Bányanyitás miatt áll a bál a Dunakanyarban, lemondott a pilismaróti polgármester

Mintegy 122 hektáron terveznek homok-kavics bányát nyitni Pilismaróton, a Duna és a 11.számú főút között. A helyiek közül többen népszavazást szeretnének, a polgármester pedig váratlanul lemondott. Évekkel ezelőtt egy másik beruházás már meghiúsult a településen, akkor a földterületek kisajátítása a bíróságon bukott el. 

77%

Év végéig még

23 909 991 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az 1400 fős, dunakanyari település lakóit mostanában egy, a látszólag semmiből előbukkanó bányanyitás terve tartja lázban. A Duna-parti, erdős, szeméttel zsúfolt területen bányát nyitna egy cég, amennyiben sikerül elérni az építési szabályzat módosítását.

2020 májusában adott ki környezetvédelmi engedélyt a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztálya, és hozott határozatot a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztálya Bányafelügyeleti Osztálya bányatelek létrehozására Pilismaróton. Ahhoz, hogy az igénylő a 122 hektáros területen meg tudja kezdeni a tevékenységét, módosítani kell a településrendezési tervet és a Helyi építési szabályzatot (HÉSZ).

Az önkormányzat támogatja a bányanyitást, ennek köszönhetően

a polgármester a bányatelekkel érintett ingatlanokat kiemelt fejlesztési területté nyilvánította, és a településrendezési eszközök módosításáról döntött.

A kiadott engedélyben szerepel, hogy a „Pilismarót I. homok-kavics” névre keresztelt bányatelken két régészeti lelőhely is van, Pilismarót-Felső-Szélesek valamint Pilismarót-Eminenciások I. A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály pedig ugyanebben az engedélyben arra hívja fel a figyelmet, hogy: „az erdészeti hatóság az igénybevételt csak megfelelő térmértékű csereerdősítés mellett tartja elfogadhatónak”. Nem véletlen a megfogalmazás, a kinézett terület egy része fás, erdős terület, főleg akácos, amely a Pilisi Parkerdő gondozásában van.

A 25 évre szóló engedélyt a GM-PRO Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság kapta meg. A 2014-ben alapított, kétszemélyes váci cég 7,2 milliós adózott eredménnyel zárta a 2018-as évet 27 millió forintos árbevétel mellett, korábban 18,6 és 37,3 milliós forgalmat bonyolított.

A kft. már 2017-ben bányászati kutatási jogot kért az érintett területre a Pest Megyei Kormányhivatal Bányafelügyeleti Főosztályától, amit meg is kapott. Elvileg ennek a cégnek kell kivásárolnia az érintett terület tulajdonosait, amelyek közül a legnagyobb a magyar állam, nagyságrendileg 100 hektáros területtel. A magántulajdonosok 20 hektárral rendelkeznek, főleg osztatlan közös tulajdon formájában. Problémát jelenthet, ha valaki nem egyezik bele az eladásba (az akár telekspekulációra is lehetőséget adhat), de erről legkorábban augusztus közepén, végén határoz a testület.

Tudtak róla, de mégsem

A lakosok állítják, egészen egy július 16-ra meghirdetett lakossági tájékoztatóig nem sokat tudtak a tervezett bányanyitásról. Szintén ott derült ki, hogy Tatabányán már 2020 februárjában tartottak egy előzetes tájékoztatót, de erről  egy pilismaróti sem értesült, mint ahogy a lakossági fórum híre is csak néhány nappal a tervezett dátum előtt kezdett keringeni a helyi csoportokban. Bár tény, hogy a polgármesteri hivatalban kifüggesztették, és a honlap egy eldugott pontján megtalálható.

Információink szerint a csütörtöki fórum meghívóját és a méretes anyagot a képviselők is csak egy nappal a céldátum előtt kapták meg, így biztosan nem tudtak felkészülni a témában. Ennek némileg ellentmond, hogy a képviselő-testület már 2019 novemberében tárgyalta a bánya ügyét (ezen jelen volt a GM-Pro ügyvezetője, Molnár Péter is), és a Pilismaróti Hírek 2019. augusztusi számában is megjelentek a tervek.

A képviselő-testület legkorábban a fórumtól számított nyolcadik napon szavazhat HÉSZ módosításról. Nem mindenki örül azonban a beruházásnak. Valaki online petíciót indított “Nem kérünk bányát Pilismarótra!” címmel, amelyet cikkünk írásának pillanatában több mint 1600-an írtak alá.

„Ne engedjük, hogy minimum 25 (átlag 50-150) évre tönkretegyék a gyönyörű erdőt-mezőt, ássanak, fúrják a sódert a nehéz munkagépek és döngessék az egyébként is gondozatlan utakat és érzékeny falusi házakat a tonnás teherautók! Pilismaróton nem lehet újra bánya! Írja alá mindenki, aki szeretne még a nagyöbölnél pecázni, kutyát sétáltatni, élvezni a természetet, gyűjteni a gyerekekkel a hatalmas kagylókat! Védjük meg az itt pihenő és az ide költöző állandó lakosok környezetét!” – áll többek között a felhívásban.

A település lakóinak egy része annyira komolyan gondolja a bánya megakadályozását, hogy népszavazást kezdeményeznek az ügyben – a kérdést már le is adták a jegyző részére. A kérdésről a helyi választási bizottság dönt majd.

Hirtelen kapitulált a polgármester

Nem jön jól viszont a civileknek, hogy egyrészt a polgármester is szorgalmazza a bányát, másrészt az állam sem áll a nyitás útjába. Meglepő módon a környékbeli polgármesterek sem hallottak a tervekről, pedig a naponta a 11-es főúton végighaladó teherautók az ő életüket is erőteljesen befolyásolják.

A választások után felpöröghet a kavics- és sóderbányászat, megkönnyítik az engedélyezést

Jelentősen megkönnyítené a kormány újabb bányák nyitását és a meglévők bővítését, hogy kielégítse az építőipar kavics- és sóderéhségét. Kiskunlacházán, Ócsán és Délegyházán már meg is indultak a bányanyitást előkészítő hatósági eljárások. Világörökségi, természetvédelmi területeket is érinthetnek a bányabővítések, melyekről esetleg nem is fog időben értesülni az érintett lakosság.

Az ügyben kerestük a település polgármesterét, a fideszes támogatottságú, de függetlenként választást nyert Pergel István Csabát is, aki harmadik ciklusát tölti a település élén. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a 350-380 millió forintos költségvetésből gazdálkodó település mennyi árbevételre számít a bányából.

„A vállalkozó nem teregette ki az üzleti tervét, de nagyságrendileg 10 millió forint adóbevétellel és 4-5 millió forint bérleti díjjal számolunk évente. Ez jelenleg a település adóbevételének az egyhatoda.” Pergel állítása szerint szükségük van erre a bevételre, hogy a település fejlődhessen. „Korábban egy golfpályát fúrtak meg az emberek, abból az üzletből is lett volna egy csomó bevétel, ehelyett  879.651.000 forintnyi tartozás keletkezett. A terület szemetes, elhanyagolt. Mit szólnának a tulajdonosok, ha az önkormányzat elvitetné a szemetet, aztán kiszámláznánk nekik a díját? Akkor is siránkozás lenne” – fogalmazott a polgármester.

Pergel István úgy véli, hosszú távon csak nyer a település a beruházással.

Bár biztosan zajjal és hanggal fog járni a kitermelés, de ha lejár a koncesszió, akkor kiemelt turisztikai beruházás keretében a kialakuló bányatavat lehet hasznosítani.

Mindezt a település első embere hétfő délelőtt nyilatkozta az Átlátszónak. Még aznap este hatkor azonban kiderült, hogy egy sebtében összehívott megbeszélés után (augusztus 15-i határidővel) lemondott, helyébe ideiglenesen az alpolgármester lép. Bár kerestük, hogy megtudjuk, mi vezetett a döntéshez, nem sikerült elérnünk.

Párhuzamok a múltból

Ahogy a polgármester is utalt rá, nem ez az első eset, hogy konfliktusba keveredik egy beruházás miatt a faluvezetés és a lakosság. Évekkel ezelőtt egy másik, nagy volumenű projekthez is Pilismarótot és környékét nézte ki magának egy befektető.

Az Esztergom-Nyergesújfalui Kistérség Területfejlesztési Koncepciójában szerepelt egy 145 hektárra tervezett, 27 lyukú golfpálya, egy 300 szobás, 4 csillagos szállodával, stranddal és 300 lakásos lakóparkkal ugyanazon a területen.

Az akkori polgármester, Benkovics László az Átlátszó kérdésére elmondta, még 2002-ben ír befektetők indították volna el a beruházást, 3 millió eurót utalva át az önkormányzatnak, amely vállalta, hogy megszerzi a terület tulajdonjogát. Ám az elindított kisajátítási eljárást nem tudta végigvinni, a 280 magántulajdonos közül csak 240-el tudtak megegyezni, annak ellenére, hogy az önkormányzat 5,5 millió forintot fizetett volna hektáronként a 7-es minőségű osztályú termőföldért.

Hiába a jól csengőnek tűnő ajánlat, 17 hektárnyi terület magánkézben maradt, bár telekcserét is felajánlottak, nem hajlottak rá a tulajdonosok. A bíróság viszont úgy ítélte meg, nem volt meg a jogalapja a kisajátításnak, így a terv kútba esett. A történet vége az lett, hogy az ír befektetők tulajdonában lévő Golf Central Europe Kft. számára 3 millió eurónyi vételárat kellett visszafizetni, amit a település helyett végül az állam rendezett a meg nem valósult beruházás miatt. Az írek elvonultak, az állam pedig nagyságrendileg 100 hektárral gazdagodott.

Az ügyről a külföldi sajtó is beszámolt. A Dailymail-nek 2009-ben nyilatkozó értékbecslő szerint a felajánlott 550 forintos négyzetméter ár túlságosan alacsony volt a terület elhelyezkedéséhez és az infrastruktúrához képest. A cikkben megszólalók szerint a földek felvásárlása és kisajátítása a nyilvánosság megkerülésével történt, még helyi politikusok sem látták a szerződéseket, mindent a polgármester intézett. Egy – a negyven tulajdonos képviseletét ellátó – ügyvéd szerint a polgármester annyira bizalmasan kezelte az ügyet, csak akkor derült fény a részletekre, amikor elérték, hogy a képviselő-testületnek szavaznia kelljen róla.

A projekt támogatói akkor is azzal érvelték, hogy a beruházás munkahelyeket teremt majd és fellendíti a turizmust, a tulajdonjog megtartása mégis erősebb tényezőnek bizonyult.

Nem ez lenne egyébként az első település az országban, ahol népszavazással próbálják megakadályozni egy bánya nyitását. A Tolna megyei Madocsán 2018-ban a Duna-part és az árvízvédelmi gát közelében közel 140 hektáron tervezett kavicsbányát létesíteni a szekszárdi Bet-Bau, azonban a helyiek 98 százaléka nem kért a beruházásból.

A madocsaiak elhajtották a fidesz-közeli bányát

Érvényes és eredményes volt múlt vasárnap a helyi népszavazás Madocsán. Az érvényesen szavazó polgárok elsöprő többsége, 98 százaléka nem kér abból a kavicsbányából, amit kormányközeli üzletemberek terveztek a falu határába építeni. Pezsgő pukkant vasárnap este a falusi kultúrházban tartott eredményvárón.

Zimre Zsuzsa

Fotó: A szállítási forgalom számára rendelkezésre álló lehetséges közúti csatlakozások. Forrás: Környezeti hatásvizsgálat/településrendezési terv

A céginformációkat az Opten Kft. szolgáltatta. 

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!