Kétmilliárdos jégcsarnok épül egy hokicsapatnak, pedig csak néhány lakos akart csúszkálni

A létesítményt a kerületi lakosok „csillapíthatatlan” korcsolyázási vágya hívta életre Mátyásföldön, a kertvárosban élők szerint azonban a Sportországi Cápák jégkorongcsapat érdekeit szolgálja. Ráadásul garancia sincs arra, hogy a helyiek is használhatják, miközben az önkormányzat kedvező feltételek mellett adta el a telket az „idegen” hokicsapatnak. A sportklub először azt nyilatkozta lapunknak, hogy a beruházás végső összege kb. 1,9 milliárd forint lehet, azonban a Magyar Jégkorong Szövetség jelezte, hogy a komplett csarnok kivitelezése 2,1 milliárd TAO-pénzből valósul meg, és ebből 1,5 milliárdot még nem tudtak feltölteni. A jeges sport miatt jelentős zöldfelületet áldoztak be a telken, és további fakivágás is várható, ugyanis a megnövekedett forgalom miatt kiszélesítik az odavezető utat. 

XVI. kerületi lakosok kerestek meg minket, hogy a volt Mátyásföldi repülőtér mellett jégcsarnok építése zajlik.

„A létesítmény az önkormányzat szerint a kerületi lakosok csillapíthatatlan korcsolyázási vágyait fogja kielégíteni, valójában azonban nem valós helyi igényeket fog szolgálni, hanem a Sportországi Cápák elnevezésű jégkorongcsapat edzéseit és meccseit bonyolítják majd benne. De a valós helyi igények esetén is problémás lenne a helyszín, és a durva plusz teher a környékre, környezetre nézve. A jégcsarnokot az önkormányzattól rendkívül kedvezményes feltételekkel vásárolt telken építi egy egyesület TAO-pénzből. Egy korábban nyugodt, és rendkívül nehezen megközelíthető helyen, a lakossággal való egyeztetés nélkül.”

Fotó: Google Earth

Nyugodt kertváros vagy tömegeket vonzó beruházások? A telek a volt Mátyásföldi repülőtér bejárata előtt található. A kertvárosban a repülőtér és a környezetének fejlesztése vagy a terület parkos, nyugodt állapotának a megőrzése a kérdés. Az évtizedek óta használaton kívüli repülőtér az ország első nemzetközi repülőtere volt, ahol ma már csak repülőmodell-reptetés folyik, a környéken élők pedig parkként használják. A XVI. kerületi önkormányzat tulajdonában álló volt repülőteret az önkormányzat szeretné beépíteni, legalábbis a 2016-os településfejlesztési koncepció szerint a terület kiváló lehetőség „nagy forgalmat vonzó kulturális és rekreációs létesítmény együttes elhelyezésére”. A kertvárosban lakók egy része viszont inkább a jelenlegi állapotában szeretné megőrizni. A Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság szerint a repülőtér egyenesen helyi védelemre és természetvédelmi kezelésre lenne érdemes. A képen a szomszédos reptér bejárata.

1,5 milliárd TAO-t még nem tudtak feltölteni

Az interneten nem találtuk nyomát, hogy mennyi TAO-támogatásból, azaz közpénzből épül a jégcsarnok, ezért kimentünk a helyszínre, ahol szintén nem volt semmilyen tábla, egy rózsaszín felirat csupán azt jelezte, hogy hol a bejárat.

Megkeresésünkre a Sportország SC Sportklub közölte, hogy „a TAO-pályázat nettó 1,5 milliárd Ft beruházásról készült, amelyhez valamennyi saját erő is felszámolásra kerül.

A beruházás végső összege kb. 1,9 milliárd Ft lehet, amely a létesítmény minden szükséges funkcióját fedezi”.

Megkérdeztük a Magyar Jégkorong Szövetséget (MJSZ-t) is, hogy mennyi TAO-pénzből épül a jégcsarnok. Ők ennél magasabb összegről számoltak be: a Sportország SC neve alatt három pályázat fut a jégcsarnokhoz köthetően, mindösszesen 2 123 011 944 forint értékben. Ugyanakkor a fenti összegből 1 450 000 000 forintot még nem tudott feltölteni a sportszervezet, elsősorban az időközben lecsökkentett TAO keret miatt – írta az MJSZ.

Facebook

(null)

Ezek után szerettük volna megtudni, hogy a csarnok teljes kivitelezése valójában mennyibe közpénzbe fog kerülni.

„A komplett csarnok 100%-ban kivitelezve valóban 2,1 milliárdból valósul meg,

amint sikerül feltölteni a teljes TAO keretet. Az, hogy a TAO keretet nem tudjuk feltölteni, az abból ered, hogy az MJSZ lényegesen több pályázatot hagyott jóvá, mint amennyi a kerete volt, és még az is csökkentve lett ettől az évtől 20%-kal” – pontosított a második megkeresés után a sportklub.

Drága díszlet a világvégéhez: gaz borítja a focipályát a szigetszentmiklósi szellemstadionban

A 3,5 milliárdosra tervezett projektre eddig 1,5 milliárdot költöttek, és nagyjából 60 százalékos készültségnél tartott, amikor 2018-ban félbehagyták. A megfeneklett beruházás a helyi focicsapatot is bedöntötte, a klub 2,7 milliárdos tartozást hagyott maga után. Megnéztük a stadiontorzót, amit illegális hulladéklerakónak használnak.

A Sportország SC-től azt is megtudtuk, hogy a kivitelezést a Sankó-Ép Kft. végzi, és mivel a pályázatban nem volt előírás a nyilvános közbeszerzés, ezért a piacon található kisebb kivitelezőket keresték meg, tudván, hogy ők kisebb költségekkel számolnak. Ugyanakkor a TAO-feltöltés bizonytalansága miatt is sok cég visszalépett a kivitelezők közül.

A Sankó-Ép Kft. több sportberuházásnál is dolgozott, részt vett például a Puskás Aréna szerkezetépítésében és megnyerte az  OTP-székház monolit vasbeton szerkezetépítési munkáit is. A budapesti cég tulajdonosa Ilyés Sándor, a kft. 2019-ben 9,7 milliárd forintos nettó árbevételt és 1 milliárd forintos adózott eredményt ért el.

 

A telket szintén TAO-pénzből tervezik kifizetni az önkormányzatnak, amihez igen kedvezményes feltételek mellett jutott a sportegyesület. A telket 152 040 000 Ft + Áfa összegért vették meg, a pénzt pedig 15+3 év alatt kell kifizetniük. „A telek árát a társvállalkozó saját erőből fizeti ki, aki az inflációval is számol és az önkormányzattal történt megállapodás szerinti ütemezésben kívánja azt rendezni. A kamat a mindenkori jegybanki alapkamathoz van kötve” – árulta el a beruházó. A jégcsarnok üzemeltetésében a tervek szerint az önkormányzat nem vesz részt.

Fagyi helyett fagylatgyár

Az önkormányzati képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve szerint nagy vitát kavart a jégcsarnok és a kedvezményes részletfizetéssel önkormányzattól vásárolt telek ügye. Mizsei László, a Lehet Más A Politika XVI. kerületi önkormányzati képviselője azért szólalt fel, mert szerinte

túllő a célon ez az egész beruházás, ami onnan indult ki, hogy a helyiek szerettek volna korcsolyázni a helyi tavon.

„Ugye mindenki emlékszik arra, hogy onnan indult el ez az egész dolog, hogy pár ember szeretett volna csúszkálni a Naplás-tavon, de nem lehetett, mert az nem a mi területünk. És életveszélyes lett volna, nem tudtuk volna garantálni, és innentől kezdve indult el az ötletelés, hogy hol lehetne a kerületben, a kerületieknek csúszkálnia télen. Hogyha erre alkalmas idő van. Ezután jött képbe az, hogy ideiglenes pályákat kellene csinálni, akkor jött képbe az a vállalkozó, aki vállalkozott arra, hogy egy ideiglenes pályát föl is építene, akivel aztán jól össze is vesztünk, más okokból. Ő visszalépett, és innentől kezdve elszabadultak a lovak és most már nemcsak csúszkálásról van szó, amit a környező kerületekben már bárhol megtehetne bárki, aki erre vágyik feltétlenül, mert már lassan minden környező kerületben van ilyen lehetőség. Most már ott tartunk, hogy egyenesen jégcsarnokot akarunk építeni… Ne vegyünk fagylaltgyárt akkor, hogyha fagyit akarunk enni” – mondta az ülésen Mizsei László.

A másfél-kétmilliárdos tervezett költség egyébként nem egyedi: 2017-ben írtunk arról, hogy Biatorbágyon 1,5 milliárd forintból épül jégcsarnok, aminek nagy része TAO-támogatás, de az önkormányzat is ad bele pénzt. Nem sokkal később pedig kiderült, hogy a Biatorbágytól mintegy 17 kilométerre fekvő Érden is lehet jégcsarnok 1,5 milliárd forintból. Azóta az érdi meg is épült, de a biatorbágyi még nem – ott most egy műfüves focipálya építése borzolja a helyiek és a környezetvédők kedélyét.

 

Elhordták a domb oldalát, hogy műfüves focipályát építsenek Biatorbágyon

A Biatorbágyon épülő focipályához nem kellett sem építési, sem fakivágási engedély, miközben elhordták a domb oldalát. A környéken lakók nem örülnek, hogy nemsokára focimeccset hallgathatnak a madárcsicsergés helyett, és félnek, hogy a műfüves focipályáról származó mikroműanyag beszennyezheti a környéken található Madár-forrást. A polgármester rendelkezésünkre bocsájtotta a környezetvédelmi szakvéleményt, ami már a dózerolás után készült el.

Nincs rá garancia, hogy a helyiek is használhatják

Megkérdeztük az önkormányzatot és a sportklubot, hogy a helyiek csúszkálhatnak-e a jégen. A válaszokból kirajzolódik, hogy a csarnok a Sportországi Cápák hokicsapatának lesz az új otthona, ahol edzéseket és mérkőzéseket fognak tartani. Jelenleg a játékosok többsége más kerületekből származik, de az a cél, hogy az egyesületet főként helyi gyerekekkel töltsék fel.

„A jövőben szeretnénk elsődlegesen a kerületi gyerekeket bevonni az egyesület életébe. (…) Számítunk a számtalan óvodásra, a jelentős számú környékbeli általános iskolák és gimnáziumok tanulóira, de a BGE diákjaira is. Ezzel azt reméljük, hogy rövid időn belül a jégcsarnok nem egy idegen test lesz az itteni kerületeknek, hanem a sporttársadalmi élet szerves részévé válik”

– írta a sportklub.

A Sportországi Cápák jelenleg 145 leigazolt játékossal működnek. A helyi lakosok csúszkálására semmi írásbeli garancia nincsen, mivel a jégcsarnokban és a telekben nincs önkormányzati tulajdon, az kizárólag a sportklub jóindulatától fog függeni. „A szabad jégidőben közönségkorcsolyát is tervezünk hétvégenként, amennyiben igény lesz rá, amelynek díjtétele jelenleg még nem kidolgozott” – mondta a sportklub.

Facebook

(null)

Az alpolgármester, Szász József a válaszában kitért arra, hogy „2019 nyarán egy több pontból álló kérdéssort juttatunk el minden kerületi polgár postaládájába, amelyek közé a fentebbi indokok alapján bekerült a jégcsarnok megvalósításának lehetősége is. A visszaérkező nagyszámú támogató válasz miatt került bele a jelenlegi önkormányzati ciklus megvalósítandó projektjei közé a jégcsarnok”.

A nemzeti konzultációk óta tudjuk, hogy nem mindegy, hogy teszik fel a kérdést, ezért rákérdeztünk, hogy mi szerepelt a konzultációs íven. „Sajnos a feltett kérdésre már pontosan nem emlékszem, de a választási programunkba így került be: 15. Bővítjük a kerületi fitneszpark-hálózatot, támogatjuk kézilabda csarnok és jégcsarnok építését” – írta az alpolgármester.

200 nézőre maximum 30 autóval számolnak hétvégén

A helyi lakosok nem véletlenül aggódnak a megnövekvő autóforgalom miatt. A telek megközelítése tényleg körülményes, a GPS földutakat ajánlott fel, ami személyautóval járhatatlan lett volna. Így maradt a kertvárosi lakóházak felőli megközelítés, ahonnan két út vezet a csarnokhoz. Az egyik út (Légcsavar utca) olyan keskeny, hogy két autó nem fér el rajta, a másik út (Újszász utca 45/B. lakótelep) nyugodt, fás, ötszintes panelházak között vezet.

Az alpolgármester azt mondta a lapunknak, hogy „a végleges útvonal a Légcsavar út felől biztosítható, amelynek felújítása a közeljövőben várható”.

Az út kiszélesítése további fakivágásokkal jár majd, ugyanis az út mindkét oldalán fák állnak.

A sportklubtól megtudtuk, hogy „az edzések várhatóan a 16:00 – 20:00 óra között szerveződnek. 20.00 – 23:00 óra között pedig amatőr jégkorongot tervezünk rendezni. Az edzések hossza egy óra, az edzéseken kb. 25-30 gyerek vesz részt. Ehhez a létszámhoz – a csoportos gépkocsi használat miatt – 15-20 gépkocsi tartozhat. Az edzők (2-4 fő) és az adminisztráció (1-2 fő) 4-8 óra hosszat tartózkodnak a majd a jégcsarnokban. Hétvégeken 2-3 mérkőzéssel lehet számolni, amely 2 vendégcsapat buszát és 2 x 10-15 hazai gépkocsit jelenthet”.

„Nagy tömegeket vonzó, profi rangadók, randalírozó drukkerekkel nem lesznek. A csarnokban a tervezett ülőhely száma csupán 200 db, a maximális látogatói létszám kb. 250 fő lehet, amiben a pályán lévők és a személyzet is benne van” – mondta az alpolgármester.

Hétvégén 200 nézőre 30 darab autóval számolni azonban komoly alulbecslés lehet még akkor is, ha lesz, aki a tömegközlekedést veszi igénybe. 

Amikor rákérdeztünk a parkolóhelyek számára, a gépjárművek száma rögtön megduplázódott, ugyanis ott már 62 autóval számolnak. Sajnos olyan is ritkán történik, hogy öten ülnek egy autóban. „Eredetileg a jégcsarnok befogadóképességéhez előírt parkolószámot terveztük (200 fő, 5 fő/autó = 40 parkoló), de megelőzve a parkolási problémákat kibővítjük 62 parkolóra.”

A kertvárosban a hétvége igen forgalmas lesz, ugyanis akkor 2-3 mérkőzéssel számolnak, nem is beszélve azokról a „százakról”, akik az alpolgármester szerint rendszeresen, kedvtelésből korcsolyáznának és akik a sportklub elmondása szerint szintén hétvégén vehetik igénybe a létesítményt.

Dőltek a fák a jégcsarnok építése miatt

„Csatolva küldök két képet, hogy szemléltessem, mi volt korábban ezen a területen, bármi valósul is meg, attól csak jobb tud lenni, mint ami korábban volt”

– írta a sportklub.

Ezzel a mondattal egyrészt az önkormányzatnak adott egy gyomrost a beruházó, ugyanis a telek korábban önkormányzati tulajdon volt és zöldhulladéklerakóként működött.

A képek alapján viszont bútorlapok és gumiabroncsok is tornyosultak a telken.

Másrészt a Google műholdfelvételei szerint a jégcsarnok helyén és a környezetében korábban számos fa állt.

Azt megdöbbenve láttuk a terepen, hogy

a fák egy jelentős része kivágásra került, ugyanis útban voltak a sportberuházásnak.

A fák ugyan eltűntek, de az az utcáról is jól látszik, hogy a gumiabroncsok továbbra is ott tornyosulnak a kapu mellett, a bokorba dobálva.

Zsilák Szilvia

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A jégcsarnok látványterve (forrás: Lima Design Kft.)