Perelünk a Diákhitel Központ által kötött kommunikációs szerződések árlistáiért
Az állami cég állítja, azért nem adja ki az árlistákat, mert azokat Balásy cégei üzleti titoknak minősítették.
Még a nyáron keresetet indítottunk a Magyar Villamos Művek ellen, mert az változatlanul titkolja a Kocsis István alatt offshore cégekkel kötött szerződésről készített jelentéseket.
Ma megvolt a Fővárosi Bíróságon az első tárgyalás. Az alperes MVM képviselője – azon túl, hogy az MVM-et sorra elmarasztaló bírósági döntéseket tévesnek mondta – a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint kioktatást kért (!) a bírótól arra nézve, hogy kit terhel az adott ügyben a bizonyítás kötelezettsége. Ez a lépés szerintünk egyértelműen csak a per elhúzását szolgálta, hiszen az adatvédelmi törvény egyértelműen fogalmaz: az adatkezelőnek, jelen esetben az MVM-nek kell bizonyítania az adatigénylés megtagadásának jogszerűségét. Erről a bíró tájékoztatta is az alperes képviselőjét, aki erre időt kért a bizonyítási indítvány előterjesztésére. Ha az MVM jóhiszemű lett volna, a tárgyalásra eleve úgy készül, hogy a megtagadás jogszerűségét bizonyíthassa. Így viszont másfél hónapot nyert, mivel a bíróság 2011. december 5-én 10 órára tűzte ki a következő tárgyalást.
Kíváncsian várjuk, hogy az MVM mostani vezetése meddig akarja még a nyilvánosságtól elzárni az offshore ügyletekre vonatkozó, közpénzeket érintő adatokat.
Az állami cég állítja, azért nem adja ki az árlistákat, mert azokat Balásy cégei üzleti titoknak minősítették.
Miután a Kúrián is megnyertük az adatpert, megkaptuk a Miniszterelnökségtől a jelentést, ami részletezi, hogy mire szórták a közpénzt Antall Péterék.
A Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla is úgy ítélte meg, hogy a Lovassport Nonprofit Kft. közfeladatot lát el.
Az állami tulajdonú MVM cégétől először adatigénylésben kértük ki a vételárat, majd perre mentünk érte, de a bíróság szerint jogosan titkolják.