Számítottunk rá, hogy előbb-utóbb az információforrások anonimitására vonatkozó gyakorlatunkat a hatóságok megkérdőjelezik majd. Arra nem, hogy az oldal indulásától számított egy héten belül.
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 6. § (1) bekezdése szerint a médiatartalom-szolgáltató jogosult a számára információt átadó személy kilétét titokban tartani. A (3) bekezdés szerint bíróság vagy hatóság – a nemzetbiztonság és a közrend védelme vagy bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében – kivételesen indokolt esetben az információforrás felfedésére kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót.
A magunk részéről mindenesetre alkotmányellenesnek tartjuk ezt a (3) bekezdést. Ettől függetlenül sem látjuk, hogy miért lenne „kivételesen indokolt” a jelen eset. Mindenesetre ha a rendőrség rendbírsággal sújtná a lapot vagy a főszerkesztőjét amiatt, hogy nem adja ki az információforrásait, az interneten fogunk gyűjtést rendezni.
Legalább most kiderül, a tavaly elfogadott médiaalkotmány mennyire védi és mennyire korlátozza az oknyomozó újságírást.
Az újságíróink lehallgatását és megfigyelését nem tudjuk megakadályozni egy izraeli kémprogrammal gátlástalankodó hatalommal szemben. A forrásaink azonban még így is...
Előfordulhat-e, hogy egy korrupciós ügy miatt 2010-ben nyomozás indul, és három évvel később a büntetőeljárásban lefoglalt számítógépekről mentett 175 gigabyte-ot...