A legtöbb megyei katasztrófavédelmi igazgatóság távfelügyeleti szolgáltatást is vállal, ami jelentős bevételi forrást jelent nekik. Egy belügyminisztériumi rendelet szerint az általuk felügyelt helyszíneken nem intézkedhetnének hatósági ügyekben, a gyakorlatban azonban ez mégis rendszeresen előfordul. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei igazgatóság például Bige László műtrágyagyára mellett kórházakkal is szerződésben áll, a Győr-Moson-Sopron megyei igazgatóság pedig tavaly 110 millió forint bevételre tett szert a szolgáltatásért különböző cégektől és intézményektől. Ezzel egy időben rendszeresen ellenőrzik a szerződéses partnereiknél a jogszabályok betartását, és a saját szolgáltatási tevékenységüket is, ami nem csak korrupciógyanús, hanem törvénytelen is. A szálak a Belügyminisztériumban futnak össze.
A nagyszabású, rendőrséggel közös tavaly novemberi razziát követően idén május végén a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (JNSZ MKI) szabálytalanságokra hivatkozva felfüggesztette a Bige Holding működési engedélyét.
Akkor beszámoltunk róla, hogy a JNSZ MKI-nak 2017-ben, 2018-ban és még 2019. június elején is szerződése volt a szolnoki műtrágyagyárral tűzátjelzés fogadására, pedig az érvényben lévő jogszabályok szerint a katasztrófavédelmi igazgatóságok az összeférhetetlenség elkerülése érdekében nem folytathatnak ilyen szolgáltatást a saját illetékességi területükön.
Törvénysértő ellenőrzést tartott a katasztrófavédelem Bige László gyárában
A tavaly őszi, rendőrséggel közös razzia után a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság idén május végén szabálytalanságokra hivatkozva felfüggesztette a Bige Holding működési engedélyét. Közben viszont a szolnok megyei katasztrófavédelemnek érvényes szerződése volt a gyárral, aminek tűzátjelző-szolgáltatást végzett térítés ellenében.
Bige László gyára később újranyithatott, mert a bíróság júliusban első-, és augusztusban másodfokon is engedélyezte a műtrágyagyártó üzem működését, majd októberben jogerősen megsemmisítette a Jász-Nagykun-Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság határozatát.
Ezzel a botrány elült, mi pedig utánanéztünk annak, hogy máshol nem tapasztalható-e összeférhetetlenség-gyanú a katasztrófavédelem tűzátjelző szerződéseivel kapcsolatban.
Előző cikkünkben részletesen ismertettük a tűzátjelző-szolgáltatást és annak jogszabályi kereteit. A lényeg röviden annyi, hogy bizonyos – jellemzően nagyforgalmú, sok ember befogadására alkalmas – épületekben (pl. üzemek, közintézmények, irodaházak, sportcsarnokok) tűzjelző berendezést kell kiépíteni, ami baj esetén figyelmezteti a bent tartózkodókat, és jelez a tűzoltóknak is.
Utóbbihoz – amennyiben az állandó személyes felügyelet nem oldható meg – szerződést kell kötni egy szolgáltatóval, ami ezt az úgynevezett távfelügyeletet végzi. Magyarországon több biztonságtechnikai cég is foglalkozik ezzel a tevékenységgel, de a katasztrófavédelemnek is van ilyen szolgáltatása. A katasztrófavédelem alá tartozó hivatásos tűzoltóságok ugyanis több tevékenységet is végezhetnek térítés ellenében, és ez az egyik ilyen.
A gyakorlatban úgy néz ki a dolog, hogy a megyeszékhelyi tűzoltóság a híradóügyeleti helyiségében elhelyezett készülék segítségével napi 24 órában biztosítja a tűzjelző rendszerek távfelügyeletét. Ennek keretében a szolgálatban lévő hivatásos tűzoltók fogadják a tűzjelző berendezések tűz- és hibajelzéseit, majd értékelik a beérkezett adatokat, és baj esetén megteszik a szükséges intézkedéseket: értesítik a megbízót, és küldik a tűzoltóautókat. Az igazgatóság pedig a szerződött ügyfeleknek minden hónapban kiállítja a szolgáltatási díjról a számlát.
Tehát a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok a tűzoltóparancsnokságok személyi állományát és ingatlanait használják egy piaci szolgáltatáshoz, amiért pénzt kapnak.
Közadatigénylésekben kértük ki az összes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságtól, hogy 2014 elejétől 2018 végéig mennyi bevételük származott ilyen tűzjelző-szolgáltatásból, és nagyon komoly számokat kaptunk válaszul.
Az adatok szerint a listát a Győr-Moson-Sopron megyei katasztrófavédelem vezeti, aminek 2018-ban 109,6 millió forint bevétele lett ebből a szolgáltatásból, és a leggyengébb évben, 2016-ban is 82 milliót kasszírozott belőle.
A második helyen Hajdú-Bihar megye áll, a harmadikon pedig Szabolcs, ami 2017-ben előzte meg Jász-Nagykun-Szolnok megyét. A Bige László gyárát bezárató JNSZ MKI azóta stabilan a negyedik 66-68 millió forint közötti éves bevétellel. A lista végén Baranya, Csongrád, Pest, Somogy, Tolna és Zala megye kullog 0 forint körüli tavalyi, és minimális korábbi bevétellel.
Ahogy előző cikkünkben is írtuk, a hatályos jogszabályok szerint a katasztrafóvédelmi igazgatóságok a saját megyéjükben csak korlátozottan üzletelhetnek, és nem lehetnek távfelügyeleti szolgáltatói azoknak az épületeknek, amelyeknél a tűzátjelzést jogszabály vagy hatósági kötelezés írja elő. De ami még fontosabb, hogy az összeférhetetlenségi szabályok miatt nem járhatnak el hatóságként azokon a helyszíneken, illetve azon szolgáltatások ellenőrzésénél, ahol ők maguk a szolgáltatók.
Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet megszabja, hogy mely épületekben kell beépített tűzjelző berendezést kiépíteni (ahogy fentebb írtuk, például üzemek, közintézmények, irodaházak, sportcsarnokok, egyéb nagyforgalmú ingatlanok esetén kötelező), a 491/2017. (XII. 29.) Kormányrendelet értelmében pedig a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság hatósági jogkörrel rendelkezik a beépített tűzjelző berendezések létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezésére irányuló hatósági eljárásokban.
Ilyen hatósági eljárás lehet magának a tűzjelző rendszernek a használatbavételi eljárása, egy adott épület használatbavételének tűzvédelmi szakhatósági eljárása, egy tűzvédelmi hatósági ellenőrzés, vagy iparbiztonsági hatósági eljárás és ellenőrzés.
Az alábbi példa jól szemlélteti, hogy miért (lenne) fontos az összeférhetetlenség kizárása:
Egy épület úgy kaphat használatbavételi engedélyt, ha a katasztrófavédelem megküldte az építésügyi hatóságnak a hozzájáruló szakhatósági állásfoglalását. Ez az állásfoglalás pedig csak akkor készülhet el, ha az épülettel minden rendben van tűzvédelmi szempontból.
Tűzvédelmi szempontból egy épülettel csakis akkor lehet rendben minden, ha többek között a tűzjelző rendszerre van használatbavételi engedély. Ez egy különálló hatósági eljárás, és a tűzjelző rendszerre csak akkor lesz használatbavételi engedély, ha megfelelően működik.
A tűzjelző rendszer csak akkor működhet megfelelően, ha van állandó felügyelete. Ezt pedig igazolni kell valahogy: vagy benne van a portások munkaköri leírásában, vagy van egy távfelügyeleti szerződés hozzá.
Ha nem tudják igazolni az állandó felügyeletet, akkor gyorsan, maximum 1-2 nap alatt megoldást kell keresni, mert ketyeg a katasztrófavédelmi hatósági eljárás a tűzjelző használatbavételi engedélyével kapcsolatban, továbbá az építésügyi hatósági eljárás, és a katasztrófavédelmi szakhatósági eljárás határideje is. Ha valamelyik letelik, akkor nem lesz használatvételi engedélye az épületnek – legyen az akár gyár, szálloda, társasház, stadion, vagy iskola.
A leggyorsabb megoldás, és a siker legbiztosabb receptje a katasztrófavédelemmel szerződni a távfelügyeleti szolgáltatásra.
Mivel azonban a katasztrófavédelem ellenőrzéseket is végez, könnyen megtörténhet, hogy a hatóság képviselői ugyanazt a tűzjelző rendszert ellenőrzik, aminek a távfelügyeletét a saját szolgálatban lévő kollégáik látják el. A távfelügyeletért pedig a létesítmény tulajdonosa/üzemeltetője – vagyis az ellenőrzött ügyfél – szolgáltatási díjat fizet az igazgatóságnak.
Erősen kérdéses helyzet, ami a 42/2011. (XI. 30.) BM-rendelet szerint nem is történhetne meg, hiszen ez kimondja, hogy
“A hivatásos tűzoltóság nem végezhet saját illetékességi területén olyan szolgáltatást, amelynek tekintetében hatósági, szakhatósági tevékenységet végez”
Úgy tűnik azonban, hogy a gyakorlatban ez a tiltás nem érvényesül.
A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság például szolgáltatói szerződés keretében több megyei iskola beépített tűzjelző berendezésének távfelügyeletét látja el. Az igazgatóság alá tartozó Veszprémi Katasztrófavédelmi Kirendeltség pedig ezek közül több intézményben is tartott már átfogó ellenőrzést, amelynek során a kollégáik által ellátott távfelügyeletet is megvizsgálták.
A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság emellett fizetős szolgáltatásként végzi a beépített tűzjelző rendszer távfelügyeletét a megyei kormányhivatal több szervezeti egysége, és a veszprémi önkormányzat tulajdonában lévő Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. (VKSZ) részére is.
A Veszprém megyei katasztrófavédelmi igazgató a VKSZ-szel kötött szerződés kapcsán egy adatigénylésre adott válaszában közölte, hogy a védendő létesítmények a Veszprémi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság működési területén helyezkednek el, a távfelügyeleti rendszert pedig a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és az irányítása alá tartozó tűzoltók látják el.
“A távfelügyeleti rendszer működtetésével és üzemeltetésével kapcsolatos részfeladatokat az Igazgatóság egyes szakterületei, valamint a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok személyi állománya látja el.”
Vagyis a BM-rendeletben megszabott tiltás ellenére szolgáltatnak a saját területükön, sőt, mi több, ehhez a tűzoltóság erőforrásait (ingatlan, szolgálatban lévő tűzoltók) használják.
Mindez ráadásul nem egyedi eset, hanem máshol is előfordul.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak (JNSZ MKI) például saját bevallása szerint 2014 és 2018 között 329 millió forint bevétele származott ebből a szolgáltatásból.
Ugyanakkor az összeférhetetlenség gyanúja itt is fennáll, ugyanis a JNSZ MKI több olyan intézménnyel is kötött szerződést tűzjelző berendezés átjelző szolgáltatásra, amelyek Szolnokon vagy a megye más településein találhatók, tehát a saját illetékességi területükön is rendszeresen eljárnak hatósági ügyekben. Információink szerint viszont egyetlen esetben sem jelentettek emiatt az ügyintézésből kizárásra okot adó körülményt.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet az Átlátszó közadatigénylésére azt válaszolta, hogy 2013 óta nettó 597 ezer forintot fizet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi igazgatóságnak a tűzjelző szolgáltatásért. A kórház azt is közölte, hogy az intézményben az elmúlt öt évben 5 alkalommal volt tűzvédelmi hatósági ellenőrzés, és azokat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, valamint annak szolnoki kirendeltsége tartotta.
A Jászberényi Szent Erzsébet Kórház azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy 2016. március vége óta van szerződésük a katasztrófavédelemmel tűzjelző-szolgáltatásra, amiért évente 609 ezer forintot fizetnek. A kórház azt is közölte, hogy volt náluk az elmúlt öt évben tűzvédelmi hatósági ellenőrzés, és azt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jászberényi kirendeltsége tartotta.
A szintén Jász-Nagykun-Szolnok megyében található Mezőtúri Kórház nem nevezte meg konkrétan a JNSZ MKI-t, csak annyit válaszolt a közadatigénylésünkre, hogy 12 éve van szerződésük a katasztrófavédelemmel tűzjelző-szolgáltatásra, és annak éves díja 76 ezer forint. A kórház a másik kettőhöz hasonlóan beszámolt arról is, hogy az intézményben volt az elmúlt öt évben tűzvédelmi hatósági ellenőrzés, és azt a katasztrófavédelem végezte.
A karcagi Kátai Gábor Kórház törvényben foglalt válaszadási kötelezettségét figyelmen kívül hagyva három hónap elteltével sem válaszolt az Átlátszó közadatigénylésére, információink szerint azonban az intézmény jelentős összeget fizet a tűzjelző-szolgáltatásért a katasztrófavédelemnek. (A kórház főigazgatója, Nagyné László Erzsébet – aki egyben fideszes önkormányzati képviselő is – neve nyáron merült fel egy gyanús ügyben, aminek nyilvánosságra kerülése után lemondott a karcagi rendőrkapitány.)
A köztudottan nehéz anyagi helyzetben lévő, súlyos adósságokat cipelő kórházak esetében ezek a szerződések elég érthetetlenek, mert az intézményeknek tulajdonképpen semmi szükségük erre a távfelügyeleti szolgáltatásra, hiszen ezt a feladatot éjjel-nappal elláthatják az ott dolgozó portások, biztonságiak vagy a karbantartó személyzet. Ugyan létezik egy jogszabályi előírás, amely a fekvőbetegek ellátására szolgáló intézményeket kötelezi, hogy a rendszereiket kössék be a katasztrófavédelem ügyeletére, ez azonban ebben az esetben díjtalan.
A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
Fontos megjegyezni, hogy a megyékben dolgozó összes hivatásos tűzoltó és civil dolgozó munkáltatója az a megyei katasztrófavédelmi igazgató, aki a szolgáltatási szerződéseket is megköti a partnerekkel. Tehát azon tűzoltóknak is, akik az ügyeleten elvégzik a távfelügyeleti munkát, és azoknak is, akik a „vonal túlsó végén” a hatósági munkát végzik. Ez utóbbit azonban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr., korábban Ket.) határozottan tiltja: „Az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek vezetőjével szemben kizárási ok merül fel.”
Információink szerint azonban a katasztrófavédelemnél a hatósági eljárások során szinte soha nem jelentenek összeférhetetlenséget, hogy ne kockáztassák a távfelügyeleti szolgáltatásból származó extrabevételüket, illetve még véletlenül se generáljanak extra kiadást az egymás területén zajló ügyintézéssel.
Egyes vélemények szerint ez a szolgáltatási bevétel afféle védelmi pénz, amit sok cég azért fizet a tűzjelző-szerződés keretében, hogy a katasztrófavédelem az ellenőrzések során ne találjon náluk semmi problémát, vagy gördülékenyebben menjen egy használatbavételi eljárás.
A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok munkáját az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ellenőrzi, amely a Belügyminisztérium alá tartozik. A minisztérium feladata az éves állami támogatás szétosztása – többek közt – a rendvédelmi szervek között is, és a katasztrófavédelem tűzjelző-bevételei ezt az összeget egészítik ki. Szintén a Belügyminisztérium irányítása alá tartozik a Nemzeti Védelmi Szolgálat is, amelynek feladata belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési célú ellenőrzések végrehajtása, valamint a korrupcióellenes tevékenységgel összefüggő kormányzati feladatokban való közreműködés is.
Az, hogy a katasztrófavédelemnél információink szerint rendszeresen „elfelejtenek” összeférhetetlenséget jelenteni, elképzelhetővé teszi, hogy csupán az elmúlt néhány évre vetítve is számos olyan hatósági ügy lapulhat az irattárak mélyén, amelyek nem csak komoly törvénysértést takarnak, hanem ezáltal a szervezeti szintű korrupció gyanúját is felvetik.
Erdélyi Katalin
Címlapkép: Tűzoltási bemutató a Gróf Széchenyi Ödön Tűzoltó Kiképző Akadémia átadásán a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren 2019. szeptember 27-én. (fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
Az antikorrupciós szervezetek által kidolgozott, Ez a minimum! elnevezésű átláthatósági és antikorrupciós minimumprogram megvalósítása melletti elkötelezettségét fejezte ki a Fővárosi...
Élelmiszer-kereskedő cégek által felajánlott adományokkal gyakorolhattak nyomást a szavazókra abban a választókerületben, ahol választási csalás miatt új szavazást írtak ki...
Kis mértékben, helyi szinten befolyásolhatják a választások eredményét a szavazatvásárlások, láncszavazások és más, törvénytelen praktikák, ezekre az őszi önkormányzati választáson...
A Tooltartón jelenleg 41 magyar és külföldi az újságírást segítő online eszközt lehet közvetetten elérni. Az oldalon az eszköz típusa...
