Bezárás
közpénzégetés

Eddig 119 milliárd forintot költött a kormány a Liget-projektre, még egyszer ennyi kellhet

Öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Ezek mintegy felét a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generálkivitelezési munkái teszik ki. A számításokat a Városliget Zrt. által megkötött szerződések és a Közbeszerzési Értesítőben megjelent eredménytájékoztatók alapján végeztük el.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

Az új múzeumi negyed, amely Tarlós István 2010-es főpolgármesteri programjában jelent meg először, szép lassan halad a megvalósulás felé. A Liget Budapest Projektet miniszteri biztosként Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója koordinálja. A beruházás keretében hatalmas ingatlanokat húznak fel a főváros egyik legnagyobb közparkjában.

A tervek szerint megújul az Olof Palme Ház Millennium Háza néven, megépítik a Magyar Zene Házát, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot, egy mélygarázst a Dózsa György útra, valamint új Nemzeti Galériát és új Közlekedési Múzeumot építenek. Továbbá hat évtized után ismét lesz színház a Városligetben, ahová beköltözik a Néprajzi Múzeum is.

Az építkezésekkel együtt elvégzik a Városliget rehabilitációját is: nemcsak új sétányokat alakítanak ki és fákat ültetnek a kivágottak helyett, hanem sportpályát és kutyafuttatót is építenek, az Állatkerttel szemben pedig vendéglátó-funkciójú pavilonokat húztak fel. Változás lesz még – mint a 24.hu megírta –, hogy megszüntetik az Olof Palme sétányt, a Kós Károly sétányt pedig autómentesítik.

A Liget Budapest Projekt keretében újították meg a II. világháborúban károkat szenvedett Román Csarnokot a Szépművészeti Múzeumban, és a Városliget fejlesztéséhez kapcsolódva épül a Kárpát-medence egykori élővilágát bemutató Pannon Park a Fővárosi Állatkert mellett, de a komáromi Csillag Erőd 5,1 milliárdos felújítását is a Liget-beruházás égisze alatt bonyolították le.

Eddig 119 milliárdot költöttek az épületekre, a végösszeg 250 milliárd is lehet

A Közbeszerzési Értesítőben megjelent eredménytájékoztatók és a projekt levezénylésére létrehozott állami cég szerződései alapján összegyűjtöttük, hogy eddig mennyi pénzbe került a Liget-projekt.

A Városliget Zrt. 2014 óta összesen 124 milliárd forint értékben kötött szerződéseket, és ebből mintegy 119 milliárd forintba került a Liget Budapest Projekt megvalósítása.

A Liget Budapest Projekt szerződéseit erre a linkre kattintva tekintheti meg. A három legnagyobb közbeszerzésnek, az új Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza és az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generál-kivitelezési munkáinak az összege összesen 55,4 milliárd forint.

Az RTL Klub Híradója 2018 novemberében mutatta be, hogy a gigaberuházás várható költsége néhány év alatt ötszörésére drágult: 2012-ben a kormány 50-60 milliárd forintra becsülte a végösszeget, Baán László 2018-ban azonban már 250 milliárd forintos összköltségről beszélt.

NER-közeli cégek és a Strabag

Az építkezések kivitelezői között több kormányközeli céget találunk, és az osztrák Strabag magyarországi leányvállalatai is felbukkannak.

A 800 autó befogadására alkalmas, 27.400 négyzetméteres Dózsa György úti mélygarázs megépítése eddig mintegy 6,3 milliárd forintba került. Az összegből közel 6 milliárd forintot tesz ki a generálkivitelezés, amit Tiborcz István üzlettársának vállalkozása, a West Hungária Bau (WHB) Kft. végez.

A Napur Architect Kft. tervei alapján készülő Néprajzi Múzeum építésénél nagyjából 2,5 milliárd forintot tett ki a munkagödör kialakítása. Ezt a munkát a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt. és a Bohn Mélyépítő Kft. kapta meg.

Az új Néprajzi Múzeum építésének költségei eddig nagyjából 30,5 milliárd forintra rúgnak. Az épületet a ZÁÉV Építő Zrt. és a Magyar Építő Zrt. húzza fel 25,9 milliárdért. A ZÁÉV-et idén év elején vette a nevére hivatalosan Mészáros Lőrinc, a Magyar Építő pedig a WHB-hoz tartozik.

A Magyar Építőt még meg kell említenünk a Magyar Zene Házánál is, ami eddig több mint 18 milliárd forintba került. Ebből 17,4 milliárd a cég által elnyert generálkivitelezés költsége. Az épületet egyébként a japán Sou Fujimoto Architects tervezte.

Az Olof Palme Ház rekonstrukciójához szükséges építési és kivitelezési munkák ellátását az ÉPKAR Zrt. kapta meg a Városliget Zrt.-től. Korábban az ÉPKAR a WHB-val együtt részt vett a szintén a Városliget-projekt részeként szereplő komáromi Csillag Erőd 5 milliárd forintos renoválásában is.

Eddig 119 milliárd forintot költött a kormány a Liget-projektre, még egyszer ennyi kellhet from atlatszo.hu on Vimeo.

A Városliget fejlesztéséhez tartozik az Állatkert bővítésével létrejövő Pannon Park és annak Biodómja. A kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánított új állatkerti rész kialakítását a Market Zrt. és a Vilati Szerelő Zrt. nyerte el 32,7 milliárd forintos ajánlattal.

A XIII. kerületi Szabolcs utcában, a volt kórház területén, a Narmer Építészeti Stúdió tervei alapján megépülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központra már 18,1 milliárd forintot költöttek. Ebből a generálkivitelezés költsége 12 milliárd forintot tesz ki, ezt a munkát a Strabag két cége – a Strabag Építő Kft. és a Strabag-MML Magas és Mérnöki Kft – végzi el a Züblig AG-vel közösen.

Sokan tiltakoztak ellene, de hiába

A Városliget jelentős átépítése erős ellenkezést váltott ki. A Ligetvédők pedig több alkalommal igyekeztek megakadályozni a fák kivágását, és az építési munkák folytatását. Több atrocitás is történt a tiltakozók és a biztonsági őrök között, de ahogy haladtak az építkezések, a Ligetvédők közül egyre kevesebben maradtak a Városligetben.

A Ligetvédők Lapja az új múzeumi negyeddel szemben több szakmai ellenérvet is felhozott. Így például azt, hogy „több szempontból jogszerűség alapelvét sérti az az eljárás, amely kivonja a Városligetet számos másutt érvényes (építési, várostervezési, stb.) jogszabály hatálya alól vagy, hogy nem volt valódi egyeztetés sem a lakossággal, sem a civil, sem pedig a szakmai szervezetekkel”.

Emellett a Ligetvédők kifogásolták azt is, hogy „megvehető, valójában értéktelen díjakkal ámítják a közvéleményt és a sajtót”. A Néprajzi Múzeum Európa, majd a világ legjobb középülete díját nyerte el az Internatonal Property Awards ingatlanszakmai versenyen, ahol a Pannon Park Biodómja is nyert, mégpedig Európa legjobb szabadidős épülete lett.

A díjakkal kapcsolatban a Ligetvédők Lapjában Gulyás András hívta fel a figyelmet arra, hogy a nemzetközi elismerések megtévesztik a szakmát és a közvéleményt. Ezek ugyanis nem építészeti, hanem ingatlanszakmai díjak, és abból mintegy 40 kategóriában háromszáznál is több „legjobbnak” járó elismerést adtak át.

Címlapfotó: Tremmel Márk / Átlátszó

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom