Közel 4 milliárd forintot fizetett az állam Leisztinger Tamás bányacégéért

A borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felelős Ormosszén Zrt.-t 2022 végén vette meg az állam. Az adásvételi szerződést és a vételárat eddig titkolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., de pereltünk a közérdekű adatokért, és nyertünk a bíróságon. Az állami cég ezután végre elküldte a megállapodást, amelyből kiderül, hogy közel 4 milliárd forintot fizettek az Ormosszénért, amelynek a többségi tulajdonosa a „baloldal vörösbárójaként” emlegetett Leisztinger Tamás volt. A dokumentumban szerepel egy másik vállalat is, ám az arra vonatkozó információkat kitakarták.

Tavaly nyáron számoltunk be arról, hogy a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó Ormosszén Zrt. nem sokkal az állami kézbe kerülése után 1,5 milliárdos támogatást kapott a magyar kormánytól.

„Az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók” okozta energiaválság miatt 2022-ben a kormány hétpontos energia-veszélyhelyzeti csomagról döntött, amelynek része volt a szénbányászat és lignitkitermelés fokozása is. Emellett barnakőszén program is indult, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig 2022 novemberében a Belügyminisztérium alá utalt két szénbányászattal foglalkozó céget – ezek egyike volt az Ormosszén.

Közérdekű adatigénylésben kérdeztük az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV) az Ormosszén állami tulajdonba kerülésének részleteiről: szerettük volna megkapni az adásvételi szerződést és azok mellékleteit. Az MNV válaszában azt írta, hogy

az általunk kért szerződés üzleti titkot képez, ezért nem áll módjukban rendelkezésünkre bocsátani.

Indoklásként azt írták, hogy álláspontjuk szerint „a védett ismeret megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna.”

Pereltünk és nyertünk

Az MNV álláspontjával nem értünk egyet, hiszen az Ormosszén Zrt.-t az állam vette meg, közpénzből, így a szerződés (és különösen a vételár) közérdekű adat, ezért pert indítottunk. A bíróság első és másodfokon is részben lapunknak adott igazat.

A másodfokú bíróság kötelezte az MNV-t arra, hogy küldjék el részünkre az Ormosszén megvásárlása kapcsán kötött adásvételi szerződést. Viszont olyan módon, hogy a szerződésben feltüntetett személyes adatok mellett azokat az adatokat is takarja ki, amelyek egy bizonyos „Társaság2” megnevezésű céggel kapcsolatos jogügyletről szólnak.

A másodfokú ítélet után az MNV nem vitte tovább a pert a Kúriára: egy hónappal ezelőtt, március 5-én elküldték a szerződést (PDF-ben itt érhető el).

A szerződésből kiderül, hogy az állam 3,958 milliárdért vásárolta meg az Ormosszén Zrt.-t.

A teljes összeg, amelyet az állam az adásvétel során kifizetett, ugyanakkor ennél magasabb, mivel a szerződésben szereplő „Vételár4”-et nem ismerjük.

Ez minden valószínűség szerint a „Társaság2” néven szereplő cégre vonatkozik, vagyis ez az az összeg, amiért a másik, meg nem nevezett vállalkozást vásárolta meg az állam. Ugyanis azoknak az adatoknak a kitakarását engedélyezte a bíróság, amelyek egyértelműen csak a „Társaság2”-vel kapcsolatosak.

Titokzatos cég a szerződésben

A rejtélyes „Társaság2” elnevezés valószínűleg a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft.-t takarja, ez a cég ugyanis pont ugyanakkor került állami tulajdonba, mint az Ormosszén. A főtevékenysége szerint barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó vállalat ügyvezetője az Ormosszén élén is álló Huszti Béla, ráadásul ugyanaz a miskolci cím a székhelye, mint az Ormosszén Zrt.-nek.

Hogy kiderüljön, valóban ez a cég szerepel-e „Társaság2” néven az adásvételi szerződésben, és egyáltalán, mennyit fizetett érte az állam a megvásárlásakor, közérdekű adatigénylést adtunk be az MNV részére, amelyben a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft. állami tulajdonba kerülése kapcsán kötött szerződést és a vételárat is kikértük.

A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

Meglódult bevétel, de veszteség

Az Ormosszén Zrt. legfrissebb, 2022-es évre vonatkozó pénzügyi beszámolójából kiderül, hogyan futott a cég szekere. A nettó árbevétel egy év alatt közel kétszeresére nőtt: a 2021-es 679 millióról 1,24 milliárd forintra. Ennek jelentős része a szén értékesítéséből származott, ami közel 800 millió forintot tett ki. Ez az elmúlt évek legmagasabb bevétele.

Az adózott eredmény (azaz a profit) ugyanakkor nem követte ezt a tendenciát. Két éve még 61,2 milliós nyereséget könyvelhetett el a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó cég, 2022-ben azonban 104 milliós veszteséget hozott össze. Pedig, ahogy arról tavaly beszámoltunk, az Ormosszén az állami tulajdonba kerülése után 1,5 milliárdos támogatást kapott a magyar kormánytól.

A Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft. már nem ért el ilyen kiugró eredményt két éve: a cégnek 2022-ben 11 millió volt a nettó árbevétele, adózott eredményként viszont 7 milliós veszteséget könyvelhetett el.

Az Ormosszén 2022-es pénzügyi beszámolójának kiegészítő melléklete arról is beszámol, hogy a cég a Meliorációs Kft-től átvállalta és rendezte a fennálló MFB-hitelét, ezzel követelései 40,5 millióra nőttek. A dokumentum azt is írja, hogy mindez „szintén a tulajdonosváltás előírása volt”.

 

A „baloldal vörösbárója” a korábbi tulajdonos

A közelmúltban állami kézbe került Ormosszénben korábban Leisztinger Tamás volt a többségi tulajdonos (az A2 IT ARAGO Zrt.-n keresztül). Leisztinger Magyarország egyik leggazdagabb embere. A kormánymédia által a „baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának” nevezett milliárdos korábban a szocialistákkal ápolt jó kapcsolatokat, az elmúlt tíz évben azonban számos alkalommal együttműködött az Orbán-kormánnyal.

Legutóbb például a szociális tüzelő program kapcsán, amiről 2020-ban azt írtuk, hogy a lakosság és több önkormányzat is panaszkodik a minőségre – sőt, egy vizsgálat szerint rákkeltő anyagokban dús lignit is juthatott a legszegényebbeknek

A miskolci székhelyű Ormosszén Zrt. a borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felel, többek között ez a cég üzemelteti a Vadna külterületén található, Natura 2000 területen működő szén- és kavicsbányát, amiről tavaly májusban írtunk az Átlátszón, és a témáról videóriportot is készítettünk.

A bánya a lakóházaktól kevesebb mint 100 méterre helyezkedik el, a helyi lakosok pedig porra és zajra, valamint az ingatlanjaik elértéktelenedésére panaszkodtak. Az üzemeltető szerint tevékenységük káros mellékhatásai az előírások szerinti határértékek alatt maradnak – azonban a Kormányhivataltól kapott információk, amelyek a cég bírságait összegzik, nem ezt támasztották alá.

 

Ciprusi offshore cég a másik vállalkozás hátterében

A cégbírósági dokumentumok között elérhető, 2022 júliusi tagjegyzék alapján a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft. állami tulajdonba kerülése előtt nagyjából fél éven keresztül az Ormosszén Zrt. kapcsán is említett A2 IT ARAGO Zrt.-hez tartozott, amelynek tulajdonosa Leisztinger Tamás.

A 2022-es évre vonatkozó beszámolójuk kiegészítő mellékletében a korábbi tagok között egy bizonyos CRATIS Ingatlanbefektető és Szolgáltató Zrt. és a Nógrádszén Kft. szerepelt. A két társaság jogviszonya 2022 júliusában került törlésre, vagyis akkor, amikor Leisztinger cége tag lett a vállalatban.

A CRATIS Ingatlanbefektető és Szolgáltató Zrt. neve pár éve az Mfor cikkében tűnt fel, 2020-ban arról írt a lap, hogy ciprusi offshore-hátterű cégtől (CR-Facilities Zrt.) bérel buszokat a BKV. A fővárosi közlekedési vállalat buszbérlési tenderén nyertes zrt.-t három vállalat alapította, köztük volt a budapesti székhelyű Cratis Ingatlanbefektető Zrt. is, többségi tulajdonosként.

Az Mfor arról számolt be, hogy a cég tulajdonosa egy ciprusi székhellyel bíró offshore-cég, az Agrina Holdings, amelynek tulajdonosi hátterében Leisztinger Tamás cégbirodalmához szorosan kötődő személyek is megtalálhatóak. (A cikk megjelenése után a főváros bejelentette: mégsem szerződnek a közbeszerzést megnyerő céggel.)

A Nógrádszén többségi tulajdonosa szintén a ciprusi Agrina Holdings, 2022 közepéig pedig az állami tulajdonba került Ormosszén Zrt. is a tagjai között volt.

Gyakori az üzleti titokra hivatkozás

Az MNV. Zrt. érvelése, amelynek során üzleti titokra hivatkozva utasították el a válaszadást közérdekű adatigénylésünkre, egyébként nem egyedi eset. Rendszeresen előfordul, hogy így próbálják megtagadni közérdekű adatok kiadását állami vagy önkormányzati szervek.

Nemrég számoltunk be arról például, hogy első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, amely üzleti titokra hivatkozva nem akarta kiadni két cég útkarbantartási munkákra vonatkozó nyertes árlistáját.

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak is ki kellett adnia a szegényeknek szánt élelmiszercsomagok pontos tartalmát és a termékek árát, miután jogerősen is megnyertük a pert ellenük. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-nek (KELLO) szintén el kellett árulnia, hogy mennyiért vásárolták meg a debreceni Alföldi Nyomdát, miután a Kúrián is nyertünk ellenük.

Szintén az üzleti titokra való hivatkozás miatt pereljük most a Diákhitel Központ Zrt.-t is, amely nem volt hajlandó elküldeni a Lounge Design és a New Land Media cégekkel kötött szerződések egységárait tartalmazó árlistáit.

Szopkó Zita