Átláthatóság

TudoLeaks: kiszivárogtató platformot indítunk az Akadémiai Dolgozók Fórumával a tudományos szférának

Már csak öt állami egyetem maradt az országban. A modellváltás során létrejövő „magánegyetemek” továbbra is költségvetési forrásból fognak működni, de sokkal átláthatatlanabb módon. Az adófizetők pénzével a magánalapítvány már azt csinál, amit csak akar. A szemünk előtt valósul meg az a klasszikus történet, amikor a közpénz elveszíti közpénz jellegét. Azt viszont már csak az egyetemi oktatók és a kutatók látják majd, ha beindul a pénzszivattyú, és elkezdenek haveri cégek zsebébe vándorolni az összegek. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) és az Átlátszó ezért közös kiszivárogtató platformot indít, ahol az állami támogatások útját követnénk nyomon nemcsak az egyetemeken, hanem a kutatási hálózatban is. A projektről Lőrincz Viktor Olivérrel, az ADF alelnökével és Gárdos Judit elnökségi taggal beszélgettünk.

Társadalmi célú hirdetés

Átlátszó: Miért van szükség a kiszivárogtató-bejelentő platformra?

Gárdos Judit: Az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) egyik fontos célja, hogy megóvjuk a tudományos kutatás és a felsőoktatás világát mindenféle olyan politikai beavatkozástól, amit károsnak gondolunk.

Lőrincz Viktor Olivér: A modellváltás során államiból alapítványi fenntartásba szervezik ki az egyetemeket. Ha egy egyetemi dolgozó vagy kutató azt tapasztalja, hogy az intézménynek juttatott források nem megfelelő célokra, nem átlátható módon lesznek elköltve, azt be tudja jelenteni a platformon. Ezenkívül elévülési időn belül be lehet küldeni korábbi eseteket is.

Szeretnénk, ha nem tűnne el sem az állami, sem az uniós forrásból érkező pénz, a támogatások útját nyomon követnénk nemcsak az egyetemeken, hanem a kutatási hálózatban is.

Ha egy egyetemi munkatárs azt tapasztalja, hogy az egyetemhez érkező forrásokat rendkívül kedvező feltételek mellett adják oda egy alvállalkozónak, akkor ezt be tudja jelenteni. Fontosnak tartjuk, hogy az egyetemen dolgozók eleve ne menjenek bele korrupt ügyekbe. A munkatársaknak van egy reputációjuk, amit nem szeretnének elveszíteni sem külföldön, sem Magyarországon. Ha valakit megkeresnek azzal, hogy van egy lehetőség, hogy kiszivattyúzzák a pénzt, valószínűleg kevésbé kockáztatja a szakmai karrierjét, ha tudja, hogy ez nyilvánosságra kerülhet.

Így használd a TudoLeaks kiszivárogtató platformot biztonságos, titkosított csatornán a TOR postafiókunkba küldhetsz üzenetet és fájlokat. Itt a nevedet és az elérhetőségedet sem muszáj megadni. Ha csak papíron áll rendelkezésre a dokumentum, amit el szeretnél nekünk küldeni, szkenneld be és konvertáld valamilyen digitális dokumentumformátumba (például: pdf-be). Távolítsd el a fájlokból a metaadatokat! A fájlok továbbításához NE használd a munkahelyi számítógépedet, laptopodat.  Töltsd le az anonimitást biztosító Tor böngészőt innen. Nyisd meg a TudoLeaks oldalát a Tor böngészőben: http://wlntei3gqi3xn25na2l54mmkxxj5dastaphaxkb2ednfim3wflwv3xad.onion. Kattints a Szivárogtatok-gombra, és utána válaszd a TudoLeaks-postafiókot. Írd be az üzenetedet, és csatold hozzá a fájlokat. Fejezd be a küldést (Submit), és jegyezd fel a kapott kódot – ezzel később is kapcsolatba tudsz velünk lépni.

Átlátszó: Az egyetemi modellváltási láznak mi a szerepe a pénzek kiszivattyúzásában?

L. V. O.: Az egyetemek modellváltása során egy teljesen új típusú alapítványi formát hívtak életre: a vagyonkezelői magánalapítványnak létrehozták a közérdekű formáját. A „magánegyetemek” továbbra is költségvetési forrásból fognak működni, de sokkal átláthatatlanabb módon. Egy ilyen típusú alapítványra teljesen más ellenőrzés vonatkozik, mint például egy központi költségvetési szervre.

Valószínűleg képzéstámogatási szerződések és ingatlanfejlesztési beruházások is lesznek.

Az állam támogatási szerződéseket fog a „magánegyetemekkel” kötni, amiknek nem világosak még a részletei. Minden bizonnyal az állam megrendel képzéseket, emellett lesznek még kutatási szerződések is, amik akár külső cégek bevonásával is megvalósulhatnak.

Orbán Viktor több mint 1000 milliárdos fejlesztéssel kecsegtette a modellváltó egyetemeket A járvány okozta gazdasági károk helyreállítását célzó uniós alapból Magyarországot 2 511 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás illeti meg, valamint lehetőség van kölcsön felvételére, ami további 3 384 milliárd forint lehet. A magyar kormány április végén közzétett egy programtervet, ami kilenc fő fejlesztési komponensből áll. Eszerint a közel 6 000 milliárd forintból az egyetemek megújítására szánták a harmadik legnagyobb összeget, 1 192 milliárd forintot. Orbán Viktor miniszterelnök azonban a Magyarországnak járó 5 800 milliárd forintos csomagból csak 2 500 milliárd forintnyit akar egyelőre lehívni. Májusban megjelent a nemzeti helyreállítási terv, amiből az egyetemek megújítására szánt több mint 1 000 milliárd forint eltűnt. A 444.hu szerint azért az egyetemek fejlesztésére szánt összegből vettek el, mert várható volt, hogy az Európai Bizottság beleköt az egyetemek privatizációjába.

Átlátszó: Mi az a pont, amikor a közpénz már nem lesz közpénz?

L. V. O.: Kérdéses, hogy a képzési szerződéseket mi alapján fogják megkötni, ugyanis nem lesz átlátható nyilvános pályázati eljárás sem. Ha az államnak kell egy rendezőképzés, pályázhat az új SZFE és a Freeszfe Egyesület is. Ekkor pályázat alapján lehetne eldönteni, hogy melyik intézmény nyújt kedvezőbb feltételeket, de valószínűleg a közpénzt a saját SZFE-jüknek adják majd oda.

Ez az a pont, amikor el fogja veszíteni a közpénz jellegét az állami finanszírozásból és az uniós támogatásokból juttatott pénz. Onnan kezdve, hogy ezeket a közpénzeket kifizeti a „magánalapítványnak”, az egyetem azt csinál, amit akar, onnan kezdve nem közpénz.

Nem kell közbeszerzést sem kiírniuk, ha külsős céggel kutattatnak ki valamit, odaadhatják a munkát egy haveri cégnek, és arra ráhúzhatják, hogy a szerződés üzleti titok.

Tehát megvalósul az a klasszikus történet, amikor a közpénz elveszíti a közpénz jellegét. A Magyar Nemzeti Bank vezette be azt a megoldást, hogy ha egyszer sikerül alapítványokba kijátszani a pénzt, akkor az alapítvány az már egy magánforma, és ott már más kontroll vonatkozik a pénzek elköltésére, mint az államháztartásból közvetlenül juttatott pénzek esetén.

Ha aztán valaki számon kérné a közpénzzel kitömött alapítványokon az átláthatatlanságot, akkor tudnak arra hivatkozni, hogy

az alapítványnak van egy kuratóriuma és egy felügyelőbizottsága, ami felügyeli majd a szervet, de ezekbe jellemzően, a hatalom biztosítása miatt, saját embereket raknak.

Közérdekű adatigénylés során valószínűleg csak annyit kérhetünk ki, amennyit egy magánvállalatnál.

Blokád alatt az SZFE – lehetséges-e a politikától mentes oktatás fennmaradása?

A Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiáját felszámoló kuratórium beiktatását követően az egyetem korábbi vezetése benyújtotta lemondását. Szeptember 1-ére virradóra az egyetem mintegy 250 hallgatója elfoglalta, majd barikád alá vonta az intézmény Vas utcai épületét. A sajtószabadságért nem elég tüntetni, fizetni is kell érte – kattints ide a támogatási lehetőségekért!


Átlátszó: Mivel indokolja a kormány a modellváltás szükségességét?

L. V. O.: Az Európai Unió legjobb egyetemei, amelyek a toplisták élén szerepelnek, állami fenntartásúak. Angliában és az Egyesült Államokban a vezető egyetemek alapítványi fenntartású magánegyetemek, de azok nem hasonlítanak a magyar rendszerben kialakítani kívánt intézményekhez.

A nyugati típusú magánegyetemek rendelkeznek saját vagyonnal, amiből gazdálkodnak, és általában tandíjat is szednek. Itthon ez nem ebben a formában valósul meg, csak a minimális működéshez szükséges ingatlanvagyont adják át az egyetemeknek.

Az első modellváltó egyetemnél, a Budapesti Corvinus Egyetemnél történt meg 2019-ben, hogy részvényeket adtak, az összes többinek már részvények sem jutottak, ami anyagi függetlenséget biztosított volna nekik, ezért

gyakorlatilag kézből fogják etetni őket.

Kérdés, ha a Corvinusnál mégsem hoz majd annyit a részvény, és az állam sem hajlandó több pénzt adni, nem kényszerülnek-e arra, hogy megemeljék a tandíjat? Az ígéretekben már nehéz megbízni.

G. J.: Ugyanolyan megalapozatlanul alakítják át a felsőoktatást, mint ahogy 2019-ben az MTA kutatóintézet-hálózatának működtetése átkerült az újonnan létrejött Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH). Ugyanúgy semmiféle érv nincs arra, hogy miért jobb egy magánalapítványban képezni a magyar diplomásokat. Az nem érv, hogy nem kell közbeszerzést lebonyolítani. Bármennyi pénzt bele lehet tenni a rendszerbe,

de ha minőségi ugrást akarnak elérni, akkor emberi tőkét kell befektetni, mert az egyetemi tanároknak nagyon alacsony a fizetése és nagyon leterheltek.

Már csak öt állami egyetem marad A Corvinus után 2020-ban felpörögtek az események: 2020 májusában az SZFE átalakítása váltott ki szolidaritást, és további hat magyar egyetem került vagyonkezelő magánalapítvány tulajdonába. 2021. április 27-én megszavazta a parlament további 11 egyetem alapítványi fenntartásba kerülését. Kivételt képez az egri Eszterházy Károly Egyetem, aminek vagyonát nem szervezték ki alapítványba, hanem a katolikus egyház egyházmegyéjének adták. Idén ősztől már több mint 180 ezer hallgató, az egyetemisták közel 70 százaléka tanulhat az új fenntartási modellben. Ezeket az egyetemeket az állam helyett a jövőben a kuratóriumok irányítják, amikben miniszterek, államtitkárok, miniszterelnöki megbízottak és főtanácsadók is helyet kaptak. Miután alapítványokba szervezték ki a közvagyont, csak öt állami egyetem marad: az ELTE, a BME, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia.

Átlátszó: Ki fogja elosztani a pénzeket?

G. J.: Ez még nem egy lejátszott meccs.

L. V. O.: Az alapítványi átalakítások az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál (ITM) vannak, valószínűleg a képzési-finanszírozási szerződéseket is az ITM fogja megkötni, és a beruházásokat is Palkovics Lászlóra, az egyetemeket felügyelő innovációs miniszterre fogják bízni.

Több ezren tüntettek a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségéért – helyszíni videók

A tüntetés fő üzenete a tudományos kutatás politikafüggetlenségének megőrzése volt, amit a kormány tervei és intézkedései veszélyeztetnek.

Átlátszó: Mi a következő lépés, miután beérkezik egy bejelentés?

L. V. O.: A hírértékű bejelentés után az Átlátszó ír egy cikket, ez megjelenhet akkor is, ha egyelőre nem is lehet még jogi következménye az ügynek, mert például a cselekmény már elévült.

Az uniós pénzek elcsalásának szokott visszhangja lenni az Európai Unióban is.

A többi tagállamhoz is eljut, hogy az állampolgáraik által befizetett adókat Magyarországon másra költik, mint amire kellene.

Upor Lászlóval a Színház- és Filmművészeti Egyetemről No1 – Szappan-operita No11

(Tudománykövető No51) Nem gondoltam, hogy egyszer majd valami ide visszakanyarít, de a Debreceni Agrártudományi Egyetemet két barátom is el akarta hagyni a Színház- és Filmművészetiért. Ruszt József rendezett akkor nálunk a Ceres-ben (országos díjat is nyertek), és az egyik barátom színész, a másik rendező szeretett volna lenni ezt követően.

Megújult a MagyarLeaks is Az Átlátszó által 2011 óta üzemeltetett MagyarLeaks kiszivárogtató platform célja az, hogy olyan információkat gyűjtsünk és publikáljunk, amelyek nyilvánosságra kerüléséhez nyomós közérdek fűződik. Ilyen közérdek lehet például a közhatalom átláthatósága, a közpénzek felhasználásának nyomon követése, a gazdasági szereplők jogsértéseinek nyilvánosságra kerülése vagy a környezet védelme. A TudoLeaks projekt keretében a saját kiszivárogtató platformunk is megújult, további részleteket itt lehet  olvasni.

Kérdezett: Zsilák Szilvia. Címlapkép: Akadémiai Dolgozók Fóruma

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás