A 25 milliós értékhatárt sokféleképpen lehet megközelíteni, mi a Közbeszerzési Értesítőből három kategóriát gyűjtöttünk ki: 24,9 millió, 24,99 millió és 24.999.999 forint. A bátrak, a merészek és a vakmerők. Igen, egész sokan vannak olyan ajánlatkérők, akik a 25 milliós limitnél csupán 1 (egy) forinttal kevesebbet írnak a becsült összeg rovatba, majd meg is kötik is a szerződést erre az összegre a meghívottak szűk köréből kikerülő győztessel.
L. Simon László tavaly a Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács elnökeként munkatársai cégeit hívta meg egy 9,4 millió forintos kommunikációs tenderre. Az eljárást a közbeszerzési törvény 122.§-a tette lehetővé, ebben ugyanis az szerepel, hogy az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indíthat, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a 25 millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a 150 millió forintot. A nyilvánvaló visszaélésekre lehetőséget adó jogszabályt sokan kihasználják: összegyűjtöttük a 25 milliós értékhatárt merészen megközelítő közbeszerzéseket, és kiíróikat.
L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára tavaly augusztusban a a Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács elnökeként közbeszerzést írt ki a „Velencei kerékpárút és kerékpáros turisztikai szolgáltatások fejlesztése” című projekt keretében a kötelező tájékoztatás és nyilvánossági biztosítása és az üzleti marketing feladatok ellátása tárggyal. A Kbt. 122/A. § szerinti, vagyis hirdetmény nélkül induló, tárgyalásos eljárásra L. Simon a közvetlen munkatársaihoz köthető három céget hívott meg, és döntését nagyon egyszerűen magyarázta a hírt közlő Népszabadságnak:
„A pályázatot a lehető leggyorsabban szerettük volna lebonyolítani, így olyan cégeket akartunk meghívni, akikről nem kell hosszasan referenciákat begyűjteni. Ez pedig valóban csak az ismerősi körünkből volt lehetséges.”
Valószínűleg hasonló indokok motiválhatnak minden olyan ajánlatkérőt, aki a nyílt közbeszerzési eljárás helyett inkább gondos számolással a Kbt. 122/A §-ra, vagyis az értékhatár el nem érésére hivatkozva hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással bonyolít egy-egy tendert, elvégre mi azzal a probléma, ha a kiírásban szereplő becsült összeg csupán hajszál híján nem éri el a zártkörűség végét jelentő 25 milliós limitet. Minden szabályos és törvényes. A muszáj nagy úr, vagyis akinek nagyon-nagyon fontos, az fillérre pontosan be tudja lőni egy-egy projekt árát. (Több Közgép-megbízás és a Fradi-stadion kapcsán például nem volt ilyen kényszer, látszik is.) A jelenség 2011-ben kezdődött, és egyre fokozódik.
Bátrak, merészek, vakmerők
A 25 milliós értékhatárt sokféleképpen lehet megközelíteni, mi a Közbeszerzési Értesítőből három kategóriát gyűjtöttünk ki: 24,9 millió, 24,99 millió és 24.999.999 forint. A bátrak, a merészek és a vakmerők. Igen, egész sokan vannak olyan ajánlatkérők, akik a 25 milliós limitnél csupán 1 (egy) forinttal kevesebbet írnak a becsült összeg rovatba, majd meg is kötik is a szerződést erre az összegre a meghívottak szűk köréből kikerülő győztessel. Igazából könnyebb lenne azt felsorolni, hogy kik nem írtak ki még soha az értékhatárt csak minimális összeggel alulról nyaldosó közbeszerzést, így csupán az ilyen, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 25 millió forintos limitre való hivatkozással többször kiíró ajánlatkérőket gyűjtöttük össze egy ábrára.
A legszebbek
Jól mutatja az ország helyzetét, hogy év elején a KIM az antikorrupciós kommunikációra is ilyen hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést írt ki „A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium „A korrupció megelőzése és a közigazgatás-fejlesztés áttekintése” című ÁROP-1.1.21-2012-2012-0001 számú kiemelt projektjéhez kapcsolódó PR-kommunikációs feladatok végrehajtása.” tárggyal, kerek 24,9 millió forint értékben, és fillérre ennyire is szerződtek a nyertessel, a Forte Communications Kft.-vel. A szerződést kikértük a KiMitTud-on keresztül, mert kíváncsiak vagyunk a tartalmára.
Szintén közadatigénylést nyújtottunk be a XII.kerületi önkormányzathoz, ők ugyanis 2013-ban hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést írtak ki takarítási feladatokra azzal az indoklással, hogy „a szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot”, majd az általuk saccolt 24,9 millió forint helyett megkötötték a szerződést a nyertes Clear-Volt Kft.-vel 89,2 millió értékben.
Ha a darabszámokat nézzük, akkor az MFB a nyertes: ők 13 hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést írtak ki az elmúlt években, és kifejezetten előnyben részesítik az egy forint híján 25 milliós kategóriát, legyen szó nyílászárók cseréjéről vagy irattározási feladatokról. Az abszolút bajnoknak azonban mégis a Győri Törvényszék tekinthető, ami 2012-ben 5 darab 24.999.999 forintos hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzéssel újíttatta fel az épületét. Nyilván csak éltek egy jogszabályi lehetőséggel, de azért érdemes belegondolni ennek az üzenetébe, illetve abba is, hogy mennyivel került többe egy helyett öt alvállalkozót koordinálni.
Mennyi az annyi?
Sok kicsi (majdnem) 25 milliós közbeszerzés egész komoly összeget tesz ki, mintegy 6 milliárd forintnyi megbízásra bukkantunk így. Fontosnak tartjuk megjeleníteni az ajánlatkérők szándékát, ezért külön ábrázoltuk az értékhatár alatt kiírt eljárások általuk előzetesen becsült összegét, és külön a megkötött szerződések végértékét.
Erdélyi Katalin – D. Kovács Ildikó
Szakértők szerint újra kell vizsgálni a környezetvédelmi engedélyt, a hatóság ingerküszöbét azonban nem érték el a bekövetkezett változások.
Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, miután megtagadták az útjavításokkal kapcsolatos közadatok kiadását.
Az állami cég állítja, azért nem adja ki az árlistákat, mert azokat Balásy cégei üzleti titoknak minősítették.
A gyerekek nem kicsi felnőttek – vallják a gyerekorvosok, akik szerint nem jó, hogy Pest megyében csak három helyen van gyerekügyelet.
