A helység kalapácsa: Média és birodalom Debrecenben, Kósa Lajos városában

kosa2

Kósa Lajos lassan tizenöt éve irányítja Debrecent, és egyelőre komolyan vehető kihívója sincs. Bár a város adóssága tíz év alatt a tízszeresére nőtt, az önkormányzat a baráti médiumokra nem sajnálta a pénzt: hat év alatt több mint 700 millió forint jutott ilyen célokra. A képviselőtestület súlytalan, a városházán zajló folyamatokat ismerő forrásaink szerint még a vagyonkezelő holdingnak is nagyobb beleszólása van az ügyekbe, mint a kormánypárti frakciónak. Debrecen arculatát 14 éve Kósa Lajos üzleti-baráti köre alakítja, és ez a mindenre kiterjedő befolyás értelemszerűen a helyi médiát is érinti.

Debrecenben, Kósa Lajos városában a Fidesz pártszerűen gyakorlatilag nem működik. A városi szervezet formális vezetője ugyan nem ő, hanem Pósán László országgyűlési képviselő, de Pósán helyi ügyekben nem jelentős tényező, megszólalni is csak ritkán szokott. Legutóbb például Bajnai Gordon debreceni látogatásán méltatlankodott, korábban pedig a munkanélküliségről tartott sajtótájékoztatót. Itt leginkább az derült ki, fogalma sincs a Debrecenben élő munkanélküliek számáról. Nem meglepő tehát, hogy a várost érintő stratégiai kérdések és döntések kizárólag Kósa Lajos fennhatósága alatt fogalmazódnak meg, és a párt képviselői előzetes utasítás alapján szavazva hajtják végre maradéktalanul a közgyűlésben a polgármester akaratát.

Kósa 1998 óta polgármester Debrecenben, de már 1990 óta országgyűlési képviselő, és saját bevallása szerint is jelentős befolyása van a pártban. Polgármesteri sikerének titka elsősorban a „győztes csapaton ne változtass” elve: a 25 fős Fidesz-KDNP-frakcióból Kósán kívül számos, hozzá hasonlóan régi motoros ül a városi képviselő-testületben: Asbóth Endre, Balázs Ákos, Becsky Tibor, Dánielfy Zsolt, Filepné Tóth Katalin, Jenei Imre, Mazsu János, Pajna Zoltán, Pankotai László, Szabó Gyula és Szilágyi László, továbbá Papp László és Somogyi Béla alpolgármesterek .

Kósa sikerében szerepet játszik az ellenzék gyengesége is: a szocialista frakció például három képviselőből áll. (Az MSZP helyi elnöke és frakcióvezetője, Szathmári Károly, szintén nem új szereplő: 1994 óta képviseli a pártot a helyi közgyűlésben.) A szocialisták nem sok vizet zavarnak: módosító indítványaikat rendre lesöpri a többség, közgyűlési munkásságuk a kérdésfeltevésben merül ki. Ráadásul amúgy is csekélyke frakciójuk tovább gyengült, mikor Zsiros Zsolt mandátumát megtartva 2011. novemberében kilépett az MSZP-ből. A Jobbik képviselőcsoportja eredetileg négy tagból állt, de a személyi viták miatt három fősre csökkent: egyikük függetlenként folytatja. A 2-es villamos botrányos ügyét leginkább firtató, két tagú Debreceni Ifjúsági Szövetség frakciójában szintén történt személycsere, bár itt nem belharcok indokolták a váltást.

A helység kalapácsa – miről szól ez a cikksorozat?

A többé-kevésbé egyformán szervilis önkormányzati újságok, honlapok, rádió- és tévécsatornák azt demonstrálják, milyen az, amikor közvetlenül a „politika” a médiatulajdonos. Cikksorozatunk vidéki városokat mutat be: a helyi nyilvánosság állapotát, illetve a helyi politikai-gazdasági erőcsoportokhoz való bekötöttségét vizsgáljuk. Tovább a bevezető cikkre.

Kisebb-nagyobb változások persze adódtak a debreceni Fidesz életében is. 2002-ig például a párt helyi alapítója és egyik erős embere, Sásdi András – Kósa Lajos jó barátja és feleségének korábbi üzlettársa – volt a párt közgyűlési frakcióvezetője. Sásdit később annak ellenére nevezte ki a fideszes többségű közgyűlés a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. (DV Zrt.) elnökévé – az is maradt 2011-ig -, hogy 2003-ban a bíróság bűnösnek találta szociális kedvezmény (közkeletű nevén szocpol) jogosulatlan felvétele miatt jelentős kárt okozó csalás bűntettében, és ezért pénzbüntetésre ítélte. Sásdi elítéltetése után nem tért vissza a helyi közéletbe, de a vagyonkezelő holdingban betöltött tisztsége révén befolyása továbbra is jelentős maradt.

Bár nem a városi, hanem a megyei közgyűlés tagja volt, Debrecen kapcsán mégsem hagyható ki Virág László pályafutása. Az 1998-2002 közötti ciklusban a megyegyűlés fideszes alelnökeként tevékenykedő politikust, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. (akkor még Rt.), vagyis a „holding” egykori stratégiai igazgatóját, a debreceni repülőteret korábban üzemeltető Airport-Debrecen Kft. ügyvezetőjét 2007-ben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt 1 év hat hónap börtönre ítélték, két év próbaidőre felfüggesztve. Virág egyébként büntetlen előéletű maradt, mert a bíróság előzetes mentesítésben részesítette. Két évvel később, 2009-ben a köztisztaságért és hulladékgazdálkodásért felelős társaság, az AKSD Városgazdálkodási Kft. ügyvezetője lett – éppen a vagyonkezelő holding ajánlására. Virág – akárcsak a fent emlegetett Sásdi András – ma már nem politizál.

Szintén erős embernek számít(ott) Mező Ferenc, aki 1998 és 2002 között volt a Fidesz önkormányzati képviselője. Mandátumáról azért mondott le – egy időben a párttagságát is szüneteltette –, mert kapcsolatba hozták a nyíregyházi nyelvvizsgabotránnyal. Nem kevesebbet állított a nyomozó hatóság, mint hogy két fiatal több alkalommal is mások helyett tett sikeres nyelvvizsgát,természetesen jó pénzért. A megrendelők között említették a debreceni képviselőt is, aki ekkor az egyetemen volt tanársegéd, és a doktorijához kellett a nyelvvizsga. Mezőt, aki egyébként Kósa 2002-es kampányának egyik szervezője volt, végül büntette a bíróság, és az egyetemről is mennie kellett. Karrierje azonban nem tört meg: előbb Kósa (illetve az önkormányzat) tanácsadójaként dolgozott, majd az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (ÉARFÜ) igazgatóhelyettese, később ügyvezetője lett.

S hogy az ellenzék szája is be legyen fogva, Kósa Lajos nem jelentéktelen gesztust gyakorolt az MSZP irányában, amikor Huszka Imrét, volt szocialista önkormányzati képviselőt 2005-ben a vagyonkezelő igazgatóságába delegálta – igaz, a szocialisták városi szervezete nem őt javasolta. Huszkát 2003-ban marasztalta el a bíróság társtettesként elkövetett könnyű testi sértés vétségéért, és egy év próbára bocsátotta. 2004-ben a pártból kizárták ugyan, de mára ismét tagja az MSZP elnökségének.

A vagyonkezelő cégeinek igazgatóságaiban és felügyelő bizottságaiban számos jelenlegi és egykori fideszes önkormányzati képviselő kapott helyet – igaz, hellyel-közzel az ellenzék is székhez jut. A város vagyonáért felelős anyacég, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságában például egy volt MSZP-s önkormányzati képviselő, Rónai György ül, a város hőszolgáltató cégében pedig Szathmári Károly, az MSZP frakcióvezetője a felügyelő bizottság elnöke, ám meghatározó szerepet egyikük sem tölt be. A holding felügyelőbizottságban a Jobbik is kapott pozíciót. A párton belüli harcok után január 24-én a közgyűlés Ágoston Tibor frakcióvezetőt delegálta a helyre.

A vagyonkezelő holding felügyelőbizottságában ugyanakkor ma nincs aktív fideszes politikus, az elnök, Győri Gyula ugyanis 2011 februárjában, a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz történő kinevezésekor lemondott. Az alábbiakban a városi cégek felügyelőbizottságaiban ülő Fidesz-KDNP-frakció tagok neveit közöljük – mondhatni Kósa debreceni politikai bázisának derékhadát mutatja be a táblázat:

Debreceni Vízmű Zrt. Nagy Sándor, Asbóth Endre, Filepné Tóth Katalin
Cívis Ház Zrt. Jenei Imre, Czellér László, Széles Diána, Pankotai László
DKV Debreceni Közlekedési Zrt. Szabó Gyula
Debreceni Hőszolgáltató Zrt. Balázs Ákos, Fodor Levente, Csaholczi Attila
Debreceni Reptér Eszközkezelő Kft. Jámbor Ferenc (KDNP), Szilágyi László
Debreceni Gyógyfürdő Kft. Kiss Sándor, Dánielfy Zsolt, Kovács István
DV Info Informatikai Kft Mazsu János

 

A város fejlődése a hivatalos kommunikációban persze nagyívű és töretlen. Vannak ugyan gondok, de ezeket mindig sikerül orvosolni. Sásdi például 2008-ban a Debrecen című önkormányzati hetilapnak adott interjújában azt mondta: „(…) odafigyeléssel és fegyelmezett gazdálkodással sikerült túlteljesítenünk az üzleti tervet, amellyel tovább növeltük a holding és ezáltal a város vagyonát”. Az újságíró egy helyen arra utal, sok politikai támadás éri a holdingot, azt feltételezve, hogy a cégcsoport „bizonyos üzleti körök érdekeit szolgálja”. Sásdi sajnálkozik a politikai össztűz miatt, és hozzáteszi: ők a politikától függetlenül teszik a dolgukat. Sásdi 2011-es távozásakor a vagyonkezelő vesztesége több mint 1 milliárd forint volt.

A hivatalos kommunikáció persze azóta is folyamatos sikerről beszél: „Ismét nyereséges a vagyonkezelő” írják egy helyütt. „Komoly sikereket értünk el minden nehézség dacára” – hangzik egy másik cím a dehir.hu-n, és a debrecen.hu-n is zeng a dicshimnusz: „Büszkék lehetünk a város fejlődésére”. A városvezetéshez lojális önkormányzati és magántulajdonú média nem szokta hozzátenni, hogy mindeközben Debrecen adóssága a 2002-es 2,8 milliárd forintról 2012-re tízszeresére nőtt, és az Állami Számvevőszék 2011 végén készült jelentése (PDF) már fizetésképtelenségről beszél: „(…) a jelenleg ismert pénzintézeti kötelezettségek 2014-et követő éveket érintő teljesítését továbbra sem látjuk biztosítottnak.” Mindez nem volt akadálya a városgazdálkodásért felelős vezetők megjutalmazásának, míg végül tavaly, a történet végén az állam átvállalta Debrecen adósságának mintegy felét, 14 milliárd forintot.

 

Debrecenben, ahogy a legtöbb vidéki városban, a rendszerváltás után két szereplő vette kézbe a helyi sajtót: a megye napilapja – esetünkben az Inform Média Kft. által kiadott Hajdú-Bihari Napló, és annak internetes változata -, valamint az önkormányzat a maga újságjaival, honlapjával, tévéjével és rádiójával. Jól megfértek egymás mellett éveken át, mivel csak elméletben voltak konkurensek, a gyakorlatban más cél hajtotta a tulajdonosokat: a megyei lapok a hirdetési piac lefedésére törekedtek, a költségvetési pénzből fenntartott önkormányzati sajtó pedig a propagandaszerepre állt rá. Ennek érdekében aztán forrásaink véleménye szerint hallgatólagos paktumot kötöttek: a megyei napilap nem kellemetlenkedik, nem konfrontálódik a helyi hatalommal, cserében övé a hirdetési piac zöme.

A helyi médiumok közül a vagyongazdálkodási holding tartja fenn a Debrecen TV-t (DTV), és annak internetes változatát, a dehir.hu-t, és a DTV a gazdája a Debreceni Korzó című nyomtatott „kulturális kiadvány”-nak. A város tulajdonában lévő Cívis Ház Zrt-nek szintén van saját sajtóterméke – a Debreceni Városközpont Magazin. A magazin „kapcsolattartója” Kangúr Tibor, aki éveken át a DTV hírigazgatója volt. A lap a saját megfogalmazása szerint szórakoztató írásokat közöl, és „nem politizál”. 2011-ben megszűnt az ugyancsak költségvetési pénzből heti 90 ezer példányban megjelenő Debrecen című hetilap, illetve annak netes kistestvére, a Deol – ezek helyett lett az új internetes önkormányzati portál, a dehir.hu.

A Debrecen Városi Televízió Kft. ügyvezetője, a 2009-ben Debrecen város sajtódíjával kitüntetett Széles Tamás, hírigazgatója pedig M. Tóth Ildikó, Márton Attila fideszes országgyűlési képviselő felesége. A felügyelőbizottságban szintén jelen van a párt képviselete, a korábbi fideszes önkormányzati képviselő, Czirják Anikó személyében.

Családban marad – a debreceni önkormányzat médiaköltései

Az év elején a Ki Mit Tud közadatigénylő portálon keresztül azt tudakoltuk Debrecen jegyzőjétől, mennyit költött a város a saját médiumaira, illetve más orgánumokban való megjelenésekre. A válasz szöveges részének első felét nehéz komolyan venni: „DMJV Önkormányzata helyi sajtóorgánumok fenntartására nem költ, tekintettel arra, hogy közvetlen önkormányzati tulajdonban helyi lap, televízió csatorna nincsen.” – írja Szekeres Antal jegyző, majd közli a kért adatokat, amelyekből az derül ki, hogy hirdetéssel és közvetlen támogatással hét év alatt összesen 730 milliót költött médiára a város. Nyilvánvaló, hogy ehhez a támogatáshoz még hozzá kellene adnunk az egyes orgánumok pontosan nem ismert saját bevételét is, hogy lássuk, mennyiből tudósítja Kósa Lajos városának lakóit az önkormányzati média: a számok alapján ez az összeg évi 200 millió forint körül mozog. 2006 és 2012 között tehát az önkormányzat 671 727 011 forintot költött hirdetésre (PR és tájékoztatás) a saját médiumaiban. Összehasonlításképp: ugyanebben az időszakban a legolvasottabb megyei napilapban, a Hajdú-Bihari Naplóban és annak online változatában, ennek az összegnek az ötvened részét, 14 039 726 forintot költöttek. Infografikánk itt elérhető.

erdélyi – becker

A városi televízió gondozásában megjelenő Debreceni Korzót (lapigazgató Széles Tamás, főszerkesztő Szénási Miklós) helyi forrásaink szerint csak azért találták ki, hogy a megszűnő Debrecen c. hetilap főszerkesztője, a szintén sajtódíjas Szénási ne maradjon munka nélkül. A Debrecent egyébként a Petromán László-féle Kaméleon Dizájn tördelte, és a megyei napilapot is kiadó Inform Média Kft. terjesztette. Petromán, aki a deol.hu-nak tervezője is volt, most a Debreceni Korzó laptervét készíti, de a média más területein is sikeres: Gulyás Gábor tavaly a Műcsarnok kommunikációs igazgatójává nevezte ki – sajtóinformációk szerint szakirányú felsőfokú végzettség nélkül. Petromán cégében 1994 és 2002 között Rácz Róbert fideszes országgyűlési képviselő, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés elnök volt az üzlettárs – a Kaméleon Dizájn Kft-t Gulyás a Modem vezetőjeként szintén folyamatosan foglalkoztatta.

Az idén 11 éves Friss Rádió története is említésre méltó. A rádió sokáig a városi médiaportfólió része volt, majd amikor a holding számára terhessé kezdett válni a veszteséges cég, túladott rajta – ma a Debreceni Egyetemé. Főszerkesztője Tóth Judit, a debreceni Kőr Dáma Kör – a Kósa Lajos polgármester felesége által alapított egyesület – meghatározó alakja. A városban sokan úgy vélekednek, hogy Kósa-projekt marketingjét, a városvezetés által uralt vagy befolyásolt helyi médiát a háttérből a polgármester felesége, a korábban médiakommunikácós szakemberként dolgozó Porkoláb Gyöngyi irányítja.

A helyi médiaviszonyok tekintetében debreceni sajátosság a városvezetés egyik kedvenc nagyvállalkozójának számító Tutor Lóránt-féle médiabirodalom. Tutor cégei építették többek között a régi piac helyén az önkormányzati megbízásából a Fórum bevásárlóközpontot, az új piacot és több magánlakóparkot is. Annak idején zavaros körülmények közt a Tutor érdekeltségébe tartozó Lorinvest-cégcsoportba egyik tagja, a Dexium Kft. kapta meg a lehetőséget az önkormányzattól arra, hogy a város lepusztult vásárcsarnoka helyére újat építsen. Az önkormányzat a beruházás megvalósulása érdekében 2004-ben vevőkijelöléssel értékesítette az ingatlant a cégnek. A szerződést többször módosították, végül a csarnok mellett megépült a Fórum és egy irodaház is.

A Latinovits Színházként emlegetett betonkolosszus felhúzásáról akkor született döntés, amikor Debrecen az Európa kulturális fővárosa címre pályázott – ennek a megvalósítását szintén Tutor cége nyerte. A város hitelt vett fel, hogy ki tudja fizetni a Dexiumot, de a 350 férőhelyes, 3,2 milliárd forintba kerülő létesítmény azóta sem készült el teljesen. (A nagyvállalkozó egyik cége legutóbb a hajdúszoboszlói szállodafejlesztésre nyert 500 millió forintot).

Tutor éppen abban az időben vásárolta meg az 1996 óta működő, egyedüli civilként ellenzéki hangot megütő Alföld TV-t, amikor a piactömbi beruházással kapcsolatos döntési folyamat zajlott. A tulajdonosváltással aztán megszűnt az egyetlen ellenzéki tévéműsor is – az Alföld TV azóta szintén a „politikamentesség” jegyében működik. Tutor netes újságját, a HajdúPresst 2011-ben indította. A portál leginkább bulvárhíreket közöl, mélyebb feldolgozású, esetleg kritikus hangvételű írásokat egyáltalán nem.

A Cívishír.hu-t, Debrecen egyik nem önkormányzati tulajdonú portálját 2008 novemberében alapították, Mészáros György vállalkozó részvételével. Mészáros a későbbi tulajdonosváltás után a városi televízió, a DTV marketingvezetője lett. A lap hírportálként hirdeti magát ugyan, de komolyabb tartalmakat kevésbé közölnek, ellenben szeretik a politikai bulvár csipkelődő stílusát. Kommentjeikben viszonylag szabad a szólás, de ha a helyzet úgy kívánja, letiltják a hozzászólást – kritikus cikkeivel a portál óvatosan manőverez a városvezetés iránti lojalitás és az olvasótoborzás között. A vagy.hu „új folyama” 2011 júliusában indult el. Az ellenzéki beállítottságú portál – kiadója a Médiapart Alapítvány – mára lényegében az egyetlen független kritikusa a 15 éves Kósa-projektnek.

A debreceni médiában még számításba jövő kisebb-nagyobb helyi rádiók (például Rádio MAX, Best FM) viszont rettegnek a közéleti tartalmaktól, így a traffipax- és tőzsdehírek mellett leginkább csak zenét sugároznak.

Mándi Emília – Becker András

(Címlapkép: Kovács Gergely. Korábbi cikkeink a témáról itt elérhetők.)

 

  •  Remélem Pécset is beveszitek a sorozatba, ott (itt) élek 😉

  • civis15

    Talán túl 1 irányú forrásból tájékozódtak a szerzők, nagyon is ismert forrásból, kissé hiányos és elnagyolt lett a vége.
    Tehát, a 15 éves Kósa-projekt “egyetlen független kritikusa”, a nagyrészt álnéven szerzett blogokat közlő vagy.hu főszerkesztője az a Porcsin Zsolt, aki Debrecen egyetlen pártkitüntetéses, pártújságírója. Az MDF-ben kezdte a pályáját, MDFtagságának köszönhetően az Antall-kormány idején rovatvezetői állást kapott a megyei lapnál. Az MDF hanyatlásával volt fideszes osztálytársai köréhez csatlakozott (fent).

    98 őszén volt fideszes osztálytársa, Kósa lett a polgármester, akinek jóvoltából alig 1 hónap múlva a H-B Napló főszerkesztőjének nevezték ki. Az Inform Média 3 megyés főszerkesztője akart lenni (Hajdú, Szabolcs, BAZ), sikeresen meg is fúrta néhány barátját, de pechjére útjában állt a balos miskolciaknak, akik ugyanezt akarták és még németül is beszéltek. Közben közös céget alapított a fideszes frakcióvezető, Vagyonkezelő elnök Sásdival (fent), hogy felvásárolják a balos irányúltságú Alföld TV-t, de Tutor cége tőkeerősebbnek bizonyult (fent).

    Az interneten folytatta immár SZDSZ-es tanácsadóként, vérig sértődve.
    Az SZDSZ bukása után Kácsor kolléga segedelmével a Népszabadság és az MSZP szolgálatába szegődött, Mesterházy Attila sajtódíjjal jutalmazta.
    Jelenleg Bajnai koncára vár, akinek közvetlenül szervezi a pártját és  sajtó hátországát, de nem a Szentlélek finanszírozásával.
    Igy van ez Pajtikák.

  • Szerintem Debrecen nem egyéb, mint az ország kicsiben!  Kósa Lajos a kicsi Bölcs Vezér (vezérke), és talán a “jövő”! Amit kiépített 15 év alatt arra a Nagy Vezérnek szerencsére nem volt még (remélem nem is lesz lehetősége) módja! Azért vagyunk még csak alkotmányos fasizmus, és nem teljes a diktatúra hazánkban! Az írás (az Átlátszó színvonalának megfelelően) teljes képet nyújt a debreceni helyzetről minden megmutat! A lényeg, hogy megint a drága nénikémnek van igaza, aki azt mondta: Sose izgasd magad Sanyikám, minden embernek meg van az árra, ha azt megkapja eladja a lelkét (elveit)! Kósa úr jól bevásárolt, mindenkit megvásárolt, mint egy piaci kofa! Na akkor kibe bízz?