Legalább 25 milliárd forintba került az adófizetőknek a Lázár-féle tarifareform
Az Építési és Közlekedési Minisztérium először letagadta, de miután pereltünk, kiadta a márciusban bevezetett tarifareform hatástanulmányát.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) szerint üzleti titok, hogy az állami vagyon nyilvántartására szolgáló adatbázisban miként és milyen adatokat tárolnak. Az állami vagyongazdálkodás nyilvánosság általi kontrollja elképzelhetetlen anélkül, hogy tudnánk, mi is van egyáltalán az MNV kezelésében és hogyan tudjuk a rá vonatkozó adatokat megtalálni. Perlünk.
Know-how és munkaszervezési megoldás, így üzleti titok az, hogy miként és milyen adatokat tárolnak az állami vagyon nyilvántartására szolgáló adatbázisukban – ezzel utasította vissza az MNV Zrt. közérdekű adatigénylésünket, amelyben a Vagyonkezelési Információs Rendszer (VIR) adattartalmát és felhasználói kézikönyvét, valamint az állami vállalat jogelődjének kezelésében volt, és a VIR-be nem integrált adatokat kértük.
Véleményünk szerint adatkérésünk teljesítése az első lépés lehetne az állami vagyon nyilvános kontrolljának megvalósítása felé vezető úton, megtagadása pedig nyilvánvalóan a közjó ellen hat. Az MNV Zrt. jogi érveit ráadásul tarthatatlannak érezzük, ezért bepereljük a vállalatot.
Demokratikus országokban kevés olyan nyilvánvalóan az állampolgárok közösségére tartozó adat létezik, mint hogy a közösség vagyonával a közhatalom gyakorlói miként sáfárkodnak. Magyarországon a demokratikus-piacgazdasági átalakulás velejárójaként elfogadott kilencvenes évekbeli privatizációs folyamat rendszeresen adott okot a visszaélésekkel kapcsolatos gyanúkra, ám azt feltételeznénk, hogy ennek elteltével – a miniszterelnökkel szólva – a konszolidáció időszakába lépett ország vagyonkezelési gyakorlata talán már elrugaszkadhatna az oroszországi és balkáni mintáktól. Ez azonban nem így történik.
A rendelkezésünkre álló információk alapján a mai napig nincsen pontos és egységes adatbázis a – dominánsan az MNV által kezelt – állami vagyonról. Az állami vagyon nyilvántartásának története a rendszerváltott Magyarországban olyan horrorisztikus elemekkel kezdődött, mint hogy az 1990-ben történt tranzakciók adatait állítólag egy kockás füzetbe jegyezték, az elmúlt évtizedek során tétova és zavaros közlésekből következtethettünk a különböző privatizációs és vagyonkezelő szervezetek adatbázisáinak foghíjas voltára, de az MNV mostani szíves közléséből kénytelenek vagyunk arra gondolni, hogy az államszervezet szerint még a meglévő és elérhető adatokból sem tartozik semmi a választópolgárokra.
Nem elhanyagolható hozadéka lenne az adatkérés teljesítésének, hogy jó eséllyel azt is ki lehetne deríteni: jelenleg milyen vagyonelemei vannak az államnak, és miként folyik ezeknek az esetleges értékesítése. Az MNV Zrt. egy korábbi vezetése által megrendelt egységes vagyonkataszterről azt nyilatkozták, hogy ez 42 ezer milliárd forintnyi jelenlegi vagyonra vonatkozó adatot tartalmaz – a vagyonkataszterről viszont a kormányváltás után azt állapították meg, hogy nem működik kielégítően, ezért az MNV beperelte a kivitelezőt, és visszatért a korábbi, széttagolt és elhanyagolt adatbázisok használatára.
Ezeket a rendszereket az MNV három elődszervezetétől vette át. Egyikük, a VIR – amelynek leírását az MNV-től kértük – a vállalat honlapja szerint „a jogelőd Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV Zrt.) vagyonnyilvántartásához létrehozott informatikai rendszer. Megvalósítja az MNV Zrt. privatizációs, vagyonkezelési, illetve utógondozási tevékenységéhez kapcsolódó információk nyilvántartását, karbantartását, valamint a társasági részesedések vagyonnyilvántartásának analitikáját.”
Az általunk kért adatok tehát nagyjából a privatizációs folyamat kezdete óta kezelt állami tulajdonú vállalatokra vonatkozó, az ezek kezelésével megbízott szervezetek birtokában lévő információkra engednének következtetni, ezek alapján lehetne konkrét adatkérésekkel és kérdésekkel megtudni olyasmiket, mint egy adott vállalat eladásának körülményei, vételára, az ezzel kapcsolatos szerződések tartalma stb.
Ezeket az adatokat nem szeretné az MNV átadni.
Az MNV 2008-as vagyonnyilvántartási szabályzata szerint „a vagyonnyilvántartás adatai – az államtitok kivételével – nyilvánosak”. Ezekért az adatokért perlünk.
>>> Az adatigénylést innen letöltheti (PDF)
>>> Az MNV Zrt. válaszát innen letöltheti (PDF)
>>> A keresetünket innen letöltheti (PDF)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásAz Építési és Közlekedési Minisztérium először letagadta, de miután pereltünk, kiadta a márciusban bevezetett tarifareform hatástanulmányát.
Az Átlatszó azután fordult adatigényléssel a szervezethez, hogy az ügyvédi kamara visszautasította Szuverenitásvédelmi Hivatal „információk bejelentését” célzó együttműködési javaslatát.
Nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék kötelezte a közmédiát, hogy adjon ki az Átlátszó újságírójának minden olyan szerződést, amit az elmúlt öt évben kínai szervezettel kötött.
Az MNV üzleti titokra hivatkozott, de hiába: a bíróság kötelezte az adásvételi szerződés kiadására.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!