Bezárás
Cikkek

Milliárdokat bukhat Fót, Százhalombatta és a kisbefektetők: különösen alakul a Hungária Értékpapír felszámolása

Futhat a pénze után Fót és Százhalombatta – az Átlátszó értesülései szerint a becsődölt Hungária Értékpapír Zrt. felszámolója nem fogadja el a követelésüket. Igaz, még azt sem tudja az állami felszámoló, mekkora a pontos kár. Alsónémedi és a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó TIG Kft. ellenben fellélegezhet, a jelenlegi elképzelések szerint az ő követelésük ki lesz fizetve, ami miatt viszont rengeteg pénzt veszíthetnek a Hungária kisbefektetői.

Loptak a Hungária Értékpapír Zrt. befektetőitől – ez már bizonyos csaknem fél évvel a felszámolás elrendelése után -, bár feltételezhetően nem minden ügyféltől. Akiktől nem, azoknak a pénzét viszont már régen ki kellett volna fizetnie a felszámoló Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft-nek (PSFN). Mivel, ha megállapítható, hogy az adott ügyfélnek mennyi pénze vagy értékpapírja volt a Hungáriánál, azt soron kívül ki kellett volna adni a befektetési vállalkozókról szóló törvény szerint.

A felszámoló 2015 áprilisa óta adós a kimutatásokkal: azzal, hogy kinek mennyi pénze hiányzik és miből. Kényelmessége nem érthető, mert úgy tudjuk, a Hungária számítógépes könyvelési rendszeréből ma is pontosan látja, kik mibe fektetettek be és mennyit. A Hungária csődje miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz, de részleteket nem árult el érdeklődésünkre.

Az Átlátszó fontosabb cikkei a brókerbotrányról

Buda-Cash: felszámolás fénysebességgel

Felszívódott milliárd: a brókerbotrány fóti szála

Csaknem kétmilliárdot bukott Százhalombatta

Tarsolyék hétmilliárdos iowai fantomja

A Hungária-kötvények teljes állománya mintegy 6,7 milliárd forintra rúg, 10 milliárd felett volt a pénz és értékpapír összesen. A Hungária név nélkül nyilatkozó brókere szerint oka van, hogy a felszámoló a mai napig nem tárta fel – legalábbis nem adja a befektetők tudtára – miből van hiány és mekkora. Ahogy az sem véletlen, hogy a kifizetésekben nem történt előrelépés a Hungária április 22.-i felszámolása óta.

Információink szerint a hiány mértéke körüli bizonytalanságot az MNB tulajdonában lévő PSFN felügyeleti és felszámoló biztosa is pedzegette még márciusban és áprilisban az alkalmazottaknak tartott állománygyűléseken. Kérdeztük erről – és sok minden másról is – a felszámolót, de válasz helyett saját honlapja böngészését javasolta.  Mindenesetre az eltelt hónapokban sem lettek bölcsebbek – márpedig ez sokat ront a kisbefektetők esélyein.

Amennyiben a PSFN „tudatlansága” nem csap át tudásba, hamarosan a következő helyzet áll elő. A Varga Mihály gazdasági miniszter által benyújtott, nyárom megszavazott törvénymódosító csomagban az szerepel: ha a felszámoló számára nem beazonosítható, hogy kinek milyen és mennyi pénze, vagy értékpapírja volt, és valamelyikben hiány van, ott úgynevezett homogén csoportot hoznak létre, és arányosan fizetnek ki mindenkit. Márpedig úgy tűnik, jelenleg ez a helyzet.

Homogén csoport – ez meg micsoda?

Tegyük fel, 3 milliárd forint volna a kimutatások alapján a forint számlán, de csak 1 milliárd van ténylegesen, akkor mindenki a befektetése egyharmadát kapja meg. Akkor is, ha ténylegesen csak valamelyik önkormányzat pénzét lopták el, és egy szintén itt fialtató magánszemély forint befektetéséhez hozzá sem nyúltak. Ez esetben a magánszemély a (például) 5 milliója helyett ennek egyharmadát kapja meg, vagyis úgy tűnik, az a terv, hogy lekaszálnak mindenkit. Az így hoppon maradt befektetők borítékolhatóan bíróságra mennek majd, márpedig az akár 1200 magánszemély perei nem kis gondot fognak okozni a bíróságoknak.

Alsónémedit és a TIG-et szeretik

A Varga-féle salátatörvényben foglalt arányosításnak csak akkor van jelentősége, ha a felszámoló pl. forintból, mint számlapénzből hiányt talál. Ez pedig nem lesz nehéz: a Hungáriánál 300 millió Ft pénzhiány biztosan van.

Alsónémedi önkormányzatánál például vásárlási névértéken egymilliárd-tizenhétmillió forintban nyilvántartott diszkontkincstárjegy (állampapír) teljes egészében hiányzik az önkormányzat értékpapír számlájáról. A pénzintézet nem az önkormányzat megbízásait teljesítette – írja Alsónémedi közleménye. Ez úgy lehetséges, hogy a korábban megvásárolt, de ellopott diszkontkincstárjegy – vagy amiről az önkormányzat úgy tudta, hogy megvette – időközben lejárt, abból elméletben „pénz lett”, vagyis az önkormányzatnak pénzkövetelése  van. Ha ezt a követelést a felszámoló jogosnak ismeri el, akkor már pénzhiányról lehet beszélni, ami aranyosítással jár.

Jelen állás szerint úgy fest,  hogy Fót és Százhalombatta követelését nem fogadja el jogosnak a felszámoló, ami dráma lehet az érintett városoknak, de arányosítás miatt jó hír minden más befektetőnek (átlátszós cikkek a fóti és a százhalombattai helyzetről). Különösen az érzékenyebb helyzetben lévő, pár milliót vagy tízmilliót befektető magánszemélyeknek. Alsónémedi és a TIG Kft követelését viszont elfogadja – értesültünk brókerkörökből, a tervezett, külső szemlélő számára érthetetlen megkülönböztetést firtató kérdésünkre azonban szintén nem válaszolt az állami felszámoló cég.

Ha valóban így történik, akkor amennyiben Alsónémedi egymilliárd forintnyi számlapénzt követel, akkor a szabad forinttal rendelkező ügyfelek pénzéből kaphatja meg. Ami keserű hír az említett magánszemélyeknek.

Nem tudjuk – és minden jel szerint a felszámoló sem tudja, de legalábbis nem árulja el -, hogy összesen mennyi forintja van szabadon, azaz mennyi van meg ténylegesen az ügyfeleknek. Az esetleges 1,7 milliárdnyi (Alsónémedi: 1 milliárd, TIG Kft.: 410 millió, egy ismeretlen kilétű meglopott ügyfél: 300 millió) hiány a jelen elképzelések szerint mindenképpen károsítani fogja a szabad pénzzel rendelkezőket, illetve az április 22.-éig – a felszámolás jogerőre emelkedéséig – lejárt diszkontkincstárjegyek tulajdonosait. (Lista arról, mennyit buktak az önkormányzatok.) Mivel arról hallani a felszámolás menetére rálótó forrásoktól, hogy a felszámoló ez utóbbiakat forintosítani fogja.

Pedig a Clavis mindent tud

A Hungária ügyeit jól ismerő bróker szerint azért lépik meg nagy valószínűséggel a homogén csoportokba sorolást, mert így a legkényelmesebb a felszámolónak. Ugyanis nem kell minden egyes kötvényesnél és pénzeszköz tulajdonosnál egyenként megállapítania a kifizetendő összegeket. Ez a Quaestor-ügyre is állhat, ráadásul a felszámoló és akár tulajdonosa, az MNB elhárítja a felelősséget, ugyanis a csődtörvény értelmében felszámoló vagyonával felel, ha mulaszt.

Az arányosítás terve már csak azért is nonszensznek tűnik, mert információink szerint a Clavis integrált tőkepiaci könyvelőrendszer hitelességét eddig az MNB, PSFN, de még az NNI  sem kérdőjelezte meg, azaz joggal feltételezhető, hogy az abban foglalt minden tranzakció és kimutatás hiteles (Clavist használ mások mellett az OTP, a CIB, az MKB, sőt a Magyar Államkincstár is).

Információink szerint a PSFN részéről a módosított törvényre akképpen hivatkoznak a belső kommunikáció során, hogy az szerintük csak azokat a tételeket engedi meg kiadni, amelyek tulajdonosa egyértelműen beazonosítható. Csakhogy a Hungária esetében a Clavis-ban a tulajdonosok is beazonosíthatók, vagyis pontosan látszik, hogy pl. Alsónémedi számlájáról mikor, hány alkalommal, mekkora tételeket emeltek le, azaz loptak el.

Informátorunk a „pikáns” jelzőt használta arra a forgatókönyvre, amikor a felszámolóbiztos által már a Hungária engedélyének március 6.-i felfüggesztése után lezárt ügyletek veszteségeit vonták le az ügyfelek számláiról, akkor jó volt a Clavis. Be tudták például azonosítani, hogy a mínuszok melyik ügyfélhez tartoznak, amiről tájékoztatást is küldött számukra a PSFN. Kérdés, hogy az önkormányzati lopások, sikkasztások beazonosításakor miért nem képes erre a felszámoló – ha ez rajtuk múlik, egyelőre titok is marad, az Átlátszónak legalábbis nem árulták el.

Csoport az lesz, de mekkora?

Látnivaló, hogy minden a felszámoló döntésén múlik. A PSFN a 2015. június 1.-ig beadott ügyféligényeket tételesen egyenként bírálja el, és kimondja, hogy egy ügyfél követelése jogos-e vagy sem. Ha azt mondja, hogy az önkormányzatok követelése jogos, és az egyértelmű beazonosítás nem lehetséges, akkor arányosítani fog.

A szeptember elején megnyitott PSFN ügyfélszolgálaton az ügyintézők több, neve elhallgatását kérő érintett elmondása szerint annyit közölnek az ügyfelekkel, hogy előreláthatólag lesz homogén csoport és arányosítás, de hogy hány százalékban, azt nem tudják. Néhány hete informátorunknak azt állították, szeptember végére készülnek el a számvetéssel, csakhogy ennek egyelőre semmi jele.

Berta N. László

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.

4000__ani_6

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom