Homokos kavics szerepelt a Sándorfalva-Ópusztaszer közötti kerékpárút közbeszerzésében, ezt kellett volna a kisteleki Probart Kft.-nek az aljzatba tölteni. Ehellyett bontásból származó darált beton kerül a stabilizáló rétegbe, ami a megrendelő Csongrád Megyei Önkormányzat szerint rendben van, a kivitelező pedig nem válaszolt a kérdéseinkre.
“2,5 cm vtg. AC 8 kopóréteg 3,5 cm vtg. AC 11 kötőréteg 15 cm vtg. Ckt-4 stabilizációs alapréteg 15 cm vtg. homokos kavics ágyazat geotextília” – a 2019 tavaszán meghirdetett közbeszerzés szerint így vállalta el az Ópusztaszer-Dóc-Sándorfalva közötti 17,6 kilométeres kerékpárút építését a kisteleki Probart Kft. A nyertes ajánlat szerint 880 millió forintból, azaz kilométerenként 50 millió forintból épül a valóban hiánypótló kerékpárút.
Az évtizedek óta tervezett út építését a Csongrád Megyei Önkormányzat koordinálja, a környékbeli települések is részt vesznek az uniós projektben. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer szerint az első kiíráskor, 2018 második félévében a Swietelsky 2,2 milliárd forintért, a Colas 1,27 milliárdért vállalta volna az építést, míg a később nyertes Probart Kft. és a G-Plan Építő Kft. érvénytelen ajánlatot adott be. Az első közbeszerzést a kiíró – mivel az ajánlatok jócskán meghaladták a rendelkezésre álló pénzt – érvénytelenítette.
2019 tavaszán újra, ugyanazon paraméterekkel kiírt közbeszerzést a kisteleki Probart Kft. 880 millió ajánlatt megnyerte, a Délút Kft. 1,4 milliárdos, a G-Plan Építő Kft. 2,6 milliárdos, valamint a STRABAG 1,5 milliárdos ajánlatával szemben.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben elérhető dokumentáció szerint a kerékpárút aljába kerül a 15 centiméter vastag réteg homokos kavics. Erre adott árazatlan ajánlatot a Probart, a kavicsból eszerint talajjavításra Ártándról hozott kavicsból 5100 köbméter kellett volna, valamint 12 ezer 630 köbméter töltésanyaggal is számoltak.
Az építkezés már javában zajlik, sok helyen már az aszfalt is a helyére került. Ami szembetűnő, hogy hatalmas betontörmelék-hegyeket halmoztak fel az építések mentén. Viszont sem a közbeszerzésben, sem a leírásokban nem szerepel beton hulladék újrafelhasználása.
Éppen ezért a Csongrád Megyei Önkormányzathoz fordultunk, azt írták az Átlátszó megkeresésére, hogy “a kerékpárút kivitelezője a kiviteli tervekben szereplő védőréteget homokos kavics helyett változatlan rétegvastagság mellett törtbetonból alakítja ki. A változtatást a kivitelező kérte, igényét hivatalosan jelezte, a törtbeton anyagára jellemző tulajdonságokat (szemeloszlás, aprózódás, fagyállóság stb.) laboratóriumi vizsgálattal alátámasztva bemutatta. A változtatáshoz a tervező és a műszaki ellenőr hozzájárult. A beépíteni tervezett tört beton a homokos kavicsnál jobb tulajdonságokkal rendelkezik, jól tömörödő, stabil és nagy szilárdságú. Mivel a tört beton egy újrahasznosított anyag, ezért felhasználása környezetbarátnak minősíthető. A kivitelezést a változtatás nem drágítja meg, a vállalkozó a tört beton beépítését az ajánlatában beárazott homokos kavics helyett ugyanazon mennyiséggel és árszinten számolja el.”
Az, hogy környezetbarát, tény, hiszen a bontásokból származó, feldolgozott és osztályozott beton újrafelhasználása célszerű, és mindenkinek jó. Az viszont érdekes, hogy a megrendelő szerint a hulladék használata “a vállalkozó a tört beton beépítését az ajánlatában beárazott homokos kavics helyett ugyanazon mennyiséggel és árszinten számolja el.”
Több fuvarozóval, kerékpárút építésben résztvevő vállalkozóval és bányával is beszéltünk. Mind azt mondták, hogy a hulladék beton ára jóval alacsonyabb a bányában kitermelt kavicsénál. Ráadásul Szegedtől csak 150-180 kilométerre van bánya, ami az út- és egyéb fuvardíjak miatt tovább növeli a kavics árát.
Azt is mondták, hogy csak akkor megfelelő a tört beton, ha az egyenletes minőségű, ellenkező esetben az egész pályatest megsüllyedhet. Arra, hogy mégis mennyit lehet spórolni az anyagcserével, egyik forrásunk sem akart válaszolni, de annyit megjegyeztek, a tervben szereplő 5 ezer köbméternyi anyag 277 kör 18 köbméteres kamiont jelent. Ha csak az út- és fuvardíjakat veszik, már az is jelentős tétel lehet.
Kerestük a Probart Kft.-t is, de egyetlen kérdésünkre sem válaszoltak.
Segesvári Csaba
Fotó: a szerző felvétele
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Akárcsak Ferencváros esetében, az üllői önkormányzat működésében is súlyos szabálytalanságokat talált még májusban befejezett jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ), csakhogy...
Az oktatási épület kivitelezésének eredetileg becsült értéke nettó 6,7 milliárd forint volt. Az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számából derült ki,...
