Fél évre bezárták, most újra nyit a szombathelyi Zone. Csak remélni lehet, hogy már nem szivárog a bűzös gáz a szeméttelepre épült bevásárlóközpontba, a tulajdonos ugyanis inkább nem mondja meg, mit bütyköltek javítás címén. Az épületegyüttes egy olyan cégé, amelyik nem szereti, ha lemészárosközelizik, pedig a bonyolult cégháló több pontján is felsejlik a nemzet gázszerelője.
A hír csupán ennyi, július 11-én, több mint fél éves zárva tartás után újra kinyit Szombathelyen, a Körmendi úton a Zone Bevásárlópark. Köztudott, hogy a külvárosi center annak idején, több mint tíz éve egy rekultivált szeméttelepre épült, és az is, hogy a legszélső üzletben, a Müller drogériában egy ideje fura csípős szag terjengett a levegőben. A dolgozóknak gyakorta fájt a feje és hányingerük volt. A karácsonyi csúcs után aztán idén januárban hirtelen bezárták az egész komplexumot. Mi volt a gond? Sikerült megoldani?- próbáltunk utánajárni.
A tulajdonos, Mészáros Lőrinctől nem túl távol álló Diófa Alapkezelő Zrt. most mindenkit próbál megnyugtatni, három napos családi ünneppel hív az újra nyitásra – közleményben tudatta, hogy a műszaki hibát elhárították. A vásárlók és az üzletekben dolgozók közül azonban vannak, akik kétkedve fogadják a híreket: tényleg sikerült orvosolni a hibákat, és többé nem jön fel a földből az állítólagos “biogáz”? (Ami a legkevésbé sem bio.)
Mindeközben Szombathely önkormányzata Európa Uniós támogatásból új utat készülne nyitni a közelben, ami szintén a volt szeméttelepen vezetne át.
A hét elején mi is körbejárjuk, még nyitás előtt a Körmendi úti centert. A hátsó traktus körül patkányméreg-dobozokat láttunk, szép sorban kitéve, ezen kívül sok mást nem fedeztünk fel. Átépítés, vagy nagyobb statikai beavatkozás nyomait sem találtuk. A helyszínen készült képgalériánkat itt tudja megnézni.:
A legszélső, legproblémásabb terület, a Müller üzlethelyisége azonban a center nyitása után is zárva maradt.
Ezt kérdésünkre a Zone bevásárlóközpont is megerősítette. A Diófa Alapkezelő Zrt. ezt a választ adta: “A teljes épületre megtörtént a műszaki kivitelezés. A Müllerrel folynak az egyeztetések a továbbiakról, ezért valóban nem nyitnak még meg.”
A bevásárlóközpont egyik üzletének munkatársai már évek óta érezték a fura szagot, és egy ideje állandó fejfájásra panaszkodtak. Jelezték is a munkáltatónak, de hosszú ideig nem történt semmi. Azt is hallani lehetett, hogy azért fűtöttek már tavaly decemberben is minimálisan az egyik boltban, mert a dolgozók a hidegben kevésbé érezték erősnek ezt a maró szagot.
“Lyukacsosak voltak az oszlopok, azok mentén jött fel a bűz. Bizonyos napokon erősebben lehetett érezni, de ha a csövek közelébe mentünk, akkor nem lehetett levegőt kapni. Nem a büdös oxigén jött fel, hanem valamiféle gyomorforgató gáz” – mesélték nekünk.
Az ott dolgozóknak nemcsak rendszeresen fájt a fejük, hanem gyakorta hányingerük is volt, ezt többen megerősítették. Megesett, hogy a legszélső üzletben a szénmonoxid-jelző is bejelzett. Tavaly a karácsonyi szezonban pedig a ugyanott a vásárlók is beírtak a panaszkönyvbe, volt aki kifordult a boltból az elviselhetetlen szag miatt. Állítólag karácsony előtt aztán az egyik vásárló kihívta a katasztrófavédelmet is, akik mértek, de nem találtak semmit.
Az üzlet dolgozói, ahogy a vásárlók közül sokan, tudtak róla, hogy az épület annak idején egy hulladéklerakóra épült, szerintük ez okozta a problémát.
Az érintettek úgy tudják, bár ezt mértékadó (hivatalos) helyről nem erősítették meg, hogy – metán- és kénhidrogén gáz jött fel az oszlopok mögül, ez okozta a fejfájást és hányingert.
Január 5-én aztán az egész bevásárlóparkot hirtelen bezárták. A center honlapján ennyi információ volt csak olvasható: „Kedves Vásárlóink! Január 5-től műszaki okok miatt a szombathelyi Zone Bevásárlópark átmenetileg zárva tart. A probléma megszüntetéséig szíves türelmüket kérjük.”
A városban gázszivárgásról is hallani lehetett. Eszerint az egykori hulladéktelep miatt megsüllyedtek a falak, a közművek csövei elmozdultak, és ez okozza a hibát.
A bezárást követően, még januárban a nyugat.hu megkérdezte a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot is. Egyed László tűzoltó alezredes azt közölte: már több hónappal ezelőtt bejelentést tett a bevásárlóközpont működtetője gázszivárgás miatt. A katasztrófavédelem el is végezte a méréseket, de sem gázt, sem egyéb olyan anyagot nem talált, amely egészségügyi kockázatot vagy robbanásveszélyt jelentene, így ennek alapján úgy gondolják, nem hozzájuk tartozik, hogy a tulajdonos vagy az üzemeltető miért döntött a bezárás mellett.
A centert üzemeltető Diófa Alapkezelő Zrt. marketing menedzsere, Maksay Éanna időközben újabb hivatalos közleményt küldött, amelyből kiderült, hogy “a szakcégektől kapott megoldási javaslatokat mérlegelve fél év alatt sikerült megfelelő műszaki megoldásokat eszközölni az épület területén, így a bevásárlópark biztonságosan nyithat újra július 11-én.” Ennyi.
Az újranyitás kapcsán azért mi is kíváncsiak lettünk volna még arra, pontosan mi volt a műszaki probléma, és sikerült-e azt azóta hathatósan elhárítani. Újabb levelet írtunk. Erre a tulajdonos Diófa Alapkezelő Zrt. ezt a választ adta:
“A műszaki részletekbe nem szeretnénk belemenni, mert rendkívül összetett, számos szakcég munkája van benne, és nem ezzel a területtel foglalkozóknak a részletezett adatok sok tartalommal, információval nem bírnának. Amint azt a bezáráskor jeleztük levegőminőségi méréseket végeztünk, melyek eredményei üzemeltetési megoldást és műszaki átalakítást igényeltek.“
Informátorunk szerint – nem hivatalosan – az elmúlt fél évben a Müller Drogéria hátsó traktusánál becsövezték az oszlopokat, és kivezették az épületből a föld alól feljövő gázterméket.
Az épületegyüttes alatt és mellette (sok hektáron), a parlagon heverő terület helyén, egykor a szombathelyi szeméttelep állt. Régen agyagot bányásztak itt, aztán a volt téglagyár gödreit elkezdték telehordani szeméttel. A szeméttelepet a nyolcvanas évek közepén zárták be.
Az idősebb generáció még emlékezhet is rá, de ha valaki megnézi a helyszínt, szabad szemmel is jól látható, hogy a bevásárlóközpont egy dombon áll, míg mellette a közeli Aldi-áruház már a síkon. (Ezen az interaktív térképen is jól látszik az egykori szeméttelep mennyire közel van a Zone Bevásárlóparkhoz.)
A régi Körmendi úti depót 1997-ben rekultiválták, azóta pedig részben már be is építették – itt épült meg a Volán-telep egy része, illetve a szélén bevásárlóközpont. A hátsó traktus egy részét azonban a Szova most is hulladéklerakónak használja.
A Körmendi út volt szeméttelep hasonlatos a magyarországi egyéb régebbi hulladéklerakókhoz. A hulladékgazdálkodási törvény 2000-es életbe lépése előtt ugyanis hiányzott a jogi szabályozás a kommunális hulladék (magyarul háztartási szemét) lerakásával kapcsolatban: minden településen üzemelt depó, sőt előfordult, hogy több is volt belőlük egy városban.
Spontán módon, műszaki védelem, tervezés és kellő körültekintés nélkül, többnyire évtizedekkel ezelőtt jöttek létre. A helyek kiválasztását nem előzte meg talajmechanikai vizsgálat, nem volt műszaki, engedélyeztetési, kivitelezési tervük, környezetvédelmi hatástanulmányuk – erről Kapolcsi Imre okleveles építőmérnök nyilatkozott korábban a Vas Népének.
Környezeti szempontból az egyik legnagyobb veszélyt az jelentette, hogy nem készült a lerakók aljzatán mesterséges szigetelőrendszer: a hulladék közvetlenül a talajra került. “A talajon keresztül szennyeződött a talajvíz. És bár eleinte tömörítették a nyilvántartás nélkül érkező anyagokat, később ez is elmaradt. Egyre nőtt a lerakók területe. A szél a közeli kertekbe, ingatlanokra fújta a fertőző hulladékot. Az eredmény: kellemetlen szag és látvány volt.” – írták.
A hulladéklerakók esetében a rekultivációról általánosságban elmondható, hogy a cél a tájseb eltüntetése, a szennyezőanyag-kibocsátás megszüntetése, illetve minimalizálása. A szilárdhulladék-lerakók tartalmát korszerű technológiával “becsomagolják”, hogy az esővíz ne mossa ki a szennyező anyagokat. A hulladékot záró, szigetelő réteggel fedik le, földdel letakarják, majd füvesítik, tehát helyreállítják a környezet eredeti állapotát, megoldják a csapadékvíz biztonságos elvezetését is. A helyreállított területet évtizedeken keresztül figyelik, hogy megtudják, nem sérült-e meg a “csomagolás”.
Egy környezetvédelmi szakember kérdésünkre elmondta, hogy a Körmendi úti szeméttelepről annyit tud, hogy 1997-ben rekultiválták, amikor még nem voltak a szigorú uniós előírások. Bár az aljzatán valóban nem volt mesterséges szigetelőrendszer, szerencsére itt agyagos a talaj, így a káros anyagok kevésbé szivároghattak bele a város talajvizébe.
A rekultiválás után – magyarázta – általánosságban elmondható, hogy kerülni kell a szántóföldi hasznosítást, előnyben kell részesíteni viszont az új, EU-konform nemzeti erdőtelepítési programban megfogalmazott elvárásokat. A rekultivált lerakók utógondozási időszaka pedig átlagban 30 év.
A Magyar Nemzetben megjelent cikk szerint : “Még a jól kezelt szeméttelepek ülepedési ideje is csak 15 év, ha ez biztosan eltelt, általában nem lehet belekötni a parcella újrahasznosításába. Gond akkor van, ha ezt nem várják ki vagy valami miatt több időre lenne szükség. “
Ehhez képest a szeméttelep rekultivációja után tizenegy évvel már megépítették a bevásárlóközpontot.
A volt Körmendi úti szeméttelep területe akkoriban a Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. tulajdonában volt, majd annak jogutódja, a SZOVA Nonprofit Zrt.-hez került. 2007-ben a volt szeméttelep területét megosztották, majd a leválasztott ingatlanon bevásárlóközpont építése kezdődött. A fennmaradó terület tulajdonosa jelenleg is a SZOVA Nonprofit Zrt.
A Zone Bevásárlóközpont 2008-ban épült, akkoriban még PARKcenternek hívták. Építtetője a Centermanagement Invest Hungary Beta Kft. volt, egy magyar beruházó társaság.
A Center Management lnvest Hungary Beta Kft. – tudtuk meg a szombathelyi önkormányzat jegyzőjétől, Károlyi Ákostól – 2007. december 20-án nyújtott be építési engedély iránti kérelmet a szombathelyi építési irodához. Az érintett ingatlan tulajdonosa az építési engedélyezési eljárás időpontjában egy budapesti cég volt. A városháza információi szerint az engedélyezési tervdokumentáció részét képezte a környezetföldtani tanulmány az altalaj és a talajvíz vizsgálatról. A kérelmező építési engedélyt 2008. márciusában kapott. A határozatban szerepeltek az érintett szakhatóságok állásfoglalásai, kikötései. Azonban biogáz elvezetésére vonatkozó kikötést ez a határozat nem tartalmazott.
A beruházás értéke körülbelül 2,8 milliárd forint volt. A szombathelyi üzletközpontnak hatezer négyzetméter bérelhető felülete lett, olyan nemzetközi cégek nyitottak itt üzletet, mint a Takko (ruházat), a Müller (drogéria).
A terület akkori tulajdonosa PARKcenter márkanevű kereskedelmi létesítmények beruházásával foglalkozott, Magyarországon ezen kívül legalább tizenöt-húsz hasonló bevásárlóközpontot (többek között Dunaújvárosban, Szekszárdon, Nagykanizsán, Mosonmagyaróváron, Siófokon, Zalaegerszegen, Debrecenben, Miskolcon) hoztak létre.
Az üzletközpont akkor került újra előtérbe, amikor 2016-ban a Diófa Alapkezelő Zrt. által képviselt Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alap kiskereskedelmi központjához került. A centert 2017-ben nevezték át Zone Bevásárlóparknak.
A Diófa Alapkezelőt 2009-ben alapították, jelenleg több mint 114 milliárd forint értékű az ingatlanbefektetésük, köztük Magyarország 3. legnagyobb lakossági ingatlanalapját, a Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alapot is kezelik. Honlapjukon közzétett adatok szerint részvényese 88,3%-a Takarékbank Zrt., kisebb részben a 5,1%-a a STATUS Capital Zrt. valamint visszavásárolt saját részvényekkel 4,0%-ban a Diófa Alapkezelő Zrt., és 2,6%-ban egyéni befektetők.
Takarékbank Zrt-t még 1989-ben hozták létre a szövetkezeti hitelintézeti integráció központi bankjaként. Legutóbb akkor került reflektorfénybe, amikor 2016 végén a Takarék Csoport többségi tulajdont szerzett az FHB Csoportban, amelynek korábbi vezetője Spéder Zoltán volt. Ő, bár Orbán Viktor bankügyi mindenese volt, kegyvesztett lett a NER-ben, erről részletesen itt írtunk:
Nem sokkal később a korábbi FHB-csoport integrálásán túl 2017-ben 52 takarék fúziójával 12 regionális hitelintézet jött létre. A Takarékbank 46 éves elnök-vezérigazgatóját, Vida Józsefet Mészáros Lőrinc egyik legközelebbi bizalmasaként emlegetik – róla a NER üzleti hálózatát bemutató cikkünkben is olvashatnak.
A Diófa Alapkezelő kisebb részvényese, a STATUS CAPITAL Zrt. 2017 nyarán került Mészáros Lőrinc és az Opimus Group tulajdonába, jelenleg 75 százalékban Mészárosé.
Közel négy éve téma, hogy a régi szeméttelepen át egy új úttal akarják összekötni Szombathelyen a forgalmas, városból kivezető Körmendi és a Jáki utat. Az új út a Körmendi úti Aldi és a Zone üzletközpont között haladna (mostanában, a megkezdett út végén egy új bevásárlóközpont is épülget) , és a Jáki úti temető főbejáratának közelében csatlakozna be a Jáki útra.
A beruházással elvileg még egy összeköttetése lesz a Körmendi és a Jáki utaknak, könnyebb lesz megközelíteni a temetőt a KISZ-lakótelepről, és a pláza előtti körforgalom terhelése is csökkenhet. Egyelőre annyi tudható csak, hogy az új utat a város tervbe vette, és uniós pénzforrásra vár a terv, a Modern Városok Programjába van besorolva.
Más kérdés, hogy ezzel az új úttal a Zone Bevásárlóközpont mögötti, jelenleg üres területet – a volt szeméttelep parlagon heverő hektárjait – is szépen hasznosítani lehetne. A kérdés az, hogy vajon 1997-es állapotokhoz képest nem kéne-e újra megvizsgálni, rekultiválni ezt a területet, mielőtt nekiállnak ide is építkezni?
Egy biztos, a volt szeméttelep határában, már az uniós jogszabályoknak megfelelően működik most is hulladéklerakó, és ott áll – kihasználatlanul – a volt szeméttelep sokhektárnyi területe, üresen. Elvileg a rekultiválás óta pedig eltelt a 30 év.
Kutakodásink során azonban találtunk egy 2010-es anyagot a Szombathelyi városi TV honlapján, Nem kapott zöld utat a régi szombathelyi szeméttelep rekultivációja a Környezetvédelmi Felügyelőségtől címmel.
A hír 2010. februárjában lett feltöltve, és arról szól, hogy: “nem kapott zöld utat a régi szombathelyi szeméttelep rekultivációja a Környezetvédelmi Felügyelőségtől. Ez pedig egyik elengedhetetlen feltétele annak, hogy a város uniós támogatásra pályázzon. A mentesítésre viszont szükség lenne, mert a közel 20 méter vastag szeméten átszivárgó csapadékvíz veszélyezteti a város vízbázisát. A több mint 26 hektáros területen fű, és fák is nőnek. A Körmendi út melletti egykori szeméttelep már 24 éve zárva van. Erre hivatkozott a zöldhatóság, amikor nem adott zöld utat a rekultivációnak. Nem tartják szükségesnek a mentesítést. A Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás elnöke – (akkori alpolgármester, Marton Zsolt) viszont azt mondja, hogy a szeméten átszivárgó csapadékvíz veszélyezteti a város vízbázisát. Ezért fellebbeznek a döntés ellen. A pályázatról nem mondanak le.”
Mindenesetre azóta is azt beszélik, hiába történhet meg 1997-ben szeméttelep rekultivációja, a terület alatt azóta is folyamatosan mozog, lent a mélyben dolgozik a szemét, a talaj süllyed lefelé, és biogáz tört utat magának a talajfelszín felett.
Ezért is kérdeztük meg Szombathely önkormányzatát és jegyzőjét arról, hogy foglalkozott-e ezzel a problémával bármikor is, 2008 óta a szombathelyi önkormányzat (vagy bármely hatósága)? Érkezett-e a Zone centerrel kapcsolatban bármiféle panasz?
A szombathelyi jegyzőtől, Károlyi Ákostól kapott információ szerint a Zone Bevásárlópark bezárásáról és újranyitásáról a szombathelyi önkormányzat és a hivatal sem rendelkezik semmilyen információval.
Kérdéseinkkel a Zöldhatósághoz, a Vas megyei Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztályához is fordultunk, onnan ezt a választ kaptuk:
“A szombathelyi Zone Bevásárlópark működésével kapcsolatosan környezetvédelmi hatóságunkhoz sem panaszbejelentés, sem közérdekű bejelentés nem érkezett, a környezetvédelmi hatóságnak az újranyitás vonatkozásában intézkedési kötelezettsége nincs.”
Pais-H. Szilvia
Induló kép és fotógaléria: a szerző felvételei
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Nem tudtak a Fehérvárcsurgón található Károlyi-kastély felújítására kiírt tender ajánlatkérői, a Károlyi József Alapítvány és a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit...
A focicsapat befogadásával kezdődött, most a kézis lányok be nem engedésével folytatódott Homlok Zsolt hatalomgyakorlása. A nemzetközi klasszis női sportolók...
Közpénzből újítottak fel közingatlant Szolnokon, a munkák legkevesebb 80, más számítások szerint 300 molnárfecske-család pusztulásával, de legalábbis elüldözésével jártak. A...
Három éve jelentette be a kormány, hogy 2,2 milliárd forintot irányzott elő a szombathelyi megyeháza felújítására. Most kiderült, hogy a...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!