Bezárás
Környezetpusztítás

A nemzeti park mellett bővítenék a hulladéklerakót Izsákon – drónfelvételen mutatjuk a szeméthegyet

“A túlságosan magas szemétdomb kilógna az alföldi tájképből” – így foglalta össze az egyik testületi tag a szemétlerakó-bővítés problémakörét egy önkormányzati ülésen Izsákon. A Bács-Kiskun megyei településen környezeti hatástanulmány nélkül bővítenének kétszeresére egy korábban épült hulladéklerakót, amely a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi terület, a Kolon-tó közvetlen közelében fekszik. Drónfelvételen mutatjuk a nemzetközi jelentőségű vadvizes élőhelyként számon tartott területet, és az attól néhány száz méterre bővíteni tervezett szemétlerakót.

Támogatási kampány

Az öt és félezer lakosú Izsákon több, mint ezren aláírták a 2003 óta működő szemétlerakó bővítése ellen indított petíciót. Az aláírók attól tartanak, hogy az előzetes számítások szerint napi akár 30 teherautóval odaszállítani tervezett, összesen közel háromszázezer köbméter szemét az ott lakók egészségét, és a gazdag állat-, és növényvilág miatt különleges környezetet is károsíthatja.

Tiltakozunk az izsáki szeméttelep bővítése ellen!

A résztvevők 93%-a utasította el 1999-ben a helyi népszavazáson, hogy szeméttelep létesüljön Izsákon, vészes közelségben a Kolon-tó védett területéhez. Az akkori városvezetés a szavazástól való távolmaradásra szólította fel az izsákiakat. Az 1322 tiltakozó szavazó hangját a politika nem hallotta meg és megépült a hulladéklerakó.

A petíció emlékeztet, hogy 1999-ben a szavazópolgárok 93%-a elutasította egy helyi, ám a résztvevők elégtelen száma miatt érvénytelen népszavazáson, hogy egyáltalán szeméttelep létesüljön Izsákon. Az azóta mégis megépült hulladéklerakó bővítése ellen tiltakozók most azt  kifogásolják, hogy az üzemeltető a helyi lakosság megkérdezése és érdemi tájékoztatása nélkül adta be a bővítési kérelmét 2020 májusában.

A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya pedig azt állapította meg, hogy “nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért a tevékenység megkezdéséhez nem kell környezeti hatásvizsgálatot végezni”.

A petíció szerint az üzemeltető duplájára akarja bővíteni a telep kapacitását, míg a telep létesítésekor csak a 19 környékbeli település szemetének befogadásáról volt szó. A regionális hulladékkezelő cég ezzel szemben azt állítja, hogy

“Az izsáki hulladékkezelő mint ahogy az elmúlt 20 év gyakorlatában is így volt a térség 19 településének hulladékát hivatott kezelni. […] Az egyre szigorodó jogszabályi környezet hatására a lehető legfejlettebb és legkompiexebb, a modern kor valamennyi környezetvédelmi kihívásának megfelelő hulladékkezelő végpontot alakítunk ki közszolgáltatóként Izsákon, így a térségi szolgáltatás még környezettudatosabb lesz.”

A helyi képviselő-testület 2019. január 23-i rendkívüli ülésén a polgármester és a jegyző azt mondta, hogy a területen a zöld hulladék helyben való kezelésére szolgáló komposztáló és az inert (építési) hulladékot feldolgozó létesítmény épül majd.

Az ülésen meghozott határozatot előkészítő szakértő azonban “sajnos kifelejtette, hogy a szerződésben szerepeljen ez a kikötés, hogy valóban csak komposztáló és építési hulladék kezelő létesítmény valósulhasson meg az ingatlanon. Ha nem így történt volna, ma nem kellene a két új hulladék-lerakat ellen tiltakoznunk” – fogalmazott Facebook-posztjában a petíciót elindító Varga István.

A szeméttelep bővítésével kapcsolatban felmerült a kérdés, hogyan került a két érintett ingatlan a bővítést tervező…

Közzétette: Varga István polgármesterjelölt – 2020. szeptember 14., hétfő

Varga István Facebook-posztja

Varga az Izsákon szeptember 20-án tartott időközi választás függetlenként induló polgármester-jelöltje volt: 1035-en (40.97%)-en szavaztak rá, a választást azonban 1491 szavazattal (59.03%) ellenfele, a fideszes Mondok József nyerte, aki ellen büntetőper van folyamatban költségvetési csalás és más cselekmények miatt.

Stílfűrészért halál, tízmilliók elcsalásáért semmi

2013-ban Izsákon rendőrségi kihallgatás közben agyonvertek egy embert, akit egy stílfűrész ellopásával gyanúsítottak. A vadászházas izsáki polgármester elleni büntetőeljárásról viszont nem hallani. 2013-ban Izsákon két rendőr agyonvert egy embert, aki állítólag ellopott egy pár tízezer forint értékű motoros fűrészt.

Varga azt mondta az Átlátszónak, hogy Izsáknak nem fűződik érdeke más települések hulladékának befogadásához, ráadásul a Kiskunsági Nemzeti Park védett területe mindössze 650 méterre van a szeméttelep bejáratától. Varga szerint a telephelyen belül, a védősávban, két kisebb területen nyílt homokpusztagyepek találhatóak, a pannon homoki gyepek Natura 2000-es védettséget élveznek.

A Kolon-tavat külön említi a a Ramsari-egyezménynek a területre vonatkozó része is, kiemelve, hogy az világszerte veszélyeztetettnek számító halfajok otthona és számos vízimadár faj, köztük a Magyarországon élő összes gémféle költőhelye.

A nemzeti park mellett bővítenék a hulladéklerakót Izsákon – drónfelvételen mutatjuk a szeméthegyet from atlatszo.hu on Vimeo.

Szerettük volna megismerni Mondok József álláspontját is a szemétlerakóval kapcsolatban, hiszen annak már működő részét az ő polgármestersége idején építették Izsákon. Az időközi választást nyert fideszes polgármester egyelőre nem válaszolt a kérdéseinkre. Tudakoltuk a Kiskunsági Nemzeti Park szakembereinek a véleményét is, de tőlük  sem kaptunk választ a megkeresésünkre.

A petíciót aláíró izsákiak szerint a szeméttelepen keletkező úgynevezett csurgalékvíz nem csak az arra kijelölt csatornába kerül, így a környezetet, a talajvizet károsíthatja. A tiltakozás egyik aláírója azt Átlátszónak azt mondta: további problémákat okozhat, hogy az izsáki telepen nincs megoldva a szeméthegynél a bomlás során keletkező “depóniagáz” elvezetése sem.

2018-ban az izsáki lerakatot eredetileg létrehozó 19 település közös szemétszállító cégét, az Izsák-Kom Nonprofit Kft-t, és vele együtt a már működő izsáki szeméttelepet eladták a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-nek, melynek több önkormányzattal együtt a VERTIKÁL Közszolgáltató Nonprofit Zrt. és az FBH-NP Közszolgáltató Nonprofit Kft. a tulajdonosai.

Az Átlátszó megkeresésére a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. azt válaszolta, hogy a csurgalékvíz elvezetése szabályosan megoldott az izsáki szeméttelepen, a depóniagáz elvezetéséről feltett kérdésünkre azonban nem jött válasz a hulladékkezelő cégtől.

Horn Gabriella

Drónvideó: Németh Dániel

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom