen évente másfél millió forintban részesül a sporttámogatási keretből.
Ennek ellenére több jel is arra mutat, hogy a hatalmas központ fenntartása több nyűgöt jelent, mint előnyt. Ennek köze lehet a (helyiek szerint magas) fenntartási költségekhez, és ahhoz, hogy az önkormányzattal kötött szerződésben a MozGónak vállalnia kellett meglévő sport-infrastruktúra (pályák, klubház stb.), valamint azok környezete (parkok, sövényes részek) „folyamatos ápolását”, karbantartását is.
Az Átlátszó információi szerint mostanra a MozGo anyagi helyzete miatt az is bizonytalan, hogy fenntartható lesz-e a professzionális felnőtt focicsapat működtetése.
Ezt jól mutatja, hogy az október 2-i, Újszilvás elleni mérkőzésre a MozGo nem tudott kiállni: az MLSZ honlapján 3-0-s eredmény szerepel, de a gollövők és a pályára lépő játékosok nevei nélkül, ami azt jelenti, hogy a csapat visszalépett a mérkőzéstől. Úgy tudjuk, ennek oka az volt, hogy a pénzhiány miatt a MozGo már jó ideje rendkívül kicsi játékoskeretet tud csak fenntartani, és a legutóbbi meccsen a kezdő 11 kitöltésére sem volt elegendő beállítható játékos.
Bár a MozGo (amely jelenleg utolsó a megyei bajnokságban, az évad 5 meccséből 5-öt vesztett) kerete elvileg 27 játékosból áll, a jelenlegi idény meccseit szinte üres kispaddal játszotta végig, legfeljebb két cserejátékossal álltak ki. Októberben a Sportszeletnek, a közép-magyarországi régió sportlapjának nyilatkozott a MozGo korábbi edzője, Kőműves Csaba, aki azt mondta, idén nyáron „nem éppen önszántából kellett távoznia neki és játékostársainak”.
Mint mondta, amikor a Nagykőrösi Kinizsi megszűnt, és új klub vette át a labdarúgást. Az egyesület elnöke felkérte, hogy szervezzen felnőtt gárdát a korábbi kinizsis utánpótlás-csapat volt játékosaiból. Ez sikerült is, és a 2020/21-es idényben a kimagasló 3. helyet érték el a megyei ligában. Ezután azonban az egyesület vezetése azt mondta neki, találtak egy menedzsert, aki más településről hoz majd egy teljes csapatot és szakmai stábot. Ezért a korábbi edző és a bronzérmes csapat teljes, 27 fős kerete egyszerre távozott, később mind Nyársapátra mentek át, ahol új klubot alapítottak.
Kőműves egyébként azt mondta,
már Nagykőrösön is csak „önköltséges formában volt lehetőségük futballozni”, azaz a játékosok az előző évadban sem kaptak fizetést.
Ami a Nagykőrösre hívott menedzsert és a tervét illeti: ebből a jelek szerint nem sok valósult meg. Az MLSZ adatbankja szerint a csapat játékoskerete ma nagyrészt a megszűnt Kinizsi korábbi játékosaiból áll. Az Átlátszó egyik helyi forrása úgy fogalmazott, hogy a csapat vezetését „átverték,” és amikor az új idény kezdete előtt nem gyűlt össze az ígért csapat, siettében összeverbúválták a keretet a volt kinizsisekből.
Hogy valóban a pénzhiány, szervezeti problémák vagy más áll a MozGo rossz szereplése mögött, nem deríthető ki teljes biztonsággal: az egyesületnek a birosag.hu adatbázisában nem elérhető a pénzügyi beszámolója (amelynek a beadására a jogszabályok alapján szeptemberig lett volna lehetősége). Az Országos Bírói Hivatal irodájában szintén azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az egyesület még nem adott le beszámolót.
Több helyi forrásunk úgy véli,
Nagykőrösön veszélybe került a felnőtt futball jövője, ami hosszú távon az utánpótlást is elsorvaszthatja.
Hiszen az ificsapatok vonzereje is csökkenne, ha nem lenne felnőtt csapat a városban, ahova azok az utánpótlást kinevelhetik. Különösen, mivel a fiataloknak maguknak kell fizetniük azért, hogy focizhassanak.
Kérdéses az is, hogy három ificsapat (U19, U15, U13) működtetése igényli-e egyáltalán a 400 millióból épült hatalmas klubházat és a hozzá tartozó több sportpályát. Sportcélokra az egyesület aligha tudja kihasználni az ingatlant, hiszen a telep sportpályái csak labdarúgó mérkőzésekre alkalmasak, nem tartozik hozzá például uszoda, kosárlabdaterem vagy más sportlétesítmény. A benne lévő konferenciaterem, tetőterasz, sportorvosi szolgáltatások egy népszerű, sokak által követett, az élsportban aktív sportklubot tudna kiszolgálni, nem egy helyi utánpótlás-felkészítő klubot.
Hirdetés a Tó Club Cafe & Rendezvény Facebook-oldalán
Valószínűleg ezzel függ össze, hogy októberben kávézót és rendezvényhelyszínt kezdtek el hirdetni a nagykőrösi futball-klubház címén. A Tó Club Cafe & Rendezvény című Facebook-oldalon azt írják, október végén egy nyílt napot is szerveznek majd a Nagykőrös központjától kívül eső telepen, és itt olyan szolgáltatások mutatkozhatnak majd be, mint esküvőszervezés, vőfélyek, konferenciaszervezés, gasztronómia, catering és hasonlók.
A rendezvényközpont reklámja egyelőre egy üzleti tevékenység hirdetésének tűnik, azonban a MozGo jogilag egy nem profitcélú egyesület, ez szerepel a szervezet bírósági nyilvántartásáról szóló végzésben, ahol egyedüli tevékenységként sporttevékenységet, szervezeti formaként pedig sportegyesületet jelölnek meg A jogszabályok nem tiltják, de csak bizonyos keretek között engedélyezik, hogy ilyen szervezet kereskedelmi tevékenységet folytasson.
A 2004. évi I., sportról szóló törvény szerint sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A 2011-es civil törvény azt írja: csak addig minősülhet civil szervezetnek egy társaság, amíg nem éri el a 60 százalékot a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevétele, ilyen esetben „elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet”. Emellett az üzleti tevékenységgel megszerzett profitot teljes egészében társadalmi célra kell fordítani, és az üzleti tevékenységek nem akadályozhatja a társadalmi célhoz kapcsolódó tevékenységet. Azonban a Tó Club Cafe hivatkozott Facebook-oldalán egyáltalán nem jelenik meg a társadalmi cél, csak a vendéglátási tevékenység.
Nem biztos, hogy az ingatlan ilyen módon történő hasznosítása megfelel annak a szerződésnek, amit korábban az önkormányzzattal kötött az egyesület.
A hasznosítási szerződés ugyanis egyértelművé teszi, hogy a megállapodás célja „sport, ifjúsági ügyek, a labdarúgósport lehetőségének bővítése”. Az ingatlan használatára vonatkozó (III.) fejezetben szerepel, hogy a létesítményt a bérlő „kizárólag sportcélú (és sport céllal összefüggő) tevékenység céljából használhatja és hasznosíthatja”. Igaz, itt a sporthoz „kapcsolódó, kiegészítő tevékenységként” olyan tevékenységeket is lehetővé tesz a szerződés, mint „rendezvényszervezés, vendéglátás, szabadidős tevékenységek”.
A MozGo később saját Facebook-oldalán azt írta: a klubházat „annak eredetileg is tervezett multifunkciós adottságainak” megfelelően „rendszeresen használják kisebb-nagyobb rendezvények lebonyolítására, hiszen ez a célja, ezért épült meg ilyen formában”. Ilyen rendszeres rendezvény elmondásuk szerint az edzői értekezletek, csapatértekezletek, éremosztó bankettek, szülői értekezlet, idény-nyitó/-záró vacsora, születésnapok megszervezése.
Ezek még teljesen meg is felelnek a sportegyesület vállalásainak (a civil szervezet célja szerinti besorolása és a besorolás kódja: 1.3. sporttevékenység) és a hasznosítási szerződésben leírtaknak. Más kérdés, hogy például a központ kiadása egy lagzi megtartására belefér-e a „sportot kiegészítő tevékenység” kategóriába.
A Facebook-posztban azt a MozGo megerősítette, hogy „a klubházat a sportesemények szünetelése alatti időszakokban, alkalmi jelleggel, akár külső rendezvények (pl. kiállítások, családi vagy céges rendezvények, esküvők stb.) helyszínéül” hasznosítanák, ezért 30-án szerveznek is egy „Esküvő kiállítás és nyílt napot” környékbeli rendezvényszervezőkkel. Azt is írják, hogy a „Tó Club Cafe” igazából csak fantázianév, nem állandó kávézót nyitnak, csak ezen a néven hirdetik az alkalmi rendezvényhelyszínt.
Az egyesület állítása egyébként, hogy a klubházat eredetileg is multifunkcionális helyszínnek tervezték, ellentmond a klubházat eredetileg építtetők céljainak. Az RTL Klub híradójában fél évvel ezelőtt Sohajda Márk, az egykori Kinizsi képviselője és fideszes önkormányzati képviselő azt mondta, „öltözőépületet, kiemelném, tehát nem székház, hanem öltözőépületet” építettek, „amelyben 4 öltöző, vizesblokkok találhatóak”.
Az RTL Klub híradója, amely a múlt héten foglalkozott az üggyel, megkereste az MLSZ-t és a város fideszes vezetését, hogy az új hasznosítási forma mennyiben felel meg annak a célnak, amire a közpénzt kapták, de egyelőre nem kaptak választ. Az MLSZ mindezidáig lapunk levelére sem reagált.
Így nem zárható ki, hogy az MLSZ visszaköveteli az építésre nyújtott 200 milliós TAO-támogatást.
Kérdéses persze, hogy ezt kinek kellene visszafizetnie: a pénzt még eredetileg a Kinizsi kapta, ám a fantomizálódott egyesületen valószínűleg lehetetlen lenne behajtani a tartozást. De felmerülhet az önkormányzat is adósként, hiszen a Kinizsi költözésekor rájuk szállt át a klubház.
Hétfőn a nagykőrösi Heti Hírek az MLSZ-re hivatkozva azt írta, a nagykőrösi önkormányzat mint a székház tulajdonosa köteles 15 éven keresztül gondoskodni az épület sportcélú hasznosításáról, ezért a futballszövetség döntést hoz arról, hogy tegyenek-e lépéseket a székház ügyében. A Kinizsi bedőlését egyébként szintén az indította be, hogy az MLSZ felülvizsgálta a csapat kiadásait, és visszakövetelte a TAO-pénzeket.
Az egyik ellenzéki önkormányzati képviselő (és a 2022-es közös palamenti jelölt), Zágráb Nándor a Ceglédi Rendőrkapitányságon is feljelentést tett az ügyben.
Zágráb Nándor az Átlátszónak azt mondta: a klubház építése jelenlegi formájában „eleve nem a nagykőrösi sportéletet szolgálta”. Ehelyett visszaélést sejt a beruházás mögött, mivel a megbízást a Czira Szabolcs vezette nagykőrösi önkormányzat kedvenc cége kapta meg, amely az elmúlt években sorra nyerte a közbeszerzési pályázatokat a városban.
Zágráb Nándor szerint
Nagykőrösön jóval nagyobb szükség lenne egy általános célú sportcsarnokra, ahol sokféle sportversenyt meg lehetne rendezni.
Hozzátette: fel lehetne mérni, milyen más sporttevékenységre lehetne a klubház rendezvénytermét használni, kisebb átalakításokkal, amennyiben az MLSZ ehhez hozzájárul (például: cselgáncs, birkózás, asztalitenisz). Így az legalább megfelne a jogszabályban és a szerződésben előírt céloknak.
A klubházat megvalósító EU-Építő Kft.-t „Nagykőrös Mészáros Lőrincének” is nevezik, mivel a korábban viszonylag kicsinek számító vállalat néhány éve hihetetlen szerencsesorozatba kezdett a helyi közbeszerzési eljárásokon.
A vállalat 2014-ig 40-60 millió forint közötti árbevételekről adott számot az e-beszamolo.hu-n található dokumentumok szerint, 2014-ben viszont hirtelen több mint háromszorosára nőttek a bevételei. Ezt az évet több mint 150 milliós nettó árbevétellel zárta.
A következő években meredeken emelkedett a vállalat forgalma: 2018-ra a félmilliárdot is elérte, 2019-ben pedig az egymilliárdot is megközelítette a nettó árbevétele.
2017-ben az EU-Építő nyerte el – egyedüli indulóként – a piaccsarnok kialakítására kiírt 690 milliós tendert. 2018-ban két vállalkozó egyikeként újíthatott fel utakat egy 119,7 milliós, a Pénzügyminisztérium által finanszírozott pályázatban. 2019-ben szintén a cég építhette a Kecskeméti úti, a körforgalomtól a piacig tartó szakasz járdáit 69,467 millió forintért, valamint a piachoz tartozó épületet 106,295 millió forintért.
A főnyeremény persze a mintegy 400 milliós Kinizsi-klubház építése volt.
Az EU-Építő egyébként rendszeresen hirdet az önkormányzat hivatalos lapjában, az Önkormányzati Hírekben, amelynek impresszuma a közelmúltig Czira Szabolcs polgármestert jelölte meg felelős szerkesztőként és a kiadásért felelős személyként (jelenleg ezen a helyen a polgármester önkormányzati főtanácsadója szerepel).
A „nagykőrösi Mészáros Lőrinc” mellett egyébként a felcsúti Mészáros egyik üzlettársa is előkerül a történetben: a klubház építésére ugyanis eredetileg a TAO-támogatást Szíjj László, a Duna Aszfalt tulajdonosa ajánlotta fel. 2010 szeptembere és 2019 között a Duna Aszfalt Mészáros cégeivel közösen több mint 2000 milliárd forint értékben nyert meg közbeszerzéseket. Nagykőröshöz, pontosabban Czira Szabolcs polgármesterhez Szíjj Lászlót családi kapcsolatok is fűzik, hiszen Szíjj egyik lánya Czira Szabolcs fiának felesége.
Zubor Zalán
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A nagykőrösi futballcsapat épülő klubháza (forrás: nagykoros.hu)
Több mint kétmilliárd forintnyi uniós fejlesztéssel kapcsolatos iratokat próbált megismerni a saját önkormányzatánál egy Vas megyei település alpolgármestere. Dénes József...
Kikértük az állami lottóvállalat támogatásokat osztó leánycégétől az idei patronáltjaik listáját, amit utoljára 2021 januárjában frissítettek a honlapukon. A sok...
Hárommillió forinttal alapított tavaly történelmi kutatóintézetet az MCC-főigazgató, Mandiner-lapfőnök Szalai Zoltán. Gyorsan kapott is mellé további 660 milliót a Miniszterelnöki...
A Partizán csatornáján jelent meg Németh Dániel és Rádi Gábor kisfilmje, amelyen az látható, hogy a Lady MRD és Seagull...
