Bezárás
A helység kalapácsa

Tükrös pipereasztalt is vásárolt bruttó 700 ezer forintért az előző városvezetés Velencén

A 2019. októberi önkormányzati választások után több, újonnan megválasztott elöljáróság is üres kasszával és – fogalmazzunk így – „érdekes” költésekkel szembesült a távozó polgármesterek, jegyzők hagyatékát megvizsgálva. Velencén tükrös pipereasztalt találtak, Abán pedig egy közel 4 millió forintos Hunyadi kódex miatt nyomoznak.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

A tóparti kisváros, Velence lakosai figyelemfelkeltő cikket olvashattak a helyi, havi hírmondó májusi számában: az októberben polgármesterré választott Gerhard Ákos (Regélő Egyesület) által jegyzett egyoldalas írás részletesen beszámol ugyanis a nemrég elkezdődött, az előző vezetés gazdálkodását vizsgáló átvilágításról. Gerhard az Átlátszó kérdésére úgy reagált, az október óta eltelt hónapokban a „politikai mélyvízbe csöppenve” több ügybe (Velence Korzó ráépítése, a Velence Resort & Spa melletti értékes önkormányzati terület kérdése) kellett beleállniuk, így a pénzügyi átvilágításra eddig nem nagyon volt idejük. Az említett cikk első fele egyébként a jelenlegi városvezetés takarékos hozzáállását hivatott bizonygatni, majd a polgármester rátér az előző éra vezetőinek kiadásaira.

Új eljárás indul: lehet, hogy végleg bukik a Velence Korzó ráépítési terve?

Szép dolog az örökpanoráma, de fél éve még inkább az izgatta a Velencei-tó partján élőket, hogy egyes utcákban tolózárcsere és egyéb munkálatok miatt megint akadozott az ivóvíz-szolgáltatás, vagy hogy március 20-ra végre kiírták az új Bence-hegyi – helyben vegyes fogadtatású – kilátó ünnepélyes átadásának időpontját.

80 millióba került a jegyző négy évre

“Már most is szembeszökő egy-két olyan korábbi kiadás, amelyet én személy szerint visszásnak, pazarlónak tartok. Például azt, hogy városunk korábbi jegyzője négyévnyi munkája után több mint bruttó 80 millió forint kifizetéshez jutott Velence város kasszájából úgy, hogy ebben az összegben a jutalmak és a prémiumok tették ki az utalások nagy részét” – sérelmezi Gerhard.

Az Átlátszó közadatként kikérte az önkormányzattól a korábbi jegyző, dr. Szvercsák Szilvia regnálása alatti havi illetményeinek összegét. Mint a dokumentumból kitűnik, a jegyzőnek 2015 nyara, azaz a „próbaidő” után emelkedett a fizetése, bruttó 449.300 forintról 600 ezer forintra, majd 2016-tól már havi 750 ezer forintot, 2017-től 850 ezer forintot keresett a közszolgálati jogviszonya megszűnéséig. Ezek azonban csak az alapilletményének tételei.

Legérdekesebb tételként azonban egy képpel az újságban is szereplő bútordarabot említ a jelenlegi polgármester. “A dologi költségek is olykor érthetetlenül bőkezűnek tűnnek a polgármesteri hivatalban.

Nehezen találom például indokolhatónak azt, hogy egy tükrös pipereasztalért miért kellett majdnem bruttó 700 ezer forintot, vagy egy tabletért bruttó 585 ezer forintot kifizetnie egy felelősen gazdálkodó polgármesteri hivatalnak.

A félreértések elkerülése végett: nem célom, hogy egyenként kipellengérezek minden tételt – pedig volna mit” – tette hozzá Gerhard Ákos.

Részletesebben rákérdezve a szóban forgó bútordarabra Gerhard Ákos elmondta, számukra is csak a garancialevélből tűnt ki, hogy az asztalt használó előző jegyző valójában tükrös pipereasztalt rendelt annak idején a hivatali irodájába. Jelenleg az asztal egyébként éppen szétesőben van, de egyébként sem használnák semmire, így felvetődött, hogy ha valaki megvenné, az önkormányzat eladja, a hozzá tartozó ezüst színű székekkel együtt.

“Igen, van az a pénz, amiért áruba bocsájtanánk” – jegyzi meg tréfásan a polgármester hozzátéve, a jelenlegi jegyző kollégájában csak akkor tudatosult, milyen jelentőségteljes bútordarabról is van szó, amikor a hivatali dolgozók némelyike elcsodálkozott, hogy immáron neki is be szabad lépnie a jegyzői helyiségbe.

Természetesen kerestük a pipereasztalka tulajdonosát, a korábbi jegyzőt is, dr. Szvercsák Szilvia azonban írásban csak ennyit reagált:

„2019. június 30. napjától nem én töltöm be a jegyzői pozíciót Velence városában. A jelenlegi városvezetéstől teljes mértékben elhatárolódom, leginkább a következő örökérvényű mondás alapján: Aquila non captat muscas. (A sas nem kapkod legyekért.) Ez minden, amit a témával kapcsolatban nyilatkozni kívánok.”

Vaterán próbálják eladni a kacatokat

Fejér megyében Aba az egyik olyan kisváros, amely folyamatosan szolgáltat megírnivalót a sajtó számára, s ennek oka még most is a korábbi, 30 éven át regnáló polgármester és a jelenlegi vezetés viszonya. A felek ugyanis egymás folyamatos és kölcsönös feljelentgetésével adnak munkát a bíróságoknak, jelenleg több per folyik közöttük, ezek között volt/van hűtlen kezelés és rágalmazás miatt indult is, de még mindig tart a Kossa ellen 10 millió forintos üzletszerű sikkasztás miatt indult eljárás is.

A településnek teljes megújulást és átláthatóságot ígérő jelenlegi polgármester, dr. Mikula Lajos (Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület) nagy lendülettel állt neki az önkormányzati gazdasági helyzet rendbetételének is. Az átvilágítás Mikula rendszeres közösségi oldalas beszámolói szerint érdekes dolgokat hozott a felszínre, szó szerint.

Elődje, a hangtálas testületi üléseiről és az ezeken megidézett szellemiségekről elhíresült Kossa Lajos az irodában hagyott néhány tárgyat, ezeket Mikula vagy kidobta, vagy megnézte, hogyan lehetne még értékesíteni. Érthetetlen kiadásnak nevezte a polgármester az önkormányzati hivatalon elhelyezett vízköpőket is, amelyeket azon frissiben, még októberben el is távolíttatott.

Az abai polgármester gyertyával és hangtállal küzd az ellenzéki gonosz ellen a testületi üléseken

Kossa Lajos, Aba város polgármestere a 2019. január 23-i testületi ülésen új hagyományt jelentett be: ezentúl tibeti hangtálakkal fognak nyugtázni minden testületi döntést, az ülések kezdetén pedig gyertyát gyújtanak az ártó szellemek és az ellenzéki negatívság elhallgattatására.

“Ezeket a csúfságokat most fogjuk a Vaterán meghirdetni a többi kacattal együtt, amit Kossa itt hagyott. Remélem, megveszik” – foglalta össze tömören az elődje költéseiről gondoltakat Mikula Lajos az Átlátszónak. Egy másik érdekes, szerinte követhetetlen életű kiadás miatt azonban feljelentést is tett a rendőrségen, hűtlen kezelésre hivatkozva.

Mátyásról szóló könyv közel négymillióért

“Igazságos Lajos” birodalmában úgy tűnik, Igazságos Mátyásnak (mármint Hunyadi Mátyásnak) már nem lesz olyan kultusza, mint volt az előző 30 évben Kossa regnálása alatt. A korábbi polgármester ugyanis igen sok mindent a jeles reneszánsz uralkodó tiszteletének rendelt alá:

Abán a Mátyás Emlékév 2013 januárjában kezdődött, és idén, 2020 áprilisában fejeződött volna be, tehát több mint hét esztendeig tartott volna.

Kossa Lajos minden lehetséges fórumon hangoztatta és ma is hangoztatja, hogy Mátyás király politikai kapcsolatai mindennél erősebb örökséget jelentenek a 21. századi abaiak és a közeli társult apró települések, Bodakajtor és Belsőbáránd számára.

Mint az emlékév-folyam beharangozójában írta még 2012-ben, „Az abai őseink, a belső- és középázsiai eredetű kipcsak – török nyelvű lovasnomád népek köréből származó besenyők, több évszázados vándorlás után, kontinensnyi területet bejárva jutottak el a Sárvíz partjáig, és telepedtek le mintegy 700 km2-nyi területen, így Abán is a X. – XI. században. Mindehhez hozzá kell illesztenünk azt a nem kevésbé jelentős történelmi örökséget, amelyet Belsőbáránd hordoz számunkra a hosszú ideig ott tevékenykedő, Mátyás királlyal szintén különleges és szívbéli kapcsolatot ápoló egyetlen magyar alapítású rend, a gyógyító és tanító szerepkört betöltő pálosok által. Erős szálak határozzák tehát meg Aba, Báránd és Kajtor történelmét és jövőjét. Atilla királytól, Szent Istvánon, a besenyőkön, kunokon és a pálosokon keresztül Mátyás királyig ívelő nagyszerű történelmi örökség a miénk, amely hasonlóan nagyszabású tettekre kell, hogy sarkalljon bennünket.”

Mikula Lajos nemrégiben a település közösségi oldalán számolt be arról, hogy egy könyv, az úgynevezett Hunyadi kódex okán is feljelentette elődjét hűtlen kezelésre hivatkozva. Mint megjegyzi, az előző vezetés ismeretlen okból különös figyelmet szentelt Mátyás királynak, pedig az uralkodónak semmi komolyabb kapcsolódása nem volt Abához.

Aba Város Önkormányzatának hivatalos oldala

“Kossa Lajos korábbi polgármester az önkormányzat nevében 2019. május 24-én szerződést kötött egy Mátyás király életét bemutató könyv megírására. A szerződés szerint a megbízott vállalkozó feladata „egy átfogó, komoly, igényes, tudományos alapossággal, komoly forráskutatással megtámogatott könyv megírása Hunyadi Mátyás királyról, családjáról és egész koráról”. A szerződés szerint a megbízási díj bruttó 3.850.000 forint, amelyről a megbízott számlát bocsát ki. A 2019. évi költségvetés a szerződés tárgyára vonatkozóan külön, nevesített előirányzatot nem tartalmaz” – mutatott rá a polgármester, aki azt is megmagyarázta, ez miért probléma.

“A vonatkozó önkormányzati rendelet szerint a polgármester 1 millió forintig vállalhatott a képviselő-testület döntése nélkül kötelezettséget. De ezekről utólag tájékoztatni kellett a képviselő-testületet. Kossa Lajos a jelzett önkormányzati rendeletben szereplő kötelezettségét megszegte, a képviselő-testület engedélye nélkül kötött 1 millió forintnál nagyobb értékű szerződést vállalt ezzel törvénytelenül kötelezettséget. A szerződés megkötéséről a képviselő-testületet utólag sem tájékoztatta.

A törvénysértő módon megkötött szerződéssel Aba Város Önkormányzatát 1,4 millió forint kár érte.

A szerződés 2019. októberi felbontásáig a vállalkozónak ekkora összeg kifizetésre is került” – áll a Facebook bejegyzésben.

A megyei napilap azonmód megkérdezte a helyi sajtóval egyébként előszeretettel üzengető Kossát, mi is a helyzet a “Nagy Művel”. Mint Kossa itt elmondja, „a kódex elkészítésére vonatkozó megbízási díj fedezete elkülönítve, külön rovatban szerepelt a képviselő-testület által elfogadott 2019. évi költségvetésben, a szerződés aláírására a költségvetési rendeletben, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az önkormányzati törvényben foglalt előírásoknak megfelelően került sor, tehát a megbízási jogviszony szabályosan és törvényesen jött létre.”

Nem világos azonban, miért állítja akkor pár sorral lejjebb, hogy a

„Hunyadi kódex 2013. január 24-én (sic!) az abai Mátyás király emlékév keretében íródott, a könyv országos bemutatójára 2020. április 6-án került volna sor Abán.”

Nincs rá magyarázat, hogy az ezek szerint egy nap alatt született dolgozatnál akkor pontosan mikor is kelt a megbízás, hogyan teljesített időközben a titokzatos, nevesítve sehol sem megjelölt szerző, s tulajdonképpen elkészült-e véglegesen a kódex? Ha igen, mekkora terjedelmű, milyen tartalmú? Hunyadi kódex megnevezéssel ugyanis mindeddig egyetlen találatot ismer a legnagyobb kereső, mégpedig egy 2005-ban kelt magyar képregényt, lelkes szegedi fiatalok gondozásában.

A kódexszel kapcsolatban, amelyről Mikula az Átlátszónak annyit mondott még, hogy ő maga nem olvasta, de „sok betű”, mert írója havonta küldött valamennyi szöveget, más furcsaságok is vannak. Az emlékév(ek) elhatározása utáni egyetlen testületi jegyzőkönyvben sincs semmilyen nyoma, márpedig az furcsa, hogy a rendezvénysorozat kapcsán mindenhol lelkesen mesélő Kossa éppen ennek a nagyszabású műnek a készüléséről ne számolt volna be a nagyvilágnak.

Akárhogy is: a korábban a közösségi házban látható, egy korábbi Mátyás mellszoborról készült nagy méretű képet Mikuláék hamarosan szintén felteszik a Vaterára a tervek szerint. Volt és jelenlegi polgármester – valamint Mátyás király szelleme – pedig újra a bíróságon találkozhat majd.

Fejér megye: ellenzéki kézen Dunaújváros, Velence és a hangtálas Aba is

Bár a megyeszékhely, a Fidesz politikatörténetében emblematikus Székesfehérvár szuperfideszes maradt, a kormánypárt Fejér megyében két jelentősebb kisvárost is elvesztett a vasárnapi választásokon. Velencében és Dunaújvárosban is közre játszhattak a korrupciós események, amikről már sokat cikkeztünk korábban.

Kocsis Noémi

Fotó: Velencei Híradó 2020/5.  

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom