Bezárás
Cikkek

A STOP SOROS törvénycsomag öt legbutább rendelkezése

Rendes jogi elemzést adni a kormány által STOP SOROS törvénycsomagnak elkeresztelt szövegekről sokkal nehezebb lenne, mint irodalmi alkotásként elemezni azokat. Más itt a cél és más is a közönség, mint a rendes törvényjavaslatoknál, nem jogalkalmazóknak szánt szövegek ezek. A legabszurdabb rendelkezéseket és azok következményeit azért összeszedtük, ha már az „állampolgári elvárások” miatt sürgősen elfogadni kívánt tervezeteknek éppen társadalmi egyeztetése van.

A szövegek egészét nézve olyan érzésünk volt, minta egy játékos vetélkedő keretében három minisztérium munkatársai versenyeztek volna abban, hogy ki tud a pártkommunikáció és a kormánysajtó elmúlt heteinek meghatározó sorosos motívumaiból minél többet átültetni jogszabályi formába.

Határozatlan jogfogalmak egész sora próbálja a jelenleg is drákói jogi követelmények és a nemzeti konzultációk valósága közti absztrakciós szintet elfoglalni annak érdekében, hogy a jogállamiság kisebb dicsőségére az lehessen jogsértő, akire a kormányzat rámutat. „Segít”, ”szponzorál”, „egyéb módon támogat”, „kivételesen indokolt esetben” – a kötelezettségek címzettjeit azonosító kulcsfogalmakat a tervezet nem hogy nem definiálja, de láthatóan szándékosan ködösíti. Még az általános káoszból is kiemelkedik azonban szerintünk a javaslat néhány eleme.

1. Még a Vöröskereszt se lenne közhasznú

Bár a három törvényjavaslat jórészt jogszabályként végrehajthatatlan vagy értelmetlen – meglévő szabályokkal párhuzamos – rendelkezéseket tartalmaz, de került azért bele valami, aminek lesz hatása rendesen. A tervezet lényegében minden olyan jelentősebb civil szervezettől megvonja a közhasznú jogállást, amely nem vagy nem tisztán hazai közpénzből és hazai adományokból él. A társadalmi támogatottság „mérésére” ugyanis külföldi támogatás elfogadása esetén kettős feltétel szolgálna: nem csak a teljes támogatás több mint fele kell hazai forrásból származzon, hanem az szja-felajánlások kétszeresét sem lépheti túl a külföldi támogatás.

Ám ez több okból is masszív túltolás még az idegenellenességnek az Európai Unióban 2017-ben sem mindennapi csúcsra pörgetése (külföldi pénz = rossz pénz) mellett is. Mindenekelőtt azért, mert a legnagyobb szja-felajánlásokat kapó szervezetek többsége esetében csak nagyon kis részét teszik ki a felajánlások a bevételeknek, ami azzal jár például, hogy a bő kétmilliárdos éves költségvetésű Magyar Vöröskereszt a legfrissebb publikált adat szerinti, 2016-os 78 millió forintos külföldi adományával simán bukná a közhasznúságot, mert 1%-ból csak 22 milliót szedtek az adott évben össze.

Persze dönthetne úgy a Vöröskereszt, hogy nem fogad külföldről adományt, de hát őket többek közt kifejezetten azért hozták létre 130 éve, hogy egy nemzetközi segítségnyújtó hálózat tagjai legyenek. Azt meg inkább hagyjuk is, hogy vannak olyan közhasznú szervezetek, amelyek nem is gyűjthetnek 1%-ot, így őket már egy forintnyi külföldi adomány is taccsra vágja. Ugyanis itt alsó határ sincs, mint a tavalyi Lex Civilnél a hétmilliós szabály.

2. Pont a valóban illegálisan itt tartózkodókra nem terjed ki az illegális migráció támogatása

Ha három éve automatikusan azt kell mondanod és írnod a menedékkérő helyett, hogy illegális bevándorló, akkor megesik az ilyen: a civil szervezet regisztrációjának előírása csak a menedékjogot kérelmezők jogellenes segítésének („szponzolálásának” és „egyéb módon támogatásának”) esetére vonatkozik, ezzel szemben azon harmadik országbeli állampolgárokéra pont nem, akik menedékkérelem beadása nélkül jutnak át a határon vagy tartózkodnak az ország területén jogellenesen. Persze ha jogszabályként és nem politikai deklarációként értelmezzük a szöveget, akkor az Embercsempészek Egyesületén kívül más nem esne bele a hiányzó kategóriába, de ugyanez igaz a menedékkérők jogellenes segítésére is.

3. Nem tudjuk, hogy ki tartható távol

A legsúlyosabb gumifogalmakat azért érdemes kiemelni, mégis csak egy büntetőeljárási garanciákat nélkülözve és határozatlan időre kiszabott kényszerintézkedés alapjai lesznek, amelynek eredményeképpen sokak nosztalgiáját kiváltva harminc évvel a rendszerváltás után végre megint a belügyminiszter fogja megmondani, hogy ki hová mehet az országban.

„Akinek Magyarországon történő tartózkodása Magyarország nemzetbiztonsági érdekeivel ellentétes, vagy a közérdeket veszélyezteti”, azt a Schengeni  Határellenőrzési Kódex szerinti uniós külső határ – a horvát, a szerb, a román és az ukrán határ, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a nemzetközi kikötők –  8 km-es sávjából, nem uniós állampolgár esetén “különösen indokolt esetben” az egész országból  Pintér belügyminiszter úr kitiltja, hogyha harmadik országbeli állampolgárok jogszerűtlen belépését és tartózkodását segítő vagy anyagilag támogató tevékenységet folytat.

Az a szöveg alapján biztos, hogy az egész országterületre vonatkozó távoltartás az alkotmányos tilalmakkal és az uniós joggal jobbára összhangban csak harmadik országbeli – nem magyar, nem uniós – állampolgárra vonatkozhat. (Igaz, ez az a pont, ahol az ennél azért mélyebb alkotmányjogi háttérrel rendelkező Gulyás Gergely szintjén jár az a normaszövegtől független ordas marhaság, hogy aki nem tudja a magyar állampolgárságát igazolni a hatóság felé, azt mégis ki lehetne tiltani.)

Viszont eldönthetetlen probléma a szöveg alapján, hogy a „8 kilométeres” kitiltás magyar állampolgárokra is vonatkozik-e. Ezt támasztaná alá, hogy nincs olyan megkötés, hogy csak harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozna, illetve az is, hogy a kivételek közt fel van sorolva az országgyűlési képviselő. Ugyanakkor viszont ellene szól, hogy nonszensz, hogy egy magyar állampolgár Magyarországon tartózkodása nemzetbiztonságot vagy közérdeket veszélyeztethetne, illetve az is, hogy bár külön törvényben, de deklaráltan az idegenrendészeti eljárás céljaihoz kapcsolva lenne erre lehetőség, aminek alanya meg eleve nem lehet magyar állampolgár.

Mindenesetre ha a válasz az, hogy nem csak külföldi tiltható ki, akkor az jelentősen durvít a helyzeten, hiszen így semmi nem zárja ki, hogy magyar állampolgárok – és uniós polgárok – akár saját lakó- vagy munkahelyükről is kitilthatóak legyenek.

4. Az MNB-nek is jelent a számlavezető bank a civilek számlaforgalmáról

Az illegális migrációt támogató szervezet címkéje nagyjából ugyanazzal jár, mint a külföldről támogatott civilé, de azért az ilyen szabályozások orosz hagyományit követve igyekeztek a folytatásban azért még csavarni a présen. Ennek vicces eredménye, hogy nem elég, hogy e szervezeteknek külön bankszámlát kell a külföldi adományokra vezetni, hanem a hitelintézet minden hónap 15. napjáig tájékoztatja a Magyar Nemzeti Bankot és az ügyészt az illegális migrációt támogató szervezet pénzforgalmi számláján történő pénzforgalmi tevékenységről.

Utóbbit legalább az magyarázza, hogy az ügyésznél van a civil szervezetek feletti törvényességi felügyelet, de hogy az MNB hogy került a képbe, azt nagyon nehéz megérteni. Vicces azért így nem sokkal a Quaestor és a Buda-Cash bebukása után, hogy az MNB hasonló jogkörökért nem mondjuk az általa ellenőrzött pénzügyi intézmények pénzforgalma vonatkozásában lobbizik.

5. Oda-vissza utalgatná a bevándorlási finanszírozási illetéket a NAV és a civil szervezet  

A céljához képest is hülye nevű bevándorlási finanszírozási illeték a kapott külföldi támogatás 25%-a az eleve ködösen meghatározható bevándorlást támogató szervezetek külföldi támogatásaira. Minden külföldi támogatás után be kell fizetni, de utóbb igazoltan visszaigényelhető az azon támogatásra eső rész, amelyről a szervezet a NAV felé igazolni tudja, hogy nem bevándorlás segítésére kapta. Ez még a sok érdekes elemet tartalmazó magyar adórendszerben is példátlan lesz, hiszen ugyanennek az igazolására már az illetékfizetési kötelezettség beálltakor is képes lenne az érintett szervezet.

Sepsi Tibor

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom