Bezárás
Környezetpusztítás

Több mint 18 milliárd forintért épül a Magyar Zene Háza a Városligetben

Erőszakkal eltávolított demonstrálók, egymásnak ellentmondó építési adatok, dupla kordon mögött, éjjel-nappal zajló munkavégzés – megkezdődött a Ligetben a Magyar Zene Háza építése.


állítsuk meg a kormánypárti médiafoglalást

Nálunk nincsenek állami hirdetések. Nem is lesznek. Nem is akarjuk, hogy legyenek. Rád viszont nagyon számítunk!
Támogatom az Átlátszót

Társadalmi célú hirdetés

Augusztus utolsó hetében új állomásához érkezett a Városliget átalakításáért felelős Liget Projekt: megkezdődtek a Magyar Zene Háza előkészítő munkálatai. A médiában nagy csinnadrattával beharangozott épület és építkezés helyszíne a Városligeti-tó közelében lévő ún. Hungexpo-telek.

Az elnevezés arra utal, hogy ezen a kerítéssel körbevett parkrészen álltak a Hungexpo egykori irodaépületei, melyeket 2016 nyarán bontottak le. A terület többször volt a Liget Projekttel szembeni ellenállás helyszíne. Az augusztus végén megkezdett munkálatokat is egy tiltakozó csoport demonstrációja kísérte, amit azonban az építő cég rendőri segítséggel gyorsan felszámolt. Cikkünkben az események hátterének feltárása mellett igyekeztünk összegyűjteni az építkezés elleni tiltakozás eddigi eredményeit is.

Természetközeli élmény a föld alatt

A Liget Budapest honlapja szerint a Magyar Zene Háza “a magyar zenei örökséget komplexen bemutató közösségi hely” kíván lenni, aminek az egyik legfontosabb feladata a magyar zene megszerettetése és népszerűsítése lesz a fiatalok körében. Bár az épület átadására a mostani tervek szerint csak 2020 végén kerül sor, a Zene Háza stábja addig is különböző budapesti helyszínekre szervez programokat, melyekről a Facebook-oldalukon is informálódhatunk.

A leendő létesítmény vezetői, Batta András és Horn Márton (akikkel itt és itt olvasható interjú) szerint az igazi komplex élményt maga a természetbe helyezett épület fogja nyújtani. A japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett létesítmény ugyanis átlátszó üvegfalai és más technikai megoldásai révén szinte összeolvad majd a parkkal – fogalmazta meg maga a tervező az Octogonnak adott interjújában.

A nyilatkozatok arra nem térnek ki, hogy egy park közepén lévő üvegcsodában miért lesz jobb a zenét élvezni, mint a szabadban vagy egy zárt épületben, ahogy arra sem kapunk választ, hogy a föld alá kerülő kiállítótermek miféle természetélményt fognak nyújtani. A parkból a múzeumba besétáló, s így mintegy “önkéntelenül” kultúrafogyasztóvá váló látogató ideája viszont nemcsak ennek az építménynek, hanem az egész Múzeumi Negyednek valamiféle kötelező ideologikus eleme.

Sok egyéb szempont mellett talán ez is oka lehet, hogy bár első körben nem sikerült hazai kivitelezőt találni az üvegpalota megépítéséhez, a projekt képviselői ragaszkodtak az eredeti tervek megvalósításához.

Csak a tervezés egymilliárdba fájt

Mindenesetre néhány hete Baán László miniszteri biztos örömmel jelentette be, hogy az eredeti elképzelések szerint, „kompromisszumok nélkül” fog megépülni a Zene Háza. Holott nemcsak a tervek változtak, de a tervezés és a kivitelezés ára is jelentősen megnőtt. A legújabb, immár ötödik szerződésmódosítás szerint – számolt be erről elsőként a Zoom – a Sou Fujimoto Architects 740 millió forintról 1 milliárd forintra növelte a tervezés díját. A kivitelezés  – melyre végül a Magyar Építő Zrt. kapott megbízást –  költsége pedig 17,5 milliárdra emelkedett.

A leendő épület pedig mintha máris változásban lenne. Ahogy telik az idő, legalábbis, egyre grandiózusabb látványtervek jelennek meg a médiában: a fejlődés megfigyelhető itt, majd, az egy évvel későbbi cikkben itt például.

A létesítmény pontos méreteiről egyébként kevés biztosat lehet tudni. A projekt képviselői ugyan azt állítják, hogy az új épület 3000 négyzetmétert, azaz pontosan akkora helyet foglal majd el, mint a korábban ott álló irodaépületek. Az UNESCO Világörökségi Bizottság számára készített tanulmányban viszont 4210 négyzetméter az épület alapterülete.

De Baán László hangzatos ígérete – “a tízezer négyzetméteres telekből hétezret visszaadunk a parknak” – azért sem stimmel, mert a  Gardenworks Kft. környezetrendezési tervei szerint – melyeket egy ideje eltávolítottak a Liget Budapest honlapjáról – a Hungexpo-telek egy jelentékeny része le lesz burkolva, igaz, a térkövek között növényzetet is elhelyeznek.

A számokkal való, már jól ismert trükközésre valószínűleg ez esetben is azért van szükség, hogy a Liget 60%-ról 65%-ra való zöldfelület-növekedését igazolni lehessen. A Hungexpo-telek beépítettségének változását és a tervezett zöldfelületi arányokat közérdekű adatként kikértük a Városliget Zrt.-től, de a cég arra hivatkozva utasította el választ, hogy mivel a terület „nem önálló telek”, erről nincsenek adataik.

Még kevesebbet lehet tudni az építkezés útjában álló fák sorsáról. Pedig a 2016 márciusában itt megkezdett fakivágások miatt indult el a Ligetvédők tiltakozó mozgalma, mely mind a mai napig tart. A Liget Budapest honlapján most is megtalálható, 2016. március 17-ei engedély szerint – melyhez a Gardenworks Kft. készítette el a kivágási engedélyeztetési tervet, ez magából magából a linkelt engedélyből derül ki – 40 db fát akartak eltávolítani az építkezés miatt. A fakivágásokat azonban a civilekből álló Ligetvédők csoport leállíttatta, és a további fairtások megakadályozása céljából el is foglalta a területet.

A történet további fordulatai valószínűleg elég jól ismertek: a Ligetvédőket néhány hónap után rendőri és biztonsági erőkkel eltávolították. A Városliget Zrt. vezetése viszont a fakivágások elleni tiltakozások hatására kijelentette, hogy az egészséges fákat a jövőben nem fogják kivágni, hanem átültetik azokat. A faátültetésekhez azonban 2016 decemberében előkészítés nélkül, szakszerűtlenül fogtak hozzá a Hungexpo-telken, állította mások mellett Bardóczi Sándor tájépítész és a Levegő Munkacsoport, s a Ligetvédők megpróbálták megakadályozni a fák elmozdítását.

A Néprajzi Múzeum építése során, 2017 júliusában, a koros fák elmozdításakor pedig a ligetvédő aktivisták tiltakozása mellett a Greenpeace és a Levegő Munkacsoport is nyílt levélben fordult a munkálatokat megrendelő Városliget Zrt.-hez. A két zöld szervezet nemcsak a park idős, vagy történeti értékű fáinak bolygatása ellen emelte fel a szavát, hanem a Liget Projekt építkezései által érintett összes fa pontos listáját és a faátültetésekre vonatkozó minden adat nyilvánosságra hozatalát kérte.

A Városliget Zrt. azonban elutasította a kérést, arra hivatkozva, hogy „az egyes épületek tervezése, illetve a park megújításának, kiviteli terveinek készítése még folyamatban van”. Ugyanakkor válaszlevelükben azt írták, hogy „amint a tervezési folyamatok olyan fázisba kerülnek, hogy ezek az információk pontosan meghatározhatóak, a Városliget Zrt. azonnal, részletes dokumentációval alátámasztva nyilvánosságra fogja hozni azokat honlapján.”

Ennek ellenére nemcsak a Zene Háza munkálatait, de az Új Nemzeti Galéria építése miatti faeltávolítási munkákat is megkezdték néhány hete anélkül, hogy bármiféle, a park fáira vonatkozó tájékoztatást adtak volna. De megtagadták a válaszadást a Ligetvédők faátültetésekre vonatkozó, 2017 tavaszán beadott közérdekű adatigénylésére is. Az elutasítás miatt a civil mozgalom aktivistái a Nemzeti Adatszolgáltatási és Információszabadság Hatósághoz fordultak; az ügyben a NAIH részéről még nem született állásfoglalás.

Erőszak a békés demonstrálók ellen

Az építkezés elleni tiltakozásul a Ligetvédők egy csoportja békés tüntetést jelentett be augusztus 27-étől kezdődően a Hungexpo-telek melletti parkrészre – ahol hónapok óta egy másik aktivista csoport is demonstrált.

A rendezvény bejelentésére a rendőrség mint kérelemre reagált, s azt „hatáskör hiányában” elutasította, indoklásuk szerint ugyanis a Magyar Építő Zrt. augusztus 22-től a területre „kizárólagos használati jogot” kapott.

Az aktivisták ennek ellenére augusztus 27-én reggel a helyszínen megkezdték a demonstrációt. Délelőtt 11 óra körül azonban a Városliget Zrt. és az építő cég megjelenő emberei nekiálltak egy parkrész építési területként való körbekerítésének. A demonstrálók, akik nem akartak távozni a helyszínről, és a cég képviselői egyaránt kihívták a rendőrséget. A kiérkező rendőrök pedig a tüntetés zavartalan biztosítása helyett az építő cég biztonsági embereit segítették abban, hogy a kordonokkal lezárt területről az ott lévő tüntetőket, akár erőszakkal is, eltávolítsák.

Az eljárás miatt a Ligetvédők a TASZ-hoz fordultak, s a jogvédő szervezet megállapította: a rendőrség megtagadta a tüntetők alapjogainak védelmét s hagyta, hogy a biztonsági cég emberei testi erőszakot alkalmazzanak a demonstrálókkal szemben.

Veszélyes bontási törmelék a helyszínen?

A Ligetvédők azért is fordultak a rendőrséghez, mert állításuk szerint a Hungexpo-telken a korábbi szabálytalan bontások miatt  – melyeket folyamatosan dokumentáltak és több rendőrségi bejelentést is tettek – azbesztes építési törmelék maradt, s azt az építési terület lekerítéséig sem távolították el. Minderről számos fotót és videót készítettek és a rendőrségnek bejelentést is tettek, hatósági intézkedés azonban nem történt.

A 2016 nyarán zajló bontás idején az ott demonstráló aktivistáknak sikerült elérniük, hogy a helyszínen maradt sittet megvizsgálja a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének képviselője. A sittel telepakolt teherautókon, melyeknek az útját az aktivisták eltorlaszolták, ilyen vizsgálatot nem végeztek, bár a Városliget Zrt. képviselője erre ígéretet tett.

A MASZ csak a sajtónak adott tájékoztatást a területen még ott lévő törmelék vizsgálatának eredményéről – eszerint a bontási anyagba 1-2 köbméter azbesztpala keveredett, 10-20 kg azbesztcement törmelék pedig szétszóródott a területen – , de hivatalos szakvéleményt nem jelentettek meg. Az ügyben levélben és telefonon is kerestük az Azbesztmentesítők Szövetségét, de sem írásos választ nem kaptunk, sem az ígért visszahívásra nem került sor.

A Városliget Zrt. közleménye ugyan arról szólt, hogy független vizsgálatok szerint nincs azbesztcement a területen – vizsgálati eredményeket azonban sem akkor, sem azóta nem tettek nyilvánossá.

Az augusztus utolsó napjaiban dupla kordonnal körbevett építési területen megindult a lázas munkavégzés. Hogy mi zajlik az OSB-lapokkal felszerelt kerítések mögött, abból látni viszonylag keveset, hallani viszont annál többet lehet. A faárkoló markolók és más munkagépek ugyanis szó szerint éjjel-nappal dolgoznak: tanúi voltunk, hogy a Zene Háza építési területén, reflektorok fénye mellett is folytak a munkálatok. S hogy mi marad a parkból a Zene Háza felépülése után? Ez már a jövő zenéje.   

Bodnár Zsuzsa

A szerző és a fotós a Ligetvédők civil csoport aktivistáiFotó: 2018. augusztus 27. a Ligetben, Keresztes Magdi felvétele. 

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom