Bezárás
Nemzeti Együttműködés Rendszere

Tényleg megússzák fejenként kétszázezer forint bírsággal az MNB alapítványai a közbeszerzések nélküli közpénzköltést?

Pár napos hír, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) hat jegybanki alapítvány kapcsán valamiféle jogsértést állapított meg, és megbüntette kétszázezer forintra őket. És nagy a felháborodás, hogy tényleg ennyivel megússzák? Megpróbáljuk röviden elmagyarázni, miről is szólt a KDB döntése, és hogy mi várható még az ügyben. Annyit kijelenthetünk, hogy a sztorinak biztosan nincs vége. Ebben a pillanatban közel negyven eljárás folyamatban van a KDB előtt jegybanki alapítványi jogsértések gyanúja miatt, az eljárások vége pedig lehet több szerződés semmisége is.

tamogatoi_800_450

Előzmények

Az MNB alapítványai kivonják magukat a közbeszerzés és a nyilvánosság alól – de sikerült?

Az Átlátszónak ajánlotta fel fizetése egy részét a vs.hu-tól távozó újságíró

A norvégbűnözőkön edződött KEHI-vel vizsgáltatnák a jegybanki alapítványokat korrupcióellenes szervezetek

Százmilliók egy semmiből jött cégnek az MNB-alapítványoktól

Tiltott jegybanki finanszírozás is felsejlik az MNB alapítványok szerződéseiből

Az igazságügyminiszter irodája ügyvédkedik a Matolcsy-alapítványoknak

103 millió forintot kapott az egyik MNB-alapítványtól az Eiffel Palace-t felújító cég

Hűtlen kezeléssel vádolt zugbankár az MNB festményüzlete mögött

Amicus Curiae az Alkotmánybírósághoz az MNB-törvény módosítása ügyében

Most az MNB alapítványainak adatait titkosítanák törvénnyel

Böngésszen MNB igazgatósági határozatokat, hogy lássa, hogyan veszti el közvagyon jellegét a pénze

Miről szól a Döntőbizottság 46 oldalas döntése?

A KDB-hez hat jogorvoslati kérelem érkezett, az eljárások kezdeményezői minden esetben maguk a jegybanki alapítványok voltak. A vizsgálatok azért indultak meg, mert az alapítványok egyike sem gondolta azt korábban, hogy ők közpénzt kezelnének, ezért nem jelentkeztek be a Közbeszerzési Hatóságnál arra a listára, ahol a közbeszerzésre kötelezett ún. klasszikus ajánlatkérők listáját vezetik, tehát azokét, akiknek a törvény alapján főszabály szerint kötelező közbeszerzni.

Vagyis ebben a hat, most lezárult ügyben azt kellett eldöntenie a Döntőbizottságnak, hogy az MNB alapítványok a közbeszerzési törvény alapján kötelesek-e közbeszerzési eljárásokat lefolytatni, ha a pénzü(n)ket költik, és egyébként nincs törvényes indokuk a konkrét ügylet kapcsán a közbeszerzés eljárás nélküli vásárlásra. Konkrét beszerzések vizsgálatáról tehát nem szólt ez a 46 oldalas döntés.

Kissé fájdalmas elolvasni az alapítványok álláspontját arról, hogy miért is gondolták azt, hogy nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá. Ehhez ugyanis összesen három feltételnek kell megfelelni:

a) közérdekű célra kell létrejönni, ami nem ipari vagy kereskedelmi jellegű;
b) jogi személyiséggel kell rendelkezni;
c) többségében állami intézmény kell, hogy finanszírozza a jogi személyt, vagy döntéshozó testületét közintézménynek kell kineveznie.

Amint azt mi is megírtuk már az Alkotmánybíróságnak címzett márciusi beadványunkban, a Jegybank alapítványt a rá vonatkozó törvény alapján csak közérdekű célra hozhatott eleve létre; jogi személyisége az alapítványoknak nyilván van; az érintett alapítványok pedig a pénzüket a Jegybanktól kapták, ami mégsem egy privát társaság, ráadásul a döntéshozó testületüket (kuratórium) a Jegybank választja meg és hívja, ahogy a kuratóriumok elnökét is. Így minden feltétele fennáll annak, hogy a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozzanak.

Nos, a 46 oldalas döntőbizottsági határozatban ezt olvashatja el részletesen mindenki, akinek van kedve hozzá.

Milyen egyéb következménye lehet annak, hogy az alapítványok nem folytattak le közbeszerzéseket?

Fontos tehát megérteni, hogy az ismertetett döntésében a KDB kizárólag egy adminisztratív mulasztás miatt bírságolt, azért, mert az alapítványok nem jelentkeztek be egy listára. Ezért a kétszázezer forintos bírság egyáltalán nem kirívóan alacsony.

Ugyanakkor az alapítványok nem csak egy nyilvántartásba felejtettek el bejelentkezni, hanem elmulasztottak közbeszerzéseket is lefolytatni a pénzköltéseik során. Ez már sokkal nagyobb baj, várhatóan komolyabb következményekkel. Különösen azért, mert van még egy csavar a történetben.

A határozat 45. oldalán szereplő kitétel szerint az alapítványok szerepelnek egy olyan nyilvántartásban, amelyben azok vannak, akik önként vállalják a beszerzéseik során a közbeszerzési törvény alkalmazását. Vagyis az alapítványok annak ellenére nem folytattak le közbeszerzéseket, hogy maguk azt önként vállalták – akkor még azon az alapon, hogy ez nekik nem kötelező.

A határozat 29 szerződést sorol fel, amelyek kapcsán a Döntőbizottság meg is indította a vizsgálatot a közbeszerzés mellőzésének gyanúja miatt, de azóta újabb eljárások is indultak. A KDB honlapja szerint (a kérelmező sorba kell beírni a Pallas Athéné szavakat) a mai napon 37 eljárás van folyamatban az alapítványok közbeszerzéseinek mellőzése miatt. Mi lehet a következménye annak, ha azt állapítja meg a Döntőbizottság, hogy a szerződéseket nem lehetett volna megkötni közbeszerzés nélkül?

1. Ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg, a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni. A bírság összege a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a szerződés értékének legfeljebb 15%-a. Jelenleg több százmillió forint összértékű szerződéseket vizsgálnak, így a potenciális bírság több tízmilliós lehet.

2. Ennél sokkal súlyosabb következmény, hogy a közbeszerzési törvény 137. § (1) a) pontja alapján semmis a szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg.

Sőt, ha a Döntőbizottság a közbeszerzés mellőzésének jogsértését állapít meg, akkor köteles pert indítani a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt.

A szerződés semmiségének következményeit a Polgári Törvénykönyv XIX. fejezete rendezi, fő szabály szerint érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet.

Jelenleg itt tartunk. Olyannak tűnik ez a sztori, mint a Soho party elmúlt hetekben sokat énekelt számában az éjjel: soha nem érhet véget.

M. Tóth Balázs

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom