A Fidesz jelöltje nem ment el a győri polgármesterjelöltek vitájára

A kötelező online regisztráció dacára zsúfolásig megtelt hétfő este a győri Rába Hotel félemeleti nagyterme, ahol a győri időközi választáson induló polgármesterjelöltek vitáztak – egy kivételével. A kormánypárti jelölt, Dr. Dézsi Csaba András ugyanis nem jelent meg az Azonnali.hu szervezésében megtartott, a hírportál győri tudósítója, Pintér Bence által moderált rendezvényen. A fideszes politikust csak az asztalra helyezett fotója „képviselte” a beszélgetés során. Így is intéztek hozzá kérdést, ami persze válasz nélkül maradt: mit tenne polgármesterként, ha a kormány elvonná a nyugat-magyarországi területekről a fejlesztési pénzeket? 

A másik öt induló – Pollreisz Balázs, az ellenzéki összefogás, Géber József, a Mi Hazánk, Balla Jenő, az Összefogás Győrért egyesület részéről, valamint Kirchfeld Mária és Hajnal János független jelöltek – viszont részt vettek a vitán, amit nagy érdeklődés övezett.

A négy téma – korrupció és átláthatóság, helyi közlekedés, a város gazdasága, illetve a környezetvédelem – mentén folyó vitán az Átlátszó is ott volt.

Azért indultak el, hogy az ellenzéket megosszák? – tették fel a kérdést a közönség soraiból, taps kíséretében a közös ellenzéki jelölt, Pollreisz Balázs riválisainak.

– Nem sikerült megegyezésre jutnunk – indokolta a külön indulást Balla Jenő.
– A kérdést igazából nem értem. […] Miért kellett volna nekünk bárkivel is szóba állni? – válaszolt Géber József.
– Nem látok valódi ellenzéket, hanem azt, hogy ennek a diktatúrának több oldala van – felelte Hajnal János.

Borkai Zsolt ok vagy okozat volt? Ha okozat, akkor ki volt az ok? – kérdezte másvalaki a hallgatóságból.
– Szerintem Borkai Zsolt tünet volt. – felelte Pollreisz Balázs.
– És akkor a választás a tüneti kezelés? – kérdezte Géber József jelölttársától, derültséget okozva.

Ha ön volt Borkai legádázabb ellenfele, akkor miért csak most derültek ki ezek a dolgok? – szólt Pollreiszhez egy másik kérdés.  – Miért, csak most derültek ki ezek a dolgok? – kérdezett vissza a közös ellenzéki jelölt. Majd elmondta, hogy ezek az ügyek korábban is tudhatóak voltak, de a közvélemény csak Borkai botránya miatt kezdett el figyelni rájuk. Pollreisz Balázs a vita során is elmondta, amit az Átlátszónak adott interjúban is megígért: győzelme esetén a Transparecy International szakmai irányításával fogják átvilágítani az önkormányzatot, valamint annak cégeit, intézményeit.

Pollreisz hozzátette: „Ha kipotyogtak a szekrényből a csontvázak, és lesz egy üres szekrényünk, akkor arra is oda kell figyelnünk, hogy mi se pakoljunk bele újabb és újabb csontvázakat.” A közös ellenzéki jelölt azt mondta: elfogadja az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Ez a minimum című átláthatósági programját.

Balla Jenő hozzászólására, hogy aki korrupcióról tud, tegyen feljelentést, a közönség felzúdulással reagált. Ugyanakkor Balla is azzal folytatta, hogy polgármesterként ő szintén átvizsgáltatná az önkormányzati szerződéseket. Fővállalkozók helyett alvállalkozókkal szerződne, a helyi kulturális rendezvények, fesztiválok támogatását pedig úgy alakítaná át, hogy a szervező magáncégnek fokozatosan egyre nagyobb önrésszel kellene beszállnia, hogy rentábilissá váljon. Illetve rotációs alapon gyakrabban cserélné le az önkormányzati intézmények, cégek vezetőit, valamint polgármester és képviselő is csak két cikluson át lehetne valaki.

Kirchfeld Mária ugyancsak a szerződések nyilvánosságra hozatalát ígérte. Az önkormányzat átvilágításával Géber József, a Mi Hazánk jelölte is egyetértett. A független Hajnal János szintén támogatta ezt, illetve fontosnak gondolta, hogy az önkormányzati testületek tagjai évente tegyenek vagyonnyilatkozatot. Pollreisz Balázs erre reagálva leszögezte: még a mai napon nyilvánosságra hozza a vagyonnyilatkozatát, erre buzdítva a többi jelöltet is.

A következő témában Balla Jenő azt emelte ki, hogy húsz évvel ezelőtt még 130 ezer ember használta napi szinten a tömegközlekedést, míg jelenleg alig 70-80 ezer. Ezen szerinte rendszerszinten kéne változtatni. Felmerült a kérdés a moderátor által: legyen villamos Győrben?  Géber József azt mondta, hogy úgy fejlesztené a Győr környéki vasúthálózatot, hogy az a helyi tömegközlekedést is tehermentesítse, a megyei kórház mellett épülő parkolólemez használatát pedig ingyenessé tenné.  Hajnal János a VEKE koncepcióját tartja ebben a tekintetben a maga számára irányadónak.

Pollreisz Balázs úgy jellemezte a helyi tömegközlekedést, hogy „Győrben egy élő buszskanzen működik.„, s ennek megváltoztatásához nem elég, ha az önkormányzat rendel pár új járművet. Pollreisz (akárcsak Balla és Hajnal) létrehozna Győrben is valamiféle közlekedési központot vagy közlekedésszervező céget. A VEKE győri csoportjának tervével 99 százalékban egyetért, s polgármesterjelöltként alá is írta. Iskolabusz-járatokat vezetne be, illetve azzal enyhítené a forgalmi dugókat, hogy reggel 7 és 8 között ne menjenek a kukásautók az iskolák környékére. Zárható kerékpártárolókat, illetve új bicikliutakat helyezett kilátásba. Elmondta: a MÁV be akarja záratni a ménfőcsanaki vasúti megállót, ő viszont ezt polgármesterként meg kívánja akadályozni, s a belvárost autómentessé tenné. Emellett nem csak a villamos-, de a hajóközlekedés lehetőségét is fontolóra venné Győrben.

Kirchfeld Mária ugyancsak a bicikliút-hálózat, illetve a város tömegközlekedését segítő vasútállomások fejlesztésére koncentrálna. A gazdasági téma lényegében arról szólt: a Győrt meghatározó autóipar, az Audi esetleges romló mutatói, leépítései miatt vészhelyzetben mi lenne a teendő? A legmeglepőbb javaslattal Hajnal János állt elő, aki a dróngyártást, illetve a hadiipart fejlesztené Győrben. Kirchfeld Mária az átképzés, a szakmaváltás, a nyelvtudás fontosságáról beszélt.

Pollreisz Balázs azt javasolja, hogy az önkormányzat a helyi egyetemmel közösen készíttessen tanulmányt nemzetközi példák alapján arra az esetre, hogy mit lehet tenni, ha az autóipar válságba kerül? Milyen iparágakkal lehet helyettesíteni, hogyan lehet felszívni a leépített munkaerő-kapacitást?  Emellett Gazdaságbiztonsági Alapot hozna létre, melyből a munkanélkülivé váló győriek egészségbiztosítását és orvosi ellátását finanszírozná. Valamint a megrendelések nélkül maradt helyi autóipari beszállítók átpozicionálását is segítené polgármesterként.

Balla Jenő is azzal foglalkozott a hozzászólásában, hogy az Audi már most is lassul és leépít. De nem a termelés csökkentése, hanem a robotizálás miatt, ezért a jövő nemzedékeket a robottechnológiára kéne tanítani, nem autóipari munkára. Balla emellett a turizmusfejlesztésre fordítana nagyobb figyelmet.

A negyedik vitapont a klímaváltozás, a zöldpolitika volt. A legkonkrétabb javaslatokkal Pollreisz Balázs állt elő: bevezetné a klímavészhelyzetet, moratóriumot rendelne el a zöldövezetek csökkentésére, négy új légszennyezettség-mérő állomást létesítene, és a távhőszolgáltatás geotermikus energiára való átállítását is megfontolná.

Balla Jenő kivizsgáltatná a helyi gyárak, üzemek szennyezőanyag-kibocsátását, s a tömegközlekedést fejlesztené a környezetbarát szemlélet jegyében. Példaképp említette, milyen kellemetlen szagot okoz a helyi szeszgyár működése. Pollreiszhez hasonlóan Balla is szóba hozta a zöldterületek védelmét. Akárcsak Géber József, aki a belvárost sétálóövezetté alakítaná.

Meddig szennyezheti az Audi a levegőt Győrszentiván és Gyárváros területén? – kérdezték a jelöltektől.
– Amíg hagyjuk – felelte Hajnal János.
– Van olyan dolog, amiben egyet tudok érteni Hajnal Jánossal – reagált erre Pollreisz Balázs.

Papp László Tamás

Címlapkép: a szerző felvétele

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!