A keddi plenáris ülésen az EP megszavazta a Zöldek/Európai Szabad Szövetség 13 módosítóját, melyeknek célja a képviselők havi 1,4 millió forint értékű költségtérítésének átláthatóbbá tétele. Korábban újságírók Európa-szerte sok visszaélést tártak fel a juttatással kapcsolatban, de az EP eddig nem szorgalmazta a szabályok szigorítását. A most elfogadott módosítókat a Zöldek nevében Jávor Benedek adta be: a képviselő szerint a választási kampánynak és a nyilvánosság erejének is köszönhető a pozitív változás.
Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!
Az Európai Parlament (EP) képviselői a fizetésükön felül számos juttatásban is részesülnek. Ezek közül a legjelentősebb az általános költségtérítés (General Expenditure Allowance – GEA), melyből a megválasztásuk szerinti országban felmerülő költségeiket (irodafenntartás, telefon- és postaköltségek, számítástechnikai eszközök) fedezhetik.
A GEA összege 2016-ban 4320 euró volt, idén már 4513 euró (kb. 1,4 millió forint) havonta. Az Európai Unió évente nagyjából 40 millió eurót (mai árfolyamon 12,8 milliárd forintot) költ az EP-képviselők költségtérítésére, vagyis nagyon jelentős összegről van szó. Ennek ellenére a képviselőknek nem kell elszámolniuk ezzel a pénzzel, nem kell számlákkal igazolniuk a kiadásaikat, és nem kell visszafizetniük az esetlegesen megmaradt pénzt.
A jövőben azonban szigorodhatnak a költségtérítésre vonatkozó szabályok, az Európai Parlament március 26-i plenáris ülésén ugyanis az EP megszavazott 13 módosítót, amelyek az átláthatóságot szolgálják.
A módosítókat a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport nevében Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője nyújtotta be, ezért feltettünk neki néhány kérdést.
Jávor Benedek (1972) 2008-ban az LMP egyik alapítója, majd 2010-től a párt országgyűlési képviselője volt. 2013-ban kilépett az LMP-ből, és részt vett a Párbeszéd Magyarország (PM) megalapításában, melynek társelnöke, 2014-ben pedig az Együtt-PM európai parlamenti képviselője lett. Az EP-ben a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport tagja, az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának alelnöke, továbbá az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, valamint a Költségvetési Ellenőrző Bizottság póttagja.
13 elfogadott módosítás kívülről nagy sikernek tűnik a költségtérítés és az átláthatóság ügyében. Önnek is az, elégedett ezzel az eredménnyel?
Abszolút elégedett vagyok. A mostani szavazás nemcsak, hogy megerősítette a parlament két korábbi alkalommal megszavazott álláspontját, vagyis azt, hogy
de ezen túl is ment, és elfogadott általunk régóta képviselt további kulcsfontosságú pontokat is:
Melyik módosítást tartja a legfontosabbnak?
Talán a legfontosabb nem is egy-egy módosító szövege, hanem az, hogy mára egy igen széles koalíciót sikerült a téma köré építeni, ami magában foglalja a parlament baloldalának jelentős részét, de a jobboldalon is sokakat, főleg az EPP-ben és az ECR-ban helyet foglaló nyugat-európai képviselőkből.
Mikor várható a módosítások érvényesülése a gyakorlatban?
Ez a választások miatt igen érzékeny kérdés. Valójában már rég hatályba kellett volna szerintem lépniük, de a parlament vezetése elszabotálta a végrehajtást, és a vitákat elhúzták addig, hogy a választások miatt érdemi előrelépésre ebben a ciklusban már kevés esélyt látok.
Mi Zöldek azért megpróbáljuk az Európai Parlament ezzel foglalkozó munkacsoportját még a választások előtt újra összehívni, hogy fogadjanak el olyan szabályokat, amelyek az új parlamentre kötelezőek lesznek. Ha erre nem kerül sor, akkor a következő parlament új elnökét kell megbízni a feladattal. Ebben az esetben meg kell akadályozni, hogy a parlament új vezetése megint elkezdjen időhúzásra játszani.
Egy másfél évvel ezelőtti interjúban még arról beszélt, hogy nincs meg az egységes akarat az EP-ben a költségtérítés új szabályozásának kidolgozásához. Mi változott azóta?
Folyamatosan fenntartottuk a nyomást, évről-évre beterjesztettük a módosító indítványainkat a helyzet rendezésére, és napirenden tartottuk a témát a parlamentben. Rengeteget számított az újságírók kitartó érdeklődése is, a képviselők és az EP vezetése is folyamatosan érezte a nyilvánosság elvárását az átláthatóság javítására. És hát persze a választás közeledtével mindenkinek hirtelen fontosabbá vált, hogy ne lehessen rásütni, hogy el akarja titkolni, hogyan költi a rá bízott pénzeket.
Csak a közelgő választás miatt lett most ilyen fontos a téma a képviselőknek?
Igen és nem: eddig is nagyon sok ország képviselői viselkedtek nagyon átláthatóan a költéseiket illetően. Az természetes folyamat, hogy a választások közeledése olyan képviselőket is rábír az átláthatóság javítására, akik egyébként nem fordítottak erre túl sok figyelmet korábban. De alapvetően ez is azért lehetséges, mert a téma folyamatosan ott volt a sajtóban, és például mert a kulcskérdésekben mindig név szerinti szavazást kértünk, és így láthatóvá vált a nyilvánosság számára, hogy ki milyen gombot nyomott.
Nyilván függ majd az EP új összetételétől, hogy kitart-e a jelenlegi lendület az átláthatóságért a választás után is, vagy az esetleges új képviselők visszalépnek az ügyben. Ön mire számít?
Igen, természetesen megvan az esély arra, hogy az új parlament megpróbáljon visszalépni a képviselői költségtérítések ügyében. De az a tény, hogy most a módosítókat ekkora többség fogadta el, talán garantálja a tényleges végrehajtást. Mi Zöldek mindenesetre ezen leszünk, hiszen mi már ebben a ciklusban is a frakció ajánlása alapján alkalmaztuk ezeket a szabályokat. Szeretnénk, ha a kérdés megnyugtató rendezésére vonatkozó határozott ígéret előfeltétele lenne annak, hogy valakit megszavazzanak majd az EP új elnökének. Nem kezdhetjük nulláról újra a vitát, mintha semmi nem történt volna ebben a ciklusban.
2015-ben egy összeurópai újságírócsoport (melynek magyar tagja az Átlátszó volt) a MEPs Project keretében utánajárt, hogy mire és miként költik el költségtérítésüket az EP-képviselők. Több esetben nem létező vagy nem használt szellemirodákat találtak az újságírók, s a 2017-ben publikált újságcikkekben feltárt visszásságok miatt nyomás alá kerültek az EU intézményei: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) azonnal bejelentette, hogy vizsgálni fogja a bérleti díjat saját maguknak fizető EP-képviselők ügyét.
Az OLAF főigazgatója, Giovanni Kessler odáig ment, hogy “strukturális problémákról” beszélt a képviselői költségtérítésekkel kapcsolatban, az EP elnöke, Antonio Tajani pedig a képviselői kiadások “szorosabb ellenőrzését” ígérte.
Sajnos azonban ezek csak üres szavaknak tűntek, de tettek nem követték őket. 2017-ben a Zöldek/Európai Szabad Szövetség és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoportjai módosító javaslatokat nyújtottak be annak érdekében, hogy a képviselők külön bankszámlán kezeljék az általános költségtérítést, őrizzék meg az összes bizonylatot, és térítsék vissza a fel nem használt összegeket. Javasolták továbbá a költések 5%-nak szúrópróbaszerű auditálását, és az eredmények nyilvánosságra hozatalát. Ám akkor az EP leszavazta ezeket az átláthatóságot segítő kezdeményezéseket.
2018 júliusában pedig az Európai Parlament 15 fős elnöksége (Tajani és a 14 alelnök) leszavazta azt a javaslatot, ami csökkenthette volna a költségtérítéssel kapcsolatos visszaéléseket.
Leszavazták az átláthatóságot, továbbra is ellenőrzés nélkül költhetnek el havi 4.400 eurót az EP-képviselők
Az Európai Parlament elnöksége nem szavazta meg, hogy az EP-képviselőknek el kelljen számolniuk a fizetésükön felül kapott költségtérítéssel, ami évente nagyjából 40 millió euróba kerül az európai adófizetőknek. Már eddig is több képviselő visszaélt azzal, hogy senki nem ellenőrzi a pénz elköltését, ezután sem várható javulás.
Eközben a költségtérítések elköltésének módja iránt érdeklődő újságírók sem jártak sikerrel: adatkéréseket nyújtottak be az Európai Parlamentnek is, hogy betekinthessenek a vonatkozó iratokba, de az EP megtagadta az adatkéréseket. Az újságírók ezután az Európai Unió Bírósága elé vitték az ügyet, de 2018 őszén elsőfokon elvesztették a pert.
Hiába pereltünk, titokban maradhat évi 36 milliárd forintnyi EP-képviselői költségtérítés sorsa
Hogy miért? Az Európai Unió Bírósága szerint szinte minden emellett szól. Mert azok a képviselők személyes adatai. Mert önmagában az, hogy bőven vannak a költségtérítés felhasználása kapcsán nyilvánosságra került visszaélések, még nem elég alap a megismerésre. Mert több millió papíralapú dokumentum anonimizálása túl nagy terhet jelentene.
Címlapkép: Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése Strasbourgban 2019. március 26-án. (fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)
Tévedés lenne azt hinni, hogy hazánkban csak Mészáros Lőrinc szellemi képességei múlják felül Mark Zuckerbergét, a szelíd somogyi lankák is...
Fokozottan érzékeny ivóvízbázis és országosan védett víznyelő közelében zajlik majd az a bányafeltöltés, melyre minap adott ki engedélyt a szakhatóság....
Az Iszlám Állam lassú felszámolásának következménye a harcosok visszatérése Észak-Afrikába. Ennek a folyamatnak több jelét lehetett már tapasztalni az elmúlt...
Azt sejtjük, miért lesz jó Vlagyimir Putyinnak az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankot Magyarországra költöztetni, de vajon miért jó ez...
