A kormány idegenellenes kampányához igazodva szakítottak a Magyar Helsinki Bizottsággal a belügyi szervek

Röszke, 2015. szeptember 7.
Migránsok állnak szemben a rendõrsorfallal Röszke külterületén, a Dugonyi úton kialakított rendõrségi gyûjtõpontnál 2015. szeptember 7-én.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Röszke, 2015. szeptember 7. Migránsok állnak szemben a rendõrsorfallal Röszke külterületén, a Dugonyi úton kialakított rendõrségi gyûjtõpontnál 2015. szeptember 7-én. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

 

A büntetés-végrehajtás mellett az Országos Rendőr-főkapitányság és a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal is az elmúlt időszakban jutott arra a döntésre, hogy nem kívánja folytatni a közös munkát a Magyar Helsinki Bizottsággal (MHB). A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) október elsejei hatállyal, egyoldalúan felmondta a megállapodást a MHB-vel, de így járt a Börtönrádió projektet működtető civil szervezet is. A belügyi szervek döntését a kormány migránsozó és sorosozó, idegenellenes politikai kampánya motiválhatta.

 

Társadalmi célú hirdetés

 

A Helsinki részéről megtapasztalt együttműködés hiánya, a vállalt kötelezettségek rendszeres megszegése, illetve a Hivatal tevékenységével kapcsolatos teljesen, vagy részben valótlan állítások megfogalmazása. Ezekkel indokolta a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) főigazgatója, Végh Zsuzsanna egy idén június elején kelt, és az Átlátszó birtokában lévő levélben, hogy miért mondja fel az együttműködési megállapodást a civil jogvédő szervezettel.

MHB_BMH_kepkivagas2

Hasonlóképpen, a BVOP is több civil szervezettel, köztük a Magyar Helsinki Bizottsággal, és a börtönrádiókat működtető Adj Hangot Egyesülettel is felmondta a folyamatban lévő együttműködési szerződéseket.

A bevándorlási hivatal vezetője bőven talált még felróni valót az MHB tevékenységével kapcsolatban. Végh Zsuzsanna a levelében megemlítette azt is, hogy a szervezet részéről késedelmesen adták le a Hivatal által fenntartott intézményekben lefolytatott monitorozó látogatásokról szóló jelentéseket.

A levélben közölt állítások egy részét az MHB vitatja. Nem értenek egyet azzal, hogy a Helsinki Bizottság megfigyelői – a Hivatal ismételt kérése ellenére – nem jelezték volna a monitorozó látogatáson tapasztalt problémákat a helyi illetékeseknek, hogy a szervezet egyes ajánlásai „jogszabálysértés elkövetésére hívják fel” a Hivatalt, vagy ügyvédei a bírósági tárgyalásokon személyeskedő hangnemet engedtek volna meg maguknak a BMH illetékeseivel szemben. Az MHB ezeket a vádakat pontról-pontra cáfolta a válaszában.

Összességében a civil szervezet részéről úgy látják, hogy a bevándorlási hivatal által kifogásolt legtöbb állítás valójában nem is ténykérdés volt, hanem az eltérő helyzet-, illetve jogértelmezésből fakadó különbség.

Az, hogy a Bizottság éles kritikákkal illeti a magyar menekültügyi gyakorlatot 2015 óta, „álláspontunk szerint minden alkalommal közvetlen, megalapozott információkon, és komoly jogi szakértelmen alapul” – áll a szervezet válaszában. Az általuk jelzett problémákat az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága vagy a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság is valósnak találta.

A büntetés-végrehajtás egyszerűen lezárta az együttműködést

A BMH részletes indoklásával szemben a BvOP nem bonyolította túl a dolgot: a civil szervezetnek megküldött levélben Tóth Tamás országos bv-parancsnok egyszerűen csak megírta, hogy a kontraktus mely pontja alapján hagynak fel az együttműködéssel.

bvornagy

A szisztematikus monitoring programban történt közel két évtizedes együttműködés megszüntetése miatt az MHB közleményt adott ki. A szervezet itt azt hangsúlyozta, hogy bár hazánkban működik a nemzeti megelőző mechanizmus, mert az ombudsman egyik feladata az összes zárt intézet monitorozása, a hivatal munkatársai a gyakorlatban csak elvétve jutnak el a börtönökbe.

Most „18 ezer fogvatartottnak és több tízezernyi családtagjának csökkennek a lehetőségei, hogy a rabok jogai garanciálisan érvényesülhessenek és a börtönökben támasz nélkül maradók segítséget kaphassanak” – írta a Helsinki Bizottság.

A BvOP ezt követően a sajtóban tette közzé, hogy a büntetés-végrehajtás szerint szó sincs kitiltásról. A Magyar Időkön keresztül a testület részéről azt közölték, hogy valóban felmondták négy civil szervezettel (és a Börtönrádió üzemeltetőjével) a korábbi együttműködési megállapodást, de ezek egy részében folyamatban van az együttműködés tartalmának megújítása, aktualizálása.

A BVOP hamisnak tartja az MHB azon állítását is, hogy a civil szervezet a jövőben nem láthatja el a fogvatartottak jogi képviseletét, hogy nem járhat el fogvatartott egyedi ügyében, vagy hogy a rabok nem írhatnak levelet „egy bizonyos civil szervezetnek”.

Az Átlátszó megkereste a BvOP–t, de a testület részéről nem reagáltak a civil szervezetek szerződéseinek felmondásával kapcsolatos közérdekű adatigénylésünkre. A válaszadásra rendelkezésére álló 15 nap lejárta után jeleztük a büntetés-végrehajtásnak, hogy továbbra is várjuk a tájékoztatást.

A rendőrség sem kér többet a civilekkel közös munkából

Nem csak a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, hanem az ORFK is megszüntetett civil szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokat. Ezt a tájékoztatást a testület az Átlátszó közérdekű-adatigénylésre adta meg.

orfk

Papp Károly országos rendőrfőkapitány 2017. június 22-i hatállyal mondta fel az MHB-val húsz évvel ezelőtt a rendőrségi fogdákban fogvatartottak helyzetének megfigyelésével összefüggésben megkötött szerződést. Ugyanígy járt el a főrendőr a még 2002. szeptember 6-án, a Helsinki elnöke és a Határőrség Országos Parancsnoksága által annak idegenrendészeti fogdáiban elhelyezett, őrizetben lévő külföldiekkel való kapcsolattartásról kötött együttműködési megállapodás tekintetében is.

A lépést a rendőrség vezetője azzal indokolta, hogy a szerződések megkötése óta a megállapodásokban hivatkozott jogszabályokat újak váltották fel. Így 2011-ben kihirdették a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvét – a CXLIII. törvényt –, amelynek célja egy olyan rendszer létrehozása, amelyben független nemzetközi és nemzeti testületek olyan helyszínekre látogatnak el rendszeresen, ahol embereket fosztanak meg a szabadságuktól.

A törvényben előírt nemzeti megelőző mechanizmus feladatait az alapvető jogok biztosa végzi, és a fogvatartási helyen szabadságuktól megfosztott emberekkel való bánásmódot rendszeresen vizsgálja.

Szintén a jogszabályi környezet megváltozására hivatkozva szüntette meg a főrendőr a Határőrség Országos Parancsnoksága, az MHB és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Regionális Képviselete közötti, a menekültek magyarországi helyzetének monitorozására vonatkozóan 2006. december 28-án aláírt megállapodást. Ettől a paktumtól 2017. szeptember 21-i hatállyal „szabadult meg” az ORFK. Mondván, a Határőrség által vállalt feladatok jelentős részben átkerültek a BMH feladatkörébe.

Ez a hivatkozás azonban nem teljesen áll meg, mivel a határőrség jogutódja a rendőrség, amely így ellátja a határrendészeti feladatokat is. Emiatt továbbra is a testület munkatársainak kellene észlelniük a menedékkérési szándékot, illetve biztosítaniuk a menedékjoghoz való hozzáférést.

A kínzás elleni ENSZ-egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének (OPCAT) ratifikációja rendszeres látogatások lebonyolítását írja elő a nemzeti mechanizmusok számára, ám a Nemzeti Megelőző Mechanizmus (NPM) Főosztály kapacitás hiányában nem tudja az összes rendőrségi fogdát rendszeresen felkeresni – jegyezték meg a Magyar Helsinki Bizottság részéről.

A Helsinki Bizottság szerint az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala weblapján elérhető adatok szerint az OPCAT Nemzeti Megelőző Mechanizmus Főosztály munkatársai magyarországi működésük több, mint két és fél éve alatt mindössze háromszor jártak rendőrségi fogdán. Ezzel szemben az MHB az elmúlt közel 20 évben 1239 alkalommal tett látogatást rendőrségi fogdában.

Amíg az idegenrendészeti őrzött szállásokon fogvatartott külföldiek helyzetét az OPCAT nem vizsgálta, a Helsinki itt is hat monitorozó látogatást végzett. Ha erre sem lesz lehetőség, az az MHB szerint az uniós irányelvi rendelkezések sérelmét okozza.

A belügyi szervek igazodtak a kormány politikai kampányához

A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek szinte egyszerre gondolták úgy, hogy a Helsinki Bizottsággal való közös munkára a jövőben nem lesz szükségük. Éppen akkor, amikor a kormánypárt lejárató kampányt indított a részben külföldi finanszírozású civil szevezetek ellen.

soros

Az Átlátszó megkereste a szintén BM-es Országos Katasztrófa-védelmi Főigazgatóságot (OKF) is, hogy kiderüljön, a többi hivatalhoz és hatósághoz hasonlóan jártak-e el. Eme testület részéről a közérdekű adatigénylés révén benyújtott kérdéseinkre azt válaszolták, hogy az elmúlt három hónapban sem az OKF, sem területi vagy területi jogállású szervei nem mondtak fel szerződéseket civil szervezetekkel.

Őket leszámítva azonban több belügyi szerv vezetőjének egyszerre jutott az eszébe, hogy a Helsinki Bizottsággal nem akar együttműködni a jövőben. „Ez a kormányzati politika része, most ez van” – közölte az Átlátszó kérdésére az egyik, az MHB-vel szakító állami szervezet középvezetője.

A kormány menekültellenes és idegenellenes hangulatkeltése már jó ideje harsog. Az ország vezetése az idén nyárra időzített „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén” plakátkampányt megelőzően is Soros György magyar származású, amerikai üzletembert, illetve az alapítványától támogatásban részesülő civil szervezeteket, köztük a Magyar Helsinki Bizottságot tette felelőssé az Európába érkező menekültek áradatáért.

A FIDESZ kampánygépezete október utolsó hétvégéjén sem pihent, a párt szóvivője, Puskás Imre arról beszélt, hogy az Európai Parlament Állampolgári és Igazságügyi Szakbizottsága egy javaslatcsomag szerint “a migránspárti Soros-szervezeteket is bevonná a betelepítésekbe”.

A kormányszócső Magyar Idők cikkében arra is kitérnek, hogy az MHB-t az elmúlt években több mint negyedmilliárd forinttal támogatták a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok, és a szintén külföldi Oak Alapítvány. Emellett az Európai Bizottság 433 millió, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága pedig 113 millió forintot tett a civil szervezet kasszájába, amely közel 50 millió forintért adott jogi tanácsokat migránsoknak.

Csikász Brigitta

 

tetszett_a_cikk3