Bezárás
koronavírus

A fideszes polgármesterek támogatják, az ellenzékiek csak szeretnék túlélni az elvonásokat

Vidéki tudósítóink segítségével összesen 104 önkormányzatot kérdeztük meg szerte az országban arról, milyen hatással volt a pandémia és az azzal kapcsolatban meghozott kormányzati intézkedések a települések költségvetésére. Cikkünk megjelenéséig 27 válasz érkezett, kormánypárti és ellenzéki városvezetők is megszólaltak. Az elvonásokat láthatóan minden település megérezte, több száz milliós, esetenként milliárdos bevételkiesésük keletkezett. Munkahelyek szűnnek meg, fejlesztések, programok maradnak el, spórolás kezdődik minden fronton. Van, aki szerint az önkormányzatok forráselvonása nem most kezdődött, már évek óta tart, ez csak a jéghegy csúcsa. A kormánypárti településvezetők ennek ellenére nem látják rossznak a helyzetet, támogatják a kormány döntéseit, és bíznak az állami kompenzációban.

Támogatási kampány

Nem túl rózsás a helyzet a 32 ezer fős Gödöllőn, ahol több mint 1 milliárd forint a bevételkiesés – tudtuk meg a város polgármesterétől, dr. Gémesi Györgytől (Gödöllői Lokálpatrióta Klub). Ez a következőkből tevődik össze: 600-700 millió iparűzési adó, 110 millió gépjárműadó, 90 millió parkolási díj, valamint a be nem fizetett vagy csökkentett bérleti díjak.

A 2021-es költségvetésben ezért minimális út-, járda- és vízelvezetési program tervezhető, a szolgáltatások szintje csökken, mintegy 100 millióval csökken a településüzemeltetésre biztosított pénz. Ez közel 15 százalék. A közlekedésnél csökken 10 százalékkal a forrás, emiatt kevesebb járat lesz, de az intézmények működési költségei is csökkennek.

“Ez pedig munkahelyek megszűnését is jelenti, és intézményi összevonásra is sor kerülhet. Emellett felezzük a képviselő testületi és bizottsági tagok tiszteletdíját, valamint megszűnik a cafetéria is”

– mondta el az Átlátszónak Gémesi György.

A polgármester hozzátette, pótolni a kieső bevételt nem lehet, miután nem engedik a szolgáltatások díjait még az inflációval sem emelni. Így csak működési költség-csökkentéssel tudnak megoldást találni.

Nem tudják, milyen számokkal dolgozzanak

A 3800 állandó lakosú Békésszentandrás tavasztól őszig 6500 fősre bővül, mert a horgászparadicsom-nyaralóközpontnak a Holt-Körös partján 1400 nyaralótulajdonosa is van. A pandémia első hullámában így a turisztikai adóbevétel kiesés volt az aggasztó, ami évente 20-30 millió forintot szokott jelenteni a településnek.

Ezt az állam jobbára novemberre kompenzálta már – mondta el az Átlátszó kérdésére Sinka Imre (független) polgármester. Itt a kényelmetlenség csak annyi volt, hogy havonta, negyedévente érkezik a turisztikai adó bevétel, a folyó kiadásoknál számolni tud vele az önkormányzat, most pedig egy fél szezon után utólag folyt be a számlájukra.

A fürdővárosok a járvány nagy vesztesei, állami segítségben reménykednek

Bár a koronavírus okozta gazdasági válság minden szektort egyszerre érintett, vannak ágazatok, amelyeknek különösen rosszul jöttek a veszélyhelyzetben bevezetett korlátozások. Az egyik ilyen a fürdőágazat, amelyet egyszerre sújtott az intézmények kényszerű bezárása, valamint a határok lezárása is.

2021-re nincs még költségvetése a településnek, de ez nem szokatlan, mert általában márciusra szokott összeállni. Most azonban tanácstalanok, mert nem tudják, milyen számokkal dolgozzanak egy olyan községben, ahol az iparűzési adó is relatíve alacsony, 1,7 % volt, ezt tervezték megemelni 2020 novemberében 1,8 %-ra, hogy a kieső bevételeiket, elsősorban az elvont gépjármű adót pótolni tudják, de az állam megtiltotta az adóemelést. Így az iparűzési adó és gépjármű adó elvonással 60 millió bevétel kieséssel kell minimum számolnia az alföldi nagyközségnek.

“A 60 millió forint, viszonyítva a település üzemeltetési és intézmény fenntartási 300 millió forintos szükségletéhez képest a költségvetés 20 százaléka, ami roppant nagy összeg” 

– hangsúlyozta Sinka Imre.

A polgármester hozzátette, soha nem volt még ilyen költségvetési évük 2010 óta, “normális évben” ugyanis 1-1,5 milliárd forintos költségvetéssel számolnak, mert mindig vannak fejlesztéseik, pályázataik. Igaz, 2019 óta egyre nehezedik a helyzet: 2019-ben a húsz beadott pályázatból egy nyert csak Békésszentandráson, a “magyar falvak” kétkörös pályázatán. A 2020-as évi körben viszont már egyetlen egy sem nyert.

2020 december elején pénzzavarba került az önkormányzat – ismeri el Sinka Imre. Fizetésképtelenek lettek, ami azt jelentette volna, hogy nem tudnak január elején fizetéseket adni, számlákat fizetni.

“A kormány egyetlen fillért sem adott, pedig 6 millió forintról lett volna szó, de sikerült áthidalni a nehéz hónapot.

Visszakaptuk az államkincstártól a saját pénzünket, amit önerőként már befizettünk egy korábbi pályázathoz” – mondta el a polgármester.

A település hallott az állami kompenzációról, de annak mikéntje egyelőre kérdéses. Ha pályázni kell rá és nem lesz automatikus a kifizetése a bevétel kieséseknek, akkor aránytalan terhet ró az állam az önkormányzatokra – véli Sinka Imre.

Régóta tart a forráskivonás

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei, 10 800 lakosú, 4690 lakható ingatlannal rendelkező Tiszaföldvár város polgármestere, Hegedűs István (független), szűkszavúan arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy egyelőre nem tudják a központi kompenzáció mértékét, amihez a költségvetés összeállításához nagy szükségük lenne, így a feltett kérdésekre sem tudnak pontos választ adni. Amit biztosan tudnak, hogy a gépjárműadó miatti bevétel kiesése megközelítőleg 30 millió forint lesz, az iparűzési adó csökkentése miatti kiesés pedig közelítőleg 110 millió forint.

Dr. Papp Antal, a 6380 fős Martfű (független) polgármestere elmondta, hogy

az önkormányzatoktól nagymértékű forráskivonás történik. Ez a folyamat 1993-tól figyelhető meg, de az utóbbi hat évben nagyobb volt az elvonás, mint az önkormányzatiság óta bármikor.

A korábbi években a településük viszonylag jó, gazdaságilag stabil helyzetben volt, mert az iparűzési adó bevételük is magasabb volt, mint 25.000 forint/hó/fő, ha átlagot számoltak, és van egy magánkézben lévő SPA komplexumuk is, ahol, ha van turizmus és gördülékeny egészségügyi szolgáltatás, akkor évi 8-9 millió forintos idegenforgalmi adó is képződik.

Felére csökkentett fizetések, elmaradó fejlesztések és támogatások a megsarcolt önkormányzatoknál

Komáromban több száz önkormányzati dolgozó fizetését csökkentették a felére, Körmenden egy 230 millió forintos közvilágítás-korszerűsítés marad el, míg Makón újszülötteket és nyugdíjasokat érintő támogatásokat vontak vissza. Egyre több település jelent be megszorító intézkedéseket, Józsefvárostól pedig 1,2 milliárd forint támogatást csoportosított át a kormány. A végső vesztes mindenhol a lakosság.

Igaz, az állam visszapótolta tavaly a kiesett idegenforgalmi adó bevételt, de csak annyit, amennyi termelődött, vagyis a település 1 millió forintot kapott vissza, mert az elmaradt húsvéti szezon és a június közepei nyitás után nem nagyon voltak vendégéjszakák a hotelben, így a tulajdonos sem tudott adót fizetni.

“Az állam a turizmust egyébként más módon sarcolta már, mert a korábbi években a befizetett idegenforgalmi adó után 3 Ft/fő/vendégéjszaka üdülési hozzájárulást adott a településeknek, ami 2019-re már 1 forintra csökkent, 2020-ra pedig teljesen elvonta az állam.

Martfű így két év alatt mintegy 24 millió forint éves bevételtől is elesett” – avatta be az Átlátszót a részletekbe a polgármester.

Papp Antal hozzátette, a relatíve magas iparűzési adó bevétele miatt a településnek nagyon magas szolidaritási adót kell fizetnie, ami 2021-ben 154 millió forint lesz, miközben az állam elvon 54 millió forint iparűzési adót, éppen azt, ami miatt a település szolidaritási adó befizetési kötelezettsége magas. A gépjárműadó bevétel teljes elvonása mínusz 35 millió forintot jelent az alföldi kisvárosnak 2021-ben.

Mindent összesítve 2019-es évhez viszonyítva a város 2021-ben minimum 275 millió forint bevétel kieséssel számol, ami súlyosan érinti a korábban jól működő várost.

Kevesebb jut fejlesztésre is

A legfontosabb bevételkiesés a 18 ezer fős Pomázon a gépjárműadó megmaradt 40 százalékának elvonása. Ez a tavalyi tervezett költségvetésben 62 millió forint volt. Idén több lenne, hiszen nőtt a gépjármű állomány. Hardi Péter alpolgármester az Átlátszónak elmondta, számításaik szerint nagyjából 70 millió forintról van szó.

A reklámadóból 1-2 millió forintjuk származott volna, de ezt is eltörölte a kormány. “A kieső adóbevételeinket szerettük volna pótolni a helyi adójogszabályok változtatásával. Igyekeztünk a legkörültekintőbben eljárni, a jogszabály megszületett, ám végül nem érvényesülhetett” – magyarázta Hardi Péter.

Az önkormányzat szeretett volna némi bérleti díjat emelni a kastélyban (Teleky-Wattay kastély), de ez sem lehetséges. Az iparűzési adó megfelezése viszont Pomázt elvileg nem érinti, bár egyelőre nem egyértelműek a jogszabályok – véli az alpolgármester.

“A legnagyobb probléma mindenképpen az, hogy a szabadon felhasználható pénzeink csökkennek. Kevesebbet tudunk fejlesztésre – belterületi utak, közvilágítás fejlesztése és egyebek – költeni.

A megoldás a széleskörű és folyamatos kommunikáció a lakossággal, amely érti és megérti a problémát Konkrét fejlesztésekre kérjük a hozzájárulásukat, amire hajlandóknak mutatkoznak” – írta kérdésünkre Hardi Péter.

Lezárás, bírság: hiába várja a felújítási pénzeket a nem fideszes vezetésű Szentendre és Vác

Életveszélyes állapota miatt nemrég lezárták Szentendrén a Templom teret, a turisták által kedvelt helyszínt, a Fő teret pedig az évek óta omladozó Kereskedőház csúfítja el. Vácott két emblematikus épület felújítására várják az állami forrást.

Szentendrén (27 000 fő) az IPA kieséséből adódóan várhatóan 480-490 millió forinttal lesz kevesebb a büdzsé.

“A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ez rendkívüli nagy összeg Szentendre költségvetésében, főleg ha hozzávesszük a további, a kormány intézkedései miatti bevételkieséseket, a gazdasági válságot, és covidból adódó bevételkieséseket és többletköltségeket” – írta az Átlátszónak Varga Katalin kommunikációs vezető.

Arra viszont, hogy milyen megoldások léteznek ennek kezelésére, január elején még nem tudtak válaszolni.

“Pont ez a hatalmas és sürgető munka zajlik a városházán, hogy hogyan lehet ezt megoldani, túlélni, milyen intézkedésekkel”

– fogalmazott Varga Katalin.

Többet vettek el, mint amennyit átvállaltak

Csömör Nagyközség Önkormányzatának éves teljes költségvetése nagyjából 2,5 milliárd forint. Ebből most kiesik a gépjármű adóbevétel (39 millió Ft), a kkv kedvezmény miatt az iparűzési adóból 135 millió, míg a “szolidaritási-hozzájárulási” adó 200 millió forint.

“A gépjárműadó kapcsán meg kell jegyezni, hogy 2013-tól már volt egy elvonás az önkormányzatoknál, amikor az addigi teljes adó 60%-át az állam elvette, ami mai értékén számolva kb. 60 millió Ft (vagyis nálunk ez az összeg 100 millió Ft lenne most). A hivatalos, központi kommunikáció szerint – amit minden média kritikátlanul át is vett és használ a mai napig – ez szolgált az önkormányzati adósság átvállalásának finanszírozására” – írta az Átlátszó kérdésére Fábri István polgármester (Csömöri Civil Egyesület).

“Ezen felül az SZJA helyben maradó bevételének (ami 2012-ben már csak a teljes SZJA 8%-a volt, mivel kormányokon átívelően 1990-2012 között „sikerült” 100%-ról 50%-ra, majd 8%-ra levinni…) teljes összegét is elvették az önkormányzatoktól 2013-tól, ami szintén bekerült a központi kommunikációba, mint a hitelátvállaláshoz szükséges forrás” – tette hozzá.

“Csakhogy valójában többet vettek el az önkormányzatoktól, mint amekkora volt a hitelük! A mi esetünkben éppen dupla akkora összeget vontak el, mint volt az éves hiteltörlesztésünk, vagyis ezzel évi 45 millió Ft-ot „buktunk”.

És akkor ne beszéljünk a Csömörnél sokkal kevésbé eladósodott vagy egyáltalán nem eladósodott településekről, akik értelemszerűen még nagyobbat veszítettek a gépjárműadó elvonással” – mutatott rá Fábri István. A polgármester szerint kevés szó esik róla, de a gépjármű adó bevétel elvonása a kisebb, egyéb adóbevétellel nem rendelkező településeket érintette legsúlyosabban.

Fábri ugyanakkor azt is elárulta, hogy  „szolidaritási-hozzájárulási” adó kapcsán nekik szerencséjük volt, mert ugyan radikálisan, 200 millió forinttal kell többet fizetniük, de cserében a mutatószámaik miatt nagyjából ugyanennyivel nő a központi, normatív alapú finanszírozásuk (ez utóbbi eddig minimális volt egyébként). Vagyis e téren nincs költségvetési mínuszuk, de úgy tudják, ez a települések csak kisebb részére igaz.

Veszélyben az önerő

Csömör első embere szerint fontos megjegyezni még, hogy az adóemelés tiltása és a szolgáltatási díjak emelésének tiltása (amit ők is alaptörvény-ellenesnek tartanak) szintén bevétel kiesést jelent az önkormányzati intézményeinknél, de ezek mértékét már nagyon nehéz megbecsülni (durva számítással 50-70, illetve 5-10 millió forintról lehet szó).

Fábri István szerint a bevételkiesés ellensúlyozására alapvetően két fontosabb megoldás lehet: helyi költségvetési megvonások a települési működtetésben, a fejlesztéseknél, és/vagy egyéb forrásszerzés.

Az, hogy honnan vesznek el, képviselő-testületi döntés lesz, de egyelőre úgy tűnik, hogy elsősorban néhány nagyobb fejlesztési beruházásról mondanak le átmenetileg. De mindezekről erről még nincs végleges döntés, hiszen nem ismerik a beígért kompenzáció mértékét.

“Megjegyzem: csodálkozom, hogy ez utóbbi szempont, vagyis az állami vagy európai uniós támogatású projektek terén történő potenciális visszaesés, nem nagyon került szóba a közbeszédben, a médiában.

Hiszen a helyi adóbevételek nem csak a településműködtetést szolgálják, hanem az önkormányzati önerőt is biztosítják az európai uniós vagy állami pályázati támogatással megvalósuló beruházásoknál, fejlesztéseknél.

Főként, hogy éppen a jelentősebb adóbevétellel rendelkező településeknél írják elő az érdemi önerőt biztosítását. Vagyis így biztos, hogy számos központilag támogatott projekt is veszélybe kerül” – mutatott rá a polgármester.

Az új források bevonásával kapcsolatban Fábri István elmondta, a saját, „helyből” származó bevételek növelését lényegében lehetetlenné tette a kormány az adóemelések, új adók bevezetésének és a szolgáltatások díjemelésének tiltásával.

Sorra hívják vissza a közbeszerzéseket a koronavírus miatt kialakult helyzetre hivatkozva

Míg a kormány a veszélyhelyzetben is szívesen áldoz a számára fontosnak vélt beruházásokra, addig több településen is lemondani kényszerülnek az olykor évek óta várt fejlesztésekről. Így nem épül most sportcsarnok Környén, nem lesz országismertető stand egy nemzetközi vásáron, vagy épp lakásberuházás Jászberényben.

“Lényeges, de egyszeri bevétel lehet az ingatlan értékesítés, de mi nagyon nem szeretnénk felélni a település ingatlanvagyonát. (…) A harmadik fő irány lehet a pályázati támogatások még nagyobb arányú elnyerése, de csak ha minimális önerő szükséges ezekhez – ez utóbbi lehet a reális megoldás, de itt sincsenek nagy reményeink, mert ezt is teljesen kontrollálja-irányítja az állam, ami ráadásul igencsak megdrágítja a beruházások költségeit, szemben a helyben, rendesen megversenyeztetett és egyébként is racionálisan megtervezett kivitelezéseknél” – összegezte a helyzetet Csömör vezetője.

Nagy az erkölcsi veszteség

A 2700 fős Rétság 2020-ban 8,8 millió forint gépjárműadót tervezett, de ez tovább kellett utalniuk. Védekezésre 4,6 millió forintot költöttek, de ebben az összegben nincs benne, amit az intézmények a tisztítószerkeretük terhére vásároltak. Viszont kétszer egymillió forinttal támogatták egy alapítványon keresztül a Balassagyarmati Kórház védekezését, amelyet az összeg tartalmaz.

NFSZ: az álláskeresők közel fele semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott márciusban

Felkerült a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapjára a március havi gyorsjelentés. A munkaerőpiaci elemzés meglepő információkkal szolgál: az álláskeresők közel fele (46,2%) semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott a tárgyhónapban, és több mint ezer főt érintett csoportos leépítés. Az NFSZ honlapján ugyanakkor továbbra sem elérhetők a korábbi évek álláskeresési adatai.

“Ami szinte kiszámolhatatlan, az a gyermekétkeztetés kiesése. Tavasszal egyébként is szoktak megbetegedni gyerekek” – magyarázta Fodor Rita Mária Pénzügyi és Szolgáltatási csoportvezető. – A veszteségek közé sorolnám a Városi Művelődési Központ és Könyvtár bezárását mivel programok, csoportfoglalkozások maradtak el. Ez inkább erkölcsi veszteség, hiszen az intézmény nem tudta nyújtani azt a szolgáltatást, amit vállalt. Van bevételi kiesése is az intézménynek a bérleti díjakból, például tanfolyamok maradtak el, de ezek az összegek csak jósolhatók” – mondta az Átlátszónak Fodor Rita Mária.

A csoportvezető hozzátette, minden kiesés nehézséget okoz. “A keletkezett nehézség február 25-e után lesz értékelhető. Jelenleg vannak tartalékaink, ugyanakkor jelentős összegű kötelezettségvállalások is terhelik a tartalékot.

A feltett kérdésekre a kistelepülések sokkal könnyebben tudnak válaszolni, feltételezem, őket sokkal mélyebben és már most érinti a jogszabályi változás. Várjuk, milyen kompenzációt kapnak majd azok az önkormányzatok, akiknek az adóerőképesség miatt jelentős szolidaritási hozzájárulásuk van”

– írta Fodor Rita Mária.

“Egyébként is szűkös humán erőforrás”

Az 5500 lelkes Velencén a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében bevezetett kormányzati döntések – elvonások – hatásai a különféle adónemek tekintetében az alábbiak szerint alakultak a 2020. évben:

  • üdülőhelyi normatíva megvonása: -58.023.818,- Ft
  • gépjárműadó elvonása: -23.695.733,- Ft
  • idegenforgalmi adó kiesés: -26.992.929,- Ft az eredeti előirányzathoz képest
  • iparűzési adó kiesés: -62.111.794,- Ft az eredeti előirányzathoz képest.

“Összességében a közvetlen elvonások, valamint a korlátozó intézkedések együttes hatásainak eredményeként 170.824.274,- forinttal kevesebből volt kényszerű működni és intézkedni Velence Város Önkormányzata, illetve annak intézményei” – mondta el az Átlátszó kérdésére Gerhardt Ákos polgármester (Regélő Hagyományőrző Egyesület).

A város vezetője szerint, bár a járvány miatt kialakult helyzet jelentős terhet rótt az önkormányzatra, az egyébként is szűkös humán erőforrással való takarékos gazdálkodásnak köszönhetően a működés kiegyensúlyozott, a fizetőképesség biztosított volt. 

“Ugyan a folyamatban lévő fejlesztésekhez, beruházásokhoz a forrás rendelkezésre áll, továbbra is keressük a pályázati lehetőségeket a saját forrás kiváltására és a további fejlődéshez. A 2021. évben megvalósítani tervezett projektjeink jelentős része 100%-os támogatási intenzitású európai uniós forrásból megvalósítandó projekt elemek” – magyarázta Gerhardt.

A polgármester hozzátette, a 2021. évtől kezdődően már nem kerül tervezésre a gépjárműadó (évi -23 Mft), illetve az üdülőhelyi normatíva összege (évi -60 Mft). Az idegenforgalmi adó összege nagyságrendileg évi 60 Mft volt az elmúlt években, ezen a területen is 50%-os visszaeséssel (-30 Mft) kalkulálnak.

Az iparűzési adó mértékének csökkenése elméletileg nem érinti települést, mivel 25 ezer főnél kisebb, így számolnak a központi költségvetés kiegészítő támogatással. “A korlátozó intézkedések hatását ezen a területen szintén az előző évek megszokott nagyságrendjétől eltérően (évi 190 Mft) 50-60%-os teljesítésben határozzuk meg (-90 Mft)” – mondta Gerhardt Ákos.

Akiknek a munkahelyét nem védte meg a kormány – személyes történetek elbocsátottaktól

Egy hét alatt 11 960 fővel növekedett a munkanélküliek száma, és idén összesen több mint 320 ezren vesztettek el a munkájukat Magyarországon. Vagyis egyelőre úgy tűnik, hogy az Orbán Viktor által bejelentett gazdasági mentőcsomag sokaknak nem jelent megoldást. A számok mögött családok és sorsok állnak – ezekből mutatunk most be néhányat országos körképünkben.

Csökkentik a kiadásokat

“… Természetesen a kiadási célok is csökkenni fognak. Igen, valószínűleg a médiánál is. Valószínűleg a sportnál is. Valószínűleg a képviselőknél is. Valószínűleg a városi rendezvényeknél is. Valószínűleg még más területeken is…” – ezt az érdi összellenzéki szövetség ellenzéki frakcióvezetője, Lengyel Péter írta a fideszes frakcióvezető, Simó Károly Facebook oldalán január elején.

Ez a felsorolás sokat elárul, milyen helyzetbe került a városvezetés 2021. januárjának első napjaira. Pest megye legnagyobb, 74 ezer lelket számláló városában, Érden a 2019. októberében közgyűlési képviselőivel többségi hatalomra jutott összellenzéki szövetség polgármestere a kormányzati megszorítások enyhítésére építményadó emeléséről döntött. Ám a kormány helyi adókat befagyasztó döntése megtorpedózta a nem magánszemélyek tulajdonában lévő lakások adójának jelentős emelését.

A kevéssé iparosodott, kis túlzással agglomerációs alvóvárosnak hívott településen folyamatosan csökkentek a kormányzati támogatások.

Eleinte egymilliárd forint érkezett, 2019-ben 700 millió, 2020 karácsonyára 211 millió. A kkv-k iparűzési adójának megfelezése egymilliárdos kiesést okozott. A gépjárműadó-bevételek megvonása -250 millióval járt, a helyi iparűzési adó feltöltési kötelezettségének eltörlése pedig 300 millióval rövidítette meg az érdi önkormányzat büdzséjét. Minderről Csőzik László polgármester beszélt az Érdi Újságban.

Az érdi sportcég sok száz milliós reklámszerződései miatt nyomoz a rendőrség

Harmincötmillió forintot fizetett az érdi önkormányzat a saját tulajdonában álló sportcégnek, amiért az Érdi Aréna a nevében használta az “Érd” nevet. Az évek során több száz millió forint érkezett a szinte teljesen átláthatatlanul működő Érdi Sport Kft. számlájára reklámszolgáltatás címén az önkormányzattól.

Nem kegyelmez a Belügyminisztérium

Az ellenzéki vezetésű Hódmezővásárhely 2020. évi bevételkiesése a következőkből áll össze:

  • Idegenforgalmi adó 5 millió Ft
  • Közterülethasználati díjak: 2 millió Ft
  • Gépjárműadó 124 millió Ft
  • Parkolási bevételek: 33 millió Ft

A ténylegesen befolyt iparűzési adó közel 100 millió Ft-tal maradt el a tervezettől.

“Az előzőeken felül az önkormányzati cégeink és intézményeink bevételei is nagymértékben visszaestek, amely meghaladta a 150 millió Ft-ot.”

– mondta el az Átlátszó érdeklődésére Kurucz Roland.

A Közgazdasági Iroda vezetője úgy látja, idén a parkolási bevételeknél közel hasonló összeggel számolhatnak, illetve a legjelentősebb tétel a helyi iparűzési adó kiesése, amely várhatóan 600 millió forint körül alakul. Emellett nem realizálódnak a tervezett térítési díj, bérleti díj emelésből származó többletbevételek, amelyek további több tízmillió forinttal növelik a hiányt.

A működést tovább nehezíti, hogy

az önkormányzatnak az idei évre még legalább 500 millió forint összegű visszafizetési kötelezettsége áll fenn a Belügyminisztérium felé, amely a 2012-ben folyósított működési támogatás jogosulatlan felhasználása miatt keletkezett.

Ennek az elengedésére, illetve a rendkívüli támogatás igénylésére vonatkozó kérelmüket a tavalyi évben elutasították. Az önkormányzati cégek 2020. évi vesztesége miatt közel 300 millió forint pótbefizetési kötelezettségük keletkezik.

“A fentiek tükrében a költségvetési egyensúly megteremtése rendkívül nehéz feladat lesz” – ismerte el Kurucz Roland irodavezető.

Súlyos milliárdokat buktak

Szeged az egyik legnagyobb vesztese az elvonásoknak:

több mint 8 milliárd forint a kormányzati elvonás, és mintegy 5 milliárd forint az önkormányzati cégek, intézmények bevételkiesése, valamint az önkormányzat járványügyi védekezésre fordított költsége

– közölték a szegedi polgármesteri hivatalban.

Ehhez képest elenyészőnek tűnik a szintén ellenzéki Kübekháza vesztesége, ahol a gépjárműadó elvonás évi 6,5 millió forintot jelent.

“Az itt látható adó az előtte el nem vont adó 2,5 millió elvonása, amit a covid alatt vitt el tőlünk pártunkkormányunk. 2020-ban 35 millió volt a HIPA terv, 22 millió folyt be. Ez -13 millió, 2021-ben újabb 17 millió elvonással számolnak, 2021-es eredmény gépjárműadóval együtt -19,5 millió” – írta kérdésünkre Molnár Róbert polgármester.

Stadionra nem sajnálta a támogatást a kormány, de a kollégium építése leállt, mert elfogyott a pénz

Közös megegyezéssel felbontotta a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány a FerroÉp Zrt.-vel kötött szerződést, miután kiderült: a kormány által biztosított közel 2 milliárd forint sem elég az egykori művelődési ház átépítésére. A FerroÉp a Fidesz által nemrég kinevezett kormánybiztos, Nemesi Pál tulajdona. A kollégium valódi tehetségek mindennapjait segítené.

Nagyon hiányzik a turizmus

Hajdúszoboszlón a működési bevételek összesen 311 millió Ft-tal csökkennek.

Ennek megoszlása:

  • Intézményi bevételek: + 41 millió Ft,
  • Helyi adóbevételek: – 577 millió Ft-tal ( az önkormányzat szakemberei 677 millió Ft kiesést prognosztizálnak),
  • normatív állami támogatások – 210 millió Ft,
  • gépjárműadó – 82 millió Ft
  • állami támogatás kompenzálása +334 millió Ft (ez a kisadózók miatti iparűzési bevétel csökkenés és idegenforg. adó kiegészítés kompenzálása)
  • támogatások, saját intézménytől való elvonások + 183 millió Ft

A legnagyobb gondot a turizmus elmaradásából adódó gazdasági hatások begyűrűzése jelenti.

Megoldás az iparűzési adó bevétel kiesésének állami kompenzálása lehet (vagy hitel felvétele.) Ami még szóba jöhet: intézményi bevételek növelése, szabadtéri programok fizetőssé tétele, belépődíjak emelése, takarékos gazdálkodással a működési kiadások csökkentése főként a városüzemeltetési feladatok és az intézményi dologi kiadások vonatkozásában – ismertette a lehetséges lépéseket Bárdos Ilona, Hajdúszoboszlói Polgármesteri Hivatal Gazdasági Iroda vezetője.

Miskolcon összesen 3 milliárd forint bevételkieséssel számolnak, ebből csak az iparűzési adó 1,6 milliárd forint.

Ahogy az Átlátszó kérdésére írták, a város 2021. évi költségvetésének legfontosabb célkitűzése a város alapvető működőképességének megőrzése, valamint a megkezdett és folyamatban lévő uniós és hazai támogatással tervezett fejlesztések megvalósítása lehet. A város költségvetésének tervezése még zajlik, a tervezet februárban kerül a miskolci testület elé.

Mogyoródról azt a választ kaptuk, hogy a települések költségvetésének összeállítása még folyamatban van, így kérdéseire jelenleg nem tudnak választ adni.

A pécsi labdarúgó akadémiára járvány idején is újabb 800 millió forintot ad a kormány

Szeptemberben még azzal számolt a Pécsi Sport Nonprofit Zrt., hogy a járványkezelés miatt a beruházás II. üteméhez szükséges forrást elvonhatják, azonban a kormány még a koronavírus-járvány második hullámának közepén is további százmilliókat ad erre a célra, a korábban már biztosított több mint kétmilliárd forint mellé.

Nem mindenhol látják azonban ilyen sötétnek a helyzetet. A kormánypárti települések szerint a kormányzati intézkedések jók, ahol pedig szükség lesz rá, ott kompenzálnak. Aggodalomra tehát nincs ok.

Nem szenvedtek aránytalan hátrányokat

“A járvány hatásai a 2020. évi önkormányzati gazdálkodást összességében nem befolyásolták jelentős mértékben, az egyes résztételek tekintetében azonban nagy eltérések keletkeztek mind kiadási, mind bevételi oldalon. A költségvetési helyzet azonban mindvégig stabil maradt” – írta Polics József (Fidesz), a 23 ezer fős Komló polgármestere arra a kérdésünkre, hogyan befolyásolta a pandémia és az azzal kapcsolatban meghozott kormányzati intézkedések a baranyai város költségvetését.

A polgármester elmondta, hogy a tervezett adó (nagyjából 900 millió forint) beérkezett a gépjárműadó átengedett részének elvonása ellenére is. Ennek oka az óvatos tervezés és az adózók lelkiismeretes hozzáállása, amiért köszönet illet minden magánszemélyt és céget – tette hozzá.

A polgármester szerint a “saját bevételek, valamint az állami támogatások fedezték a ténylegesen teljesített, szükséges kiadásokat.”

Több olyan területen is jelentős megtakarítás keletkezett ugyanis, ahol eredetileg nagyobb kiadást terveztek (így például a városi rendezvények terén), így ezek a tételek fedezték a felmerült többletkiadásokat és kiesett bevételeket. 

Az évközi takarékos gazdálkodás, és az év végi, központi költségvetésből érkező jelentős támogatások a saját bevételek terv szerinti teljesülésével együtt év végére lehetőséget adtak korábban felfüggesztett költségvetési kiadások kifizetésére is, így a város által támogatott egyik terület sem szenvedett aránytalan hátrányokat, és a tervezett fejlesztések is szinte teljes körűen megvalósulhattak, a kivitelezések folytatódhatnak – mutatott rá Polics József.

Több százmilliós elvonással és megszorításokkal válaszolnak Komlón a veszélyhelyzetre

Míg máshol kivárnak, Baranya megye második legnagyobb városában már döntött arról a polgármester, miből fedezné a veszélyhelyzet okozta bevételkieséseket. Az elvonások fő áldozatai a nem köteles feladatok, azaz a sport, a civil szervezetek és a kultúra. Kisebb felújítások is elmaradhatnak, de a nagy beruházásokhoz akár hitelt is felvesz az önkormányzat.

“Az intézményi működésben fentiek miatt 2020-ban nem kényszerültünk jelentős megszorító intézkedésekre.

Sem létszámleépítésre, sem jelentős átszervezésre nem került sor a 2020-as évben”

– hangsúlyozta Komló polgármestere.

Nem rossz a helyzet

A 25 ezer lelkes, Budapesthez közeli Gyál polgármestere, Pápai Mihály (Fidesz) az Átlátszó kérdésére elmondta, mindenki a maga pénzéért harcol. Gyálon 8300 ingatlan van és 1500 körüli a vállalkozások száma, közöttük nagyok és multinacionális cégek is. A város költségvetése “békeidőben” 4 milliárd forint körül van, ebből 3-3,3 milliárd kell a működésre, intézmények fenntartására. Gyált a 100 milliós gépjármű adó kiesés érintette már 2020-ban is, ezért már áprilisban egy “belső költségvetést” készítettek. Harminc millió forint volt a “szolidaritási adó” kiesésük és summa, nagyjából 400 millió forint bevétel kieséssel számolnak 2021-re.

Az iparűzési adó 1,8 százalék a városban és az 1 százalék feletti részt engedte el a kormány a vállalkozásoknak.

Pápai Mihály elmondta, a város helyzete a sok és nagy árbevételt produkáló cégek jelenléte miatt egyáltalán nem rossz.

Még akkor sem, ha a vállalkozásoknak az adóelőleget nem kell feltölteniük az adóév december 20-ig, ahogy ez a korábbi jogszabályok alapján kötelező volt, hanem ráérnek a tárgy évet követő május 31-ig is feltölteni az új, hatályos adójogszabályok alapján.

Hasonlóan vélekednek a fideszes Komáromban is, ahol Radics Gábor, a Komáromi Városmarketing és Turisztikai Nonprofit. Kft. ügyvezető igazgatója elmondta,

az önkormányzata maradéktalanul támogatja a kormányzat azon elképzelését, hogy a járvány által sújtott hazai gazdaság szereplőinek közterheit minél inkább mérsékelni kell,

hiszen az ilyen jellegű könnyítések az adott vállalat likvid helyzetének javításán túl országos szinten több ezer munkahely megőrzéséhez is hozzájárulhatnak.

Épp ezért az önkormányzat a nemrég bejelentett kormányzati lépések mellett további középtávú helyi adócsökkentési terven is dolgozik, teszi ezt úgy, hogy a komáromiak részére az elmúlt évtizedben biztosított kivételes kedvezmény rendszert is bővíteni igyekszik. “Az iparűzési adó mértékének csökkentése a hatályos jogszabály szerint városunkat nem érinti, hiszen Komárom a 25 000 fő alatti hazai települések közé tartozik, így automatikus központi kompenzációban részesül” – magyarázta Radics Gábor.

A szintén kormánypárti Kerepesen 2020-ban a gépjárműadóból nagyjából 37 millió forintot utaltak át a kedvezményezettnek, azaz a központi költségvetésnek,

“a járvány elleni küzdelem jegyében, amelynek a jogalkotó szerinti eredeti célja a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása”

–  írta kérdésünkre dr. Czékus Réka jegyző. Hozzátette, tekintettel arra, hogy útfelújításra minden évben sikeresen pályáztak az EBR42-szakrendszer felületén, komolyabb feladatellátás kiesésével a jövőben sem számolniuk.

Komárom-Esztergom megyében sem a kisgazdák jártak jól a földprivatizációval – itt a legújabb Ángyán-jelentés

A mezőgazdasági földek eladásánál is leginkább a jó politikai kapcsolatok segítették az előbbre jutást – ez derül ki Ángyán József korábbi és legújabb jelentéseiből. Az egykori vidékfejlesztési államtitkár mostanra az értékesített állami földek 89%-ának a körülményeit feldolgozta és tanulmányaiban az Átlátszón is közzétette. A legújabb tanulmánya Komárom-Esztergom megye adatait dolgozza fel.

Jobban teljesítettek, mint várták

“Ami a 2020-as bevételkieséseket illeti, teljesen pontos adatokat majd tavasszal lehet megmondani a zárszámadás elfogadásakor” – mondta az Átlátszó kérdésére Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere (Fidesz).

Ugyan a világjárvány okozta gazdasági visszaesés miatt 2020-ban, az iparűzési adóból származó bevétel jelentősen elmaradt a februárban tervezettől (20 milliárd forint, ami megfelelt a 2019. évi bevételnek), de szerencsére végül jóval magasabb lett, mint amit – a város legnagyobb ipari adófizetőivel egyeztetve – májusban gondoltak (cca. 14-15 milliárd forint), és 2020 végére meghaladta a 17 milliárd forintot. Végleges zárás májusra várható.

“Bár jelentős a visszaesés, de a helyi gazdaság nagy része az emberek lelkiismeretes munkájának, a gazdasági szereplők teljesítményének és a kormányzati gazdaságösztönző támogatásoknak köszönhetően végül a járványhelyzet ellenére is jóval jobban teljesített, mint a járvány első hullámában az látszott”

– írta Cser-Palkovics András.

A bevételkiesés nagyjából 1 milliárd forint volt 2020-ban, idén a polgármester szerint figyelembe kell venni a decemberben bejelentett gazdaságvédelmi intézkedések között az iparűzési adóra vonatkozó átmeneti szabályok várható hatásait is.

“A munkahelyvédelmi intézkedés a rendelkezésre álló adatok alapján 11729 adózót érint. Várhatóan mintegy 2,1 milliárd forint összeg marad a kormány döntése nyomán a székesfehérvári vállalkozásoknál 2021-ben.

Fontos tehát, hogy nem állami elvonásról beszélünk, hiszen a pénz a munkahelyeket biztosító székesfehérvári, zömében magyar tulajdonban lévő mikro-, kis- és középvállalkozásoknál, azaz Székesfehérváron marad és székesfehérvári munkahelyeket véd meg.

Ez az összeg nagyságrendileg a 2019. évi helyi adóbevételünk 10 százaléka” – magyarázta Székesfehérvár polgármestere.

A helyi iparűzési adó bevétel 2021-ben tervezett összege 15 milliárd forint, de az építményadóból (egy hatályba nem lépő emelés miatt) 400 millió forinttal kevesebb folyhat be.

“A legnagyobb gazdasági kihívás ezen bevételkiesés kezelése lesz. A város biztonságos működtetése 2021-ben is garantált, a 2021. évi költségvetés a járványhelyzethez igazodó, de stabil lesz. Hitelfelvételre nem készülünk. Tárgyalni fogunk az állami kompenzációról – működési és fejlesztési területen egyaránt” – nyilatkozta Cser-Palkovics.

Szürreális: ha Székesfehérvárról Budapestre mennél, az ellenkező irányba indul veled a busz

Nem indult zökkenőmentesen Székesfehérvár és Esztergom térségében a vasúti és a buszközlekedés összehangolása. Többen a korábbi állapot teljes visszaállításáért indítottak petíciót, de politikusok is felszólaltak az ügyben. Arra, hogy a régi menetrendet visszakapják, egy szakértő szerint nincs esély, így egyelőre meg kell barátkozni a megnövekedett menetidőkkel és a zsúfoltsággal.

Hozzátette, bízik abban, hogy az újra meginduló gazdasági növekedésnek köszönhetően pedig 2022-2023-ra a város saját bevételei (amelyek közül ma megkerülhetetlenül legnagyobb arányt az iparűzési adóból származó bevétel képezi) újra elérhetik, majd meghaladhatják a korábbi szintet, ez lehet ugyanis alapja a minden szempontból fenntartható városfejlesztésnek és városüzemeltetésnek. A szolidaritási hozzájárulás a jelenlegi számítási módszertan alapján a következő években erőteljesen csökkenni fog, hiszen akkor számolják majd el a 2020-21-es bevételkiesést az állam irányába.

Eddig is jelentős segítséget kaptak

Berettyóújfalu város 2021. évi költségvetésének összeállításakor már ismertek azok a sarokszámok, amiből dolgozhatunk – írta az Átlátszó kérdésére Muraközi István polgármester (Fidesz). 2021-ben a település nem számolhat a gépjárműadóból származó bevétellel, ez 52 millió forint kiesést jelent. A kormány 50%-al csökkentette a kis- és közepes vállalkozások iparűzési adó fizetési kötelezettségük mértékét, ami Berettyóújfalu esetében az adózók 90-95%-át érinti.

Nehéz pontosan meghatározni a kiesés mértékét, de közel 300 millió forinttal csökken az ebből az adónemből származó bevétel. Összességében a kiesés megközelítheti a 350 millió forintot.

“Számítunk a kormány ígéretére, miszerint a 25 000 fő alatti települések kieső bevételeit kompenzálják. Eddig is jelentős segítséget kaptunk a pénzügyi kormányzattól bevételeink pótlására”

– szögezte le Muraközi István.

A polgármester szerint a költségvetés összeállításakor elsődlegesen a kötelező feladatokra kell forrást biztosítaniuk, az önként vállalt feladatok közül pedig arra, amire jut.

A második hullámban döntöttek a 13 milliós városi terepjáró beszerzéséről Berettyóújfaluban

Szeptemberben még kétszáz milliós hiányról beszélt Berettyóújfalu fideszes polgármestere, októberben pedig már egy 13 millió forint értékű autó beszerzéséről döntött a képviselő-testület. Mindeközben a városnak adományokra is szüksége volt a koronavírus elleni küzdelemben, és jövőre a szolidaritási adóval is számolniuk kell. Az ellenzéki képviselők szerint nincs jó üzenete a döntésnek.

“A legfontosabb, hogy az önkormányzathoz köthető munkahelyeket megőrizzük. Egyetlen dolgozótól sem válunk meg. Szociális és jóléti kiadásaink nem csökkenhetnek. Az elesetteket segítenünk kell. Intézményeink, szolgáltatásaink biztonságosan fognak üzemelni. Felhalmozási kiadásainknál előtérbe kerülnek a külső – EU-s vagy hazai pályázati – forrásból megvalósuló fejlesztések” – hangsúlyozta Muraközi István.

A kormánypárti Makón tavaly 484 millió forint bevételkiesés keletkezett, amely döntő részben a helyi cégek adóbefizetésének csökkenéséből ered. A Kormány által a koronavírus helyzet kezelése érdekében magához vont gépjárműadó bevétel kiesése mindössze 60 millió forint.

“Ezzel szemben komoly segítséget jelentenek a makóiaknak a kormány lakosságot támogató intézkedései, többek között a bértámogatás és a gazdasági, családvédelmi intézkedések”

– mutatott rá Andrási Lilla kabinetvezető.

“Makó Város Önkormányzata lehetőségeihez mérten helyi szinten is előtérbe helyezte a családok és a gazdaság védelmét, többek között további bértámogatásokkal, a nem lakáscélú önkormányzati bérlemények bérleti díj csökkentésével, újszülöttek támogatásával, idősek segítésével” – tette hozzá.

Elkaszálta a Kúria a külföldi cégeket sújtó makói építményadót, a polgármester babafákról posztol

Külföldiekre szabott adózást vezetett be 2019-ben Makó fideszes városvezetése: a 250 főnél több főt foglalkoztató társaságok építményadóját háromszorosára emelte. Csakhogy ez az érintett cégeknek nem tetszett. Makó a Kúrián bukta a pert, a város fideszes polgármestere közösségi oldalán hallgat az ügyről,

A város idén várhatóan 690 millió forint bevételkieséssel számolhat. A 2021. évre vonatkozóan az iparűzési adók kiesését illetően a kormány az önkormányzatok támogatásáról döntött, amely mértéke azonban még nem ismert.

“Szeretnénk kiemelni, hogy az önkormányzatoktól kieső iparűzési adó a helyi cégeknél, vállalkozásoknál marad, ami segíti, biztosítja a működésüket, alkalmazottjaik foglalkoztatását. Minden önkormányzat érdeke, hogy a helyi cégek átvészeljék a vírus okozta gazdasági nehézségeket, hiszen a későbbiekben csak az a cég tud adófizető, munkáltató lenni, amely működik” – hangsúlyozta a kabinetvezető.

Debrecenből és Csákvárról azt a választ kaptuk, hogy a települések költségvetésének összeállítása még folyamatban van, így kérdéseire jelenleg nem tudnak választ adni. Kecskeméten ehhez annyit tettek hozzá, hogy a szokásosnál is óvatosabban terveznek.

Közel kétmilliárdos hitelt engedélyezett üzemeltetésre a kormány a debreceni reptérnek

Még szeptemberben jelent meg kormányhatározat arról, hogy a Debrecen International Airport Kft., amelyben a debreceni önkormányzat is tulajdonos, 1,8 milliárd forint működési hitelt kaphat az államtól. A céget hiába kérdeztük a hitelről, a város szerint egy több éves futamidejű hitelkeretről van szó. A reptér az államtól támogatást is kapott, majd felajánlották megvételét.

Bánhidi Emese — Katus Eszter — Kármán Irén — Kis Zoltán — Kocsis Noémi — Pusztai László — Segesvári Csaba — Szabó Antal — Takács Éva — Zimre Zsuzsa 

Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Farkas Éva Erzsébet, Makó polgármestere kezet fog. Forrás: Farkas Éva Erzsébet közéleti Facebook oldala

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom