Az NFÜ és az offshore hátterű pályázók: Don’t ask, don’t tell

ittepul

Hiába törekszik az Európai Unió arra, hogy a fejlesztési pályázatokon ne nyerjenek offshore hátterű cégek, nincs kidolgozott ellenőrzési rendszer arra, hogy kiszűrjék az ilyen szempontból szabálytalan pályázókat. Legalábbis a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél biztos nincs. Az atlatszo.hu összeszedte a magyar példákat.

Az utóbbi néhány hónap egyik legnagyobb politikai botrányát okozta, hogy egy optikai hálózatfejlesztési pályázaton olyan offshore hátterű cégek nyertek, amelyek gyanús körülmények között alakultak. A történet azért is pikáns, mert a cégekhez köthető Seszták Miklós KDNP-s parlamenti képviselő, holott a magyar kormány hadat üzent az offshore cégeknek. Bár a botrány kirobbanása után az LMP javasolta egy vizsgálóbizottság felállítását, amely a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusban kötött szerződéseket vizsgálná, egyelőre nem sok előrehaladást tapasztalni. Az atlatszo.hu összeszedett néhány olyan ügyet, amelyben offshore hátterű vagy offshore kapcsolatokkal rendelkező cégek nyertek uniós pénzeket, előtte azonban érdemes néhány fogalmat tisztázni.

Mi az offshore?

Az offshore-ozás nem csak annyit jelent, hogy egy cég elviszi a vagyonát külföldre, ahol nem kell utána adót fizetni vagy nyugodtan tisztára tudja mosni a tisztességtelen eszközökkel megszerzett pénzét. A Loophole4all.com nevű honlap összeszedte azokat a tevékenységeket, amelyeket összefoglalóan offshoreozásnak hívhatunk.

„Mérgező” pénzügyi termékek: a bankszektor jelentős része nem csak a vagyon elrejtésére használja az offshore-t, hanem szabályozatlan spekulációra is, gyakran úgynevezett „mérgező” pénzügyi termékek használatával, károsítva ezzel az igazi gazdaságokat.

Ármanipuláció, transzferár: a multicégeknél bevett gyakorlat, hogy a profitot adóparadicsomokba irányítják át, míg a költségeket magas adókkal rendelkező országokban írják le.

Szabadalmak, védjegyek és szellemi tulajdon: sok multinacionális cég offshore központokban jegyezteti be a technológiai szabadalmait vagy védjegyeit azért, hogy ne kelljen adót fizetnie. A legnagyobb internetes cégek különösen szívesen alkalmazzák ezt a megoldást.

A tőke elrejtése: becslések szerint több száz milliárd dollárt rejtegetnek az adóparadicsomokban. Egy tanulmányban, óvatos becslésekre alapozva, azt írják, hogy az európai részvénypiacon egy 102 milliárd dolláros szektor található, amely az adóelkerülésen alapul és a londoni Cityben működik.

Csőd és rossz befektetések: az offshore központokat sokan arra használják, hogy elrejtsék a csődbe ment cégek hatalmas adósságait.

Tiltott kifizetések és pénzmosás: a politikai és üzleti életben a megvesztegetés legtöbbször offshore cégeken keresztül történik, a titkos offshore bankszámlákon keresztül történő pénzmosás mellett.

Vagyonmanipuláció: az offshore területen leányvállalatokkal rendelkező cégek gyakran a spekulálnak a saját vagyonukkal is. Más esetben az offshore leányvállalatokat arra használják, hogy veszteséget szimuláljanak velük, így az onshore cégben nagyobbnak tűnik a bevétel.

Ingatlanspekuláció: 2011-ben csak Nagy-Britanniában több mint 7 milliárd fontos offshore piacot jelentett az adómentes brit házak, lakások és irodaépületek vásárlása. Ezzel a teljesen legális művelettel a vevő teljes anonimitást kap a brit adatbázisokban, és mivel a regisztrált tulajdonos személye nem változik, ingatlan adás-vételi illetéket sem kell fizetni.

Csőd és fizetésképtelenség: néhány leányvállalatot azért az offshore központokban nyitottak meg, hogy a csőd bejelentésekor elkerüljék az esetleges jogi következményeket vagy a visszafizetési kötelezettséget. Ez azért fontos, mert például az ír bankoknak 12 évet kell várniuk, mielőtt mentesülnek a tartozásaik alól, Nagy-Britanniában azonban ez mindenki számára csak egy év.

Tulajdonosi koncentráció és monopólium: sok multicég offshore leányvállalatokon keresztül osztja szét a tulajdonjogot, így monopóliumot hoz létre az adott piaci szektorban.

Biztosítás a kockázatos műveletekre: a legtöbb olajcég offshore-paradicsomokban köt biztosítást. A Mexikói-öblöt beszennyező Transocean például a Marshall-szigeteken biztosította magát, hogy csökkentse a jogi felelősséget, a gyógyszergyártók pedig az egészségügyi kockázatok ellen kötnek biztosításokat, hogy kerüljék a társadalmi felelősséget azokban az országokban, ahol a termékeiket forgalmazzák.

Gyógyszer- és vegyi engedélyek: a vegyipari cégek offshore területeken engedélyeztetik a veszélyes és mérgező termékeiket, hogy azt a többi országban árusítsák.

Keselyű alapok: a keselyű alapok olyan magánvállalkozások, amelyek a legszegényebb országok adósságából húznak hasznot. 2010-ben Nagy-Britanniában törvényt (Debt Relief Act) hoztak az ilyesfajta tevékenység korlátozására, ez azonban nem érvényes a tengerentúli területekre és a brit korona fennhatósága alá tartozó többi országra, ahol vannak olyan ügyvédi irodák is, amelyek Kongótól és Líbiától próbálják behajtani a követeléseiket.

E-kereskedelem: a nagy-britanniai Jersey-ben és Guernsey-ben található, áfa-mentes, e-kereskedelemmel foglalkozó honlapok százmillió fontos értékben adnak el például cd-ket, dvd-ket. Más netes cégek offshore központokon keresztül kereskednek, hogy elkerüljék az adófizetést, mint a luxemburgi bejegyzésű Amazon.co.uk vagy a PayPal.com.

Adatközpontok és információs technológia: az offshore központok digitális adatvédelmi szabályai, mind a személyiségi jogokat érintő, vagy az illegalitás határait súroló, máshol szigorúan szabályozott tevékenységre (pornográfia, online kaszinózás) vonatkozó törvényei lazábbak, mint más országokban.

Rágalmazási paradicsomok: bizonyos offshore központokban lehetőség van az „arculati jogok” regisztrálására és jogi védelmére, ami csökkentheti az onshore szólásszabadságot.

A rendelkezésre álló információk alapján nincs könnyű dolga annak, aki szeretné felkutatni, hogy egyes uniós pályázatokon nyertes cégek offshore hátterűek vagy sem. Bár az uniós pályázatok adatai elérhetők a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjain, az adatbázisban való keresés meglehetősen bonyolult. Nem lehet például egyszerűen egy cég nevére keresni és megnézni, hogy az adott időszakban mennyi pályázaton és mennyi pénzt nyert, hanem azt is tudni kell, hogy milyen pályázati kiírásról volt szó (pl. GOP-ról, HEFOP-ról, KEOP-ról stb.). Így a legtöbb esetben csak a szerencsének vagy közérdekű bejelentésnek köszönhető, hogy egy-egy céggel kapcsolatban kiderül az offshore tulajdonosi háttér. A 2007-2013-as időszakban sem került sok ilyen ügy nyivánosságra, ez azonban nem jelenti az, hogy ne lenne több.

Grand Consulting

A budapesti, offshore tanácsadással is foglalkozó Grand Consulting Kft. 2007-ben 5 millió 280 ezer forintot nyert el a Társadalmi megújulás operatív programból – a Hír Tv értesülései és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség HEFOP-honlapja szerint. A pénzt mikro- és kisvállalkozások számára indított munkahelyi képzésre lehetett fordítani. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján megjelent információk alapján az elnyert pénz utolsó részletét 2009 áprilisában kapta meg a cég. A hír arról szólt, hogy a kft. többségi tulajdonosa egy Cipruson bejegyzett társaság, az eredeti értesülés azonban eltűnt a Hír Tv honlapjáról. Feltehetőleg azért, mert a Grand Consultingba csak 2009 májusában – tehát az utolsó részlet kifizetése után egy hónappal – szállt be a GRND LIMITED nevű, nicosiai székhelyű cég, több mint 50 százalékos szavazati joggal, tehát még a pályázat elnyerése előtt. Ugyanakkor a Grand Consultingnak korábban már volt offshore tagja: az egyesült államokbeli Delaware államban található D’Advocate Consulting Limited Liability Company. Vagyis a pályázat beadásakor valóban nem volt kapcsolatban offshore céggel a Grand Consulting, de közvetlenül előtte és utána igen. Ráadásul az NFÜ nyilvántartása szerint a cég szabálytalanságokat követett el az elnyert összeg elköltése során, így 2,2 millió forintot vissza kellett fizetnie.

Body-Map Kft.

A Body-Map Kft.-t 2008 júliusában alapították Bátonyterenyén. Még abban az évben, szeptemberben beadták a kifejezetten hátrányos helyzetű térségekben induló vállalkozások számára kialakított programra (Gazdaságfejlesztési Operatív Program, GOP 2.1.1/D). A pályázaton nyertek, így 2009. áprilisban megkötötték a szerződést a MAG Zrt.-vel 215 millió forintról. Az esettel az atlatszo.hu cikksorozatban foglalkozott ugyanis több érdekes részlet (például túlárazás, „áldoktorok” alkalmazása) is felbukkant. A pályázat benyújtásakor a vállalkozás még nem rendelkezett egyetlen lezárt üzleti évvel sem, a 2008-as év gazdasági teljesítményéről pedig a mai napig nincsenek hivatalos, a nyilvános cégadatbázisban elérhető adatok. Ugyan kezdő vállalkozások esetében ez szokásos eljárás, ám a pályázathoz szükséges önerőt, jelen esetben 274 millió forintot, egy Seychelles-szigeteken bejegyzett cég segítségével szerezték meg. A Test Body Ltd. egy egyoldalas szerződés keretében 1,2 millió eurós kölcsönt adott a Body Mapnek nulla százalékos kamatra, határozatlan időre, 2009 júniusában – a MAG Zrt.-vel való szerződéskötés után, amikor szükség volt az önerő felmutatására. A céget a dokumentumok szerint Sümegi Miklós András jegyezte be, aki korábban hivatásos mentőtiszt volt, majd a vendéglátóiparban és a húsiparban dolgozott, a 90-es évek elején megalapította az Ukrán Faipari Tőzsdét, üzemanyagot importált, gabonát exportált Ukrajnába, a 2000-es években pedig orvosi diagnosztikával foglalkozott.

Terv-Tár Bt.

A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program egyik projektjének, a Crosstransnak a keretében a debreceni önkormányzat bruttó 30 millió forintért készíttet közlekedésfejlesztési stratégiát és programot a szintén debreceni Terv-Tár Bt.-vel. Az együttműködési programban Debrecen és Nagyvárad metropoliszövezete vesz részt és a felmérésre azért van szükség, mert egyelőre nem tudni, hogy hányan, milyen gyakran és milyen közlekedési eszközzel teszik meg a két város közötti távolságot. A kronika.ro arról írt, hogy a projektre csaknem 300 ezer eurót kapnak, ebből két tanulmány fog készülni, amelyben elemzik Nagyvárad és Debrecen forgalmát, tömegközlekedés kihasználtságát, felmérik a parkolóhelyeket, kerékpárutakat és megvizsgálják a közlekedésbiztonságot is. Ebből a 300 ezer euróból jut 30 millió a Terv-Tár Bt.-nek, amelynek offshore hátteréről a vagy.hu írt. 2012. március 25-ig a belize-i Bradbury Continental Inc. Terv-Tár kültagja volt, utána pedig ciprusi Kolassant Limited szállt be a cégbe.

Enternet Invest – EnterNet 2001.

Egy 2012-ben kiírt húszmilliárd forintos közbeszerzésen összesen 12,5 millió forintot nyert öt kft., amelyeket ugyanazon a napon, 2012. június 27-én alapítottak és július 4-én jegyeztek be, ráadásul ugyanarra a címre (1134 Budapest, Váci út 19.). A nyertesek a Micronet Kft., a Pannon Optikai Hálózatfejlesztő Kft., a Pátria Optikai Hálózatfejlesztő Kft., a PONET Optikai Hálózatfejlesztő Kft. és a REGIO Optikai Hálózatfejlesztő Kft. Az öt cég székhelye megegyezik az EnterNet 2001 Kft. címével, amely ráadásul a REGIO Kft. és a PONET Kft. egyik tulajdonosa is. Az EnterNet 2001 Kft. az Enternet Invest Zrt. tulajdonában áll, amelynek felügyelőbizottságában 2008 júliusától ott találjuk (egy ciprusi állampolgár, Georgios Koufaris mellett) Seszták Miklós KDNP-s parlamenti képviselőt is. Seszták az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának és az Informatikai és távközlési albizottság tagja, valamint a Közbeszerzési és vállalkozásszabályozási albizottságának elnöke. A politikus állítása szerint már 2012-ben lemondott fb-tagságáról, ugyanakkor a hivatalos és hatályos cégbírósági adatok alapján még mindig érvényes a posztja, sőt, még most is az enternetes e-mail címét használja. Az Enternet Invest korábbi tulajdonosai között található a Demján Sándor üzlettársa, Nyúl Sándor által alapított ciprusi offshore cég, a Mogul Consulting Ltd.. Az Enternet Invest másik korábbi tulajdonosa a szintén ciprusi Ensen Holdings Ltd., Bauer Róbert cége. Bauer is érdekelt Demján-cégbe: az adóhatósági végrehajtás alatt álló EnterNet 2001 Kft. egyik tulajdonosa. Emellett az Actel Távközlési Zrt. vezérigazgatója, a cég igazgatóságában két ciprusi állampolgár is van: Georgios Chari és Christos Limnatitis. Limnatitis az Enternet Investben is ig-tag, míg az Enternet Invest fb-tagja, Georgios Koufaris az Actel felügyelőbizottságában is benne van.

Magyar Posta

Egy kicsit kilóg a sorból, de talán érdemes megemlíteni. A Posta tulajdonosai között nincs offshore cég, de 2011-ben egy, a Magyar Posta által kiírt zárt, egyszereplős közbeszerzési pályázaton egy részben ciprusi offshore tulajdonosi hátterű cég nyert 1,8 milliárd forintot. Uniós pénzekből – a MAG Zrt. adatai szerint – a posta is részesült: 2006-ban 7,5 millió forintot nyert a Magyar Posta Életbiztosító Rt. a munkatársak készségfejlesztésére (HEFOP), 2012. Novemberben 3,25 milliárd forintot hibrid kézbesítési és konverziós rendszer kiépítésére (EKOP), valamint 2012 decemberében 500 millió forintot a Postai Agóra-projektre.

D. Kovács Ildikó

Címlapkép: Kovács Gergely