Cenzúrázott tudomány: Miskolczi Ferenc elhallgatott klímaelmélete

Beküldte:
2011. július 25. hétfő

Miután a HVG LMP-közeli cégnek aposztrofálta az atlatszo.hu-t, a Mandiner egyes kommentelői szerint pedig egyenesen a párt fedőszerve volnánk, úgy érezzük hogy eljött az idő egy kevéssé ökopárt-kompatibilis téma kibontására. Ez pedig egy magyar tudós nagy vitákat kavart klímaelmélete, amelyet tudományos elemzés helyett a szőnyeg alá söpört a fősodratú klímatudomány. Miskolczi Ferenc legfrissebb szakcikkének kéziratát, és annak bírálatait kiszivárogtatásként adjuk közre, miután közlését két pozitív és egy negatív bírálat ellenére visszautasította az International Journal of Environmental Research and Public Health című szakfolyóirat. Ez az eljárás egyesek szerint ellentétes a tudományos peer review játékszabályaival, mások szerint lehet hogy szabályos volt, mindenesetre elég gyakran ismétlődik Miskolczival ahhoz, hogy elnémított szerzőről lehessen beszélni.

A globális felmelegedésről ma már mindenki hallott, és azt is tudni véljük hogy az emberi tevékenység által felszabaduló üvegházhatású gázok okozzák az utóbbi évtizedek éghajlati változásait. Az üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére globális erőfeszítés zajlik,  dollármilliárdok mozdultak meg a cél érdekében és új iparágak jöttek létre, mert ha nem tudunk gátat szabni a légkörben zajló káros folyamatoknak, az évszázad végére elsivatagosodhat a mérsékelt égöv, sokkal gyakoribbá válhatnak a pusztító természeti katasztrófák és akár méterekkel is megemelkedhet a tengerszint, sokmilliós metropoliszokat és teljes országokat radírozva le a világ jelenleg ismert térképéről. A következmények tehát beláthatatlanok.

De biztosan így van ez? A tudományos közvélemény konszenzusa és az ENSZ által életre hívott Éghajlatváltozási Kormányközi Testület szerint igen, de akadnak szkeptikusok. Néhányan ideológiai alapon nem tudják elfogadni a megjósolt katasztrófát, mások szerint rontják az üzletet a szén-dioxid kibocsátásra kivetett karbonadók. Tudományos ellenérvről viszont ritkán hallani – a klímakutatók többsége legfeljebb a következmények mértékén és bekövetkeztének időpontján vitatkozik. Ebbe a konszenzusba robbant be néhány éve egy magyar fizikus gyorsan eretneknek minősített és marginalizált elmélete, amely alapjaiban kérdőjelezte meg a globális felmelegedés kiváltó okait. Miskolczi Ferenc a NASA-nál folytatott kutatásai során, empirikus adatokra támaszkodva arra az eredményre jutott, hogy a tudományos konszenzus jelentősen felülbecsüli az üvegházhatású gázok szerepét a bolygó felmelegedésében.

Mi következne Miskolczi elméletéből? Egyrészt az, hogy tévúton jár a fősodratú klímakutatás, amire a világon évente több milliárd dollárt költenek. Azt önmagában nehéz volna beismerni, hogy rossz alapokra építették a világ szuperszámítógép-kapacitásainak jelentős részét lekötő szofisztikált klímamodelleket. És a klímaváltozásnak ma már nem csak tudománya, de politikája, sőt gazdasága is van, amely a klímakutatásra fordított csillagászati összegek sokszorosát mozgatja azokban az új iparágakban, amelyeket kizárólag a széndioxid-kibocsátás csökkentése és a karbonkvóta legitimál. Miskolczi tehát gyorsvonat elé vetette magát az elméletével, ami át is gázolt rajta, akár hibásak a számításai, akár helyesek. A NASA nem engedte publikálni az eredményeit. Tudományos körökben diszkreditálták, például „matematikai önkielégítésnek” minősítve új üvegházegyenletét. Tisztességes szakmai megmérettetésre nem kapott lehetőséget azóta sem.

Kicsoda Miskolczi Ferenc? A renegát fizikus kalandos utat tett meg az amerikai űrhivatalig. Pályáját 1971-ben az Országos Meteorológiai Szolgálat Légkörfizikai Intézetében kezdte, és már itt kiváló eredményeket ért el az infravörös sugárzásátvitel területén. A modenai Európai Elméleti Fizikai Kutatóközpont munkatársaként a 80-as évek végén dolgozta ki a Hartcode elnevezésű modelljét, amely a világ egyik legjobbjának számít: benne van abban a néhány sugárzásátviteli modellben, amellyel az újonnan pályára állított műholdak sugárzásmérő berendezéseit tesztelik. Innen már egyenes út vezetett a NASA-hoz, ahol 2001 és 2006 között a Langley Research Center tudományos főmunkatársaként dolgozott. Mivel a jelenleg elfogadott üvegházhatás-elméletet cáfoló eredményeit a NASA nem engedte közölni, felmondott. Azóta újabb számításokkal támasztotta alá, és Magyarországon publikálta is szőnyeg alá söpört klímaelméletét.

A MTA GGKI 2011. januárjában csendben, a nyilvánosság kizárásával projektet indított Miskolczi Ferenc kutatási eredményeinek kritikai vizsgálatára. A cenzúrázott IJERP-kézirat, a bírálatok és az MTA projektindító memorandumának közreadásával az atlatszo.hu nem kíván, nem is tudna állást foglalni a Miskolczi és elmélete körül zajló tudományos és politikai vitákban, csupán a feladatát végzi: a nyilvánosság elé tár és vitára bocsát meggyőződésünk szerint a közvéleményre tartozó információkat.

(Miskolczi Ferenc életéről és munkásságáról dokumentumfilm is készül, a független produkciót Cs. Nagy Sándor jegyzi, szerkesztő-riportere Bodoky Tamás. A dokumentumfilm elkészítéséhez támogatókat keresünk, az érdeklődők keressék Miskolczi Szonját – szonjamiskolczi [kukac] yahoo [pont] com)

>>> Emlékeztető a MTA GGKI 2011. január 17-i projektindító munkaértekezletéről (PDF)

>>> Ferenc Miskolczi: Greenhouse effect and the IR Radiative Structure of the Earth’s Atmosphere (visszautasított kézirat, PDF)

>>> Első bírálat (PDF)

>>> Második bírálat (PDF)

>>> Harmadik bírálat (PDF)

 

Bejegyezte: 2011. július 25. hétfő
Kategóriák:Cikkek,Kiszivárogtatás,Vélemény. A bejegyzésre érkezett válaszok követése: RSS 2.0. Erre a bejegyzésre válaszolhat vagy visszakövetést adhat

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz az atlatszo.hu facebook-csoportjához !

Oszd meg

Google hirdetés

Hozzászólások a fészbúkon

hozzászólás

Disqus reakciók

  • http://biopunk.hu razor

    nos a 3 bírálat alapján én is visszautasítottam volna. az első aránylag pozitív, de az is azt írja, hogy major revision után fogadná el, a második részletesen kifejti és indokolja a negatív kritikát, a harmadik pedig nem igazán nevezhető bírálatnak, néhány nyelvtani, fogalmazási hiba korrigálásán kívül nem ír lényegi elemzést.

    ráadásul az IJERPH célja cikkek publikálása az “interdisciplinary area of environmental health sciences and public health” területen, amibe a cikk nem igazán illik bele, így első ránézésre.

    mindenesetre kíváncsian várom a további, remélhetőleg tudományos vitát.

    • Kio

      Istenem, ha nem illik bele a cikk a témakörbe, akkor minek írtak róla elemzést, miért nem nyomták rá a pecsétet: NOT OUR CUP OF TEA!

      Te is gyorsan meg pír rivjúztad a cikket. Mesélj légy szíves róla, hogy ki vagy, milyen tudományos fokozatokkal rendelkezel és indoklást is kérünk :) .

  • Vili bacsi

    Azert ez meg nem a vilag vege, hogy ellentmondasos biralatok alapjan visszautasitanak egy cikket. Tudomanyos korokben munkalkodok tucatjaval tudnanak meselni ilyen sztorikat, meg ennel durvabbakat is, hogy milyen erzes szellel szemben pisilni.

    • Hodzsa Naszreddin

      Ha nem haragszol Vili bácsi, akkor fölháborítónak tartom az észrevételedet. Több szempontból is. Igenis nagyon nagy botrány egy tudományos írás politikai, illetve korrupciós meggondolásból történő meg nem jelentetése. Ráadásul óriási horderejű kérdésről van szó, nem valami művészettörténész fölfedezéséről mondjuk Michelangelo ecsettartási technikájának teóriájáról, amit szintén nem helyes elnyomni de a következményei mégsem olyan súlyosak a szűkebb szakmán kívül. És az, hogy egy disznóság mással is megesik, egy mikronnyit sem teszi elfogadhatóbbá. Nagyon egészségtelen szemléletre mutat a hozzászólásod, lehúzó, rombolóra. Ettől (is) beteg az egész magyar közélet. Attól, hogy sokan mindenre legyintenek, elrelativizálják, belenyugszanak. Az ellenkezője visz pedig csak előre.

      Nekem egészen más problémám van a cikkel. Az, hogy, hogy jön ez ide? Vagyis az Átlátszóra. Nem készülök átvenni a szerkesztését, de azt hittem a cél a hazai disznóságok leleplezése, a hazai közélet javítása. Ebből és csak ebből a megközelítésből nézve ez különben nagyon érdekes, nagyon fontos cikk érdektelen, kilóg. Nem értem.

      • Vili bacsi

        Mi arra a bizonyitek, hogy politikai es korrupcios okbol nem jelenhet meg?
        Mi van, ha szimplan csak hulyeseg?
        Irtozatos mennyisegu tudomanyos folyoirat van, kivetel nelkul mindegyik benne van az osszeeskuvesben?

  • Kio

    Ez is politika. Az USA szépen felfújta ezt a klímaváltozás témát. Tudósok százai az életüket alapozták rá, most hirtelenjében ciki lenne azt mondani: Ó jaj, dobjátok ki a diplomát és kezdjétek újra. A politika átszőtte a tudományos életet is, ahogy minden mást.

  • Kio

    Valamikor régen azt hallottam valamelyik rádióban, talán a Klub Rádióban, hogy Miskolci számításait, bizonyításai roppant bonyolultak, ebből adódóan nagyon kevés matematikus látja át és ezáltal képes bírálni. Tehát az is nehézséget okoz, hogy megfelelő szakembereket állítsanak a témára. Akkor három macskajancsi ennél a bizonyos folyóiratnál a retyón ülve átolvasva rögtön képesek megfikázni a cikket, majd elutasítani. Mivan? Az MTA pedig politikai talpnyalók gyülekezete. Nem Miskolci volt az első ember, akit bizonyos érdekek miatt elzavartak.

    Közöljék le, hívják vitára és ha nem tudják két vállra fektetni, akkor Miskolci nyert és kuss van.

    • Hodzsa Naszreddin

      Jó, jó, jó. Minden amit mondsz, lényegi helyes.

  • zsenge

    nem értek matematikához, klímaváltozáshoz, de egy baj van ezzel a cikkel. az, hogy az emberi tevékenység ökológiailag fenntarthatatlan, a környezetre és egészségünkre káros, vitathatatlan. Még ezzel a nagy (lehet, hogy politikailag, gazdaságilag motivált) klímadumával is nehéz rávenni az embereket, hogy kevesebbet autózzanak, szemeteljenek, stb. ha azonban még azt is kezdjük cáfolni, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység okolja, akkor valszeg esélyünk sem lesz a fenntarthatóság irányába elmozdulni. talán ezért próbálják az ilyen hangokat elhallgattatni, még akkor is, ha a tudomány szempontjából persze ez káros.

    • dad

      Na en is lenyegeben pont ezt szerettem volna mondani. :)
      Nem is ertem, hogy az emberek miert a klimavaltozassal vannak elfoglalva – nagyon sokan azt sem tudjak mi az -, miert nem az egyeb k0rnyezetterhelessel; zaj, por, alacsony legkori ozon, savasodas okozo anyagok, eroforras csokkenes… lehetne meg sorolni.
      El kell olvasnom a cikket, de elozetesben ugy tunik, hogy nem cafolja az emberi hatast, csak annak merteket becsuljuk tul. Szamomra evidens, ha a CO2-nek es mas gazoknak elnyelese van az IR tartomanyban, akkor a Fold felszinerol eppen a vilagurbe tavozando IR sugarzast el fogjak nyelni. Felmelegednek. Mivel legkori koncentraciojuk az ipari forradalom ota szignifikansan megnovekedett, muszaj, hogy hatasa legyen a klimarendszerekre, aminek merteke gondolom aranyos a “termeszetes” es az antropogen koncentracio kozotti kulonbseggel.
      Plusz a fosszilis eroforrasok fogyasa miatt mindenkeppen erdemes alternativ forrasok utan kutatnunk… Fenntarthato fejlodes annyi, mint a jelen eroforrasaival ugy kielegiteni az igenyeket, hogy az utokor is kepes legyen sajatjat fedezni.

      • JX5

        Én se látom jó ötletnek leállítani a klímafanokat. Lehet, hogy nincs igazuk, és nem olyan nagy veszély a CO2, de az energiatakarékosság, a szigetelés, a CO2 kibocsájtás csökkentése nagyon is pozitív dolog.
        Ha ebből üzlet is van, kit érdekel?

        Fogyasszanak kevesebbet az autók, a gyárak, legyenek környezetbarátabbak, még akkor is, ha elég lenne kevésbé környezetbarátnak lenni a CO2 miatt.

  • Vasgerinc

    “Tudományos ellenérvről viszont ritkán hallani – a klímakutatók többsége legfeljebb a következmények mértékén és bekövetkeztének időpontján vitatkozik.”

    Ez így nem nagyon igaz. Nagyon sok tudományos cáfolatot lehet már találni, adatsorokkal, grafikonokkal, logikus magyarázatokkal. Sőt, általában nem az már a helyzet a GW területén, amit e cikk feltételez, mint ha egy kicsit el lenne maradva.
    Ez persze nem meglepő, mert aki nincs azon rajta, hogy ezek után olvasson, az a médiából ilyet nem hallhat, csakis az emberiség által okozott globális felmelegedésről. Viszont ha valaki érdeklődik a téma iránt, ma már nagyon sok forrást találhat a neten írott formában, adatokkal, grafikonokkal, de videókat is láthat.

    A lényeg, hogy ma már a tudományos közélet egyáltalán nem fogadja el ilyen egyértelműen az IPCC által feltételezett AGW-elméletet, főleg a climategate óta, amikor adathamisításokon kapták őket, és sok olyan szerzői nevet is publikáltak, akik valójában nem értettek egyet a hipotézissel és ezért kiléptek a projektből.

  • pepe

    Emberek !! Itt az idő elgondolkodni !!! Mert amit nem ismertek – nem hallottatok róla – amiről nem birtok tudomással (“nem tudjátok elképzelni:) AZ attól még létezhet.Miskolczinak tán igaza is lehet .Tegyétek fel magatoknak a kérdést!! Verne Gyula írásaiból hogy valósult meg sok minden ? NE LEGYETEK KIS HITÜEK !!

  • Zsolt

    Szerintem sem való ez a vita ide, egyébként az átlátszó projektnek sok sikert kívánok!

    Biológus kutató vagyok nem fizikus, de a cikket és a bírálatokat elolvasva két dolog ötlik szembe egyből:

    1) Csak a második, nagyon negatív bíráló vette a fáradtságot és értékelte tudományos szempontból a kéziratot. Úgy tűnik, hogy a másik kettő azt sem értette, miről van szó. Ha értették volna, akkor írtak volna legalább 1-2 indokot, hogy miért fontos ennek a konfrontatív cikknek a közlése.

    2) Miskolczi nagyon szokatlan, komoly tudományos közleményekben általam sohasem látott sértő nyelvet használ. Egy erős, megalapozott érvelést nyugodtan is elő lehet adni, sőt úgy sokkal több rá az esély, hogy meghallgatják.

    A magányos magyar tudós akit az üzleti körök el akarnak hallgattatni… Ezt a sztorit valahogy nagyon szereti a közvélemény, gyakran elő is adják neki, legutoljára táplálékkiegészítő-őssejtterápiás témakörben követtem hosszabban az eseményeket a szkeptikusoknál, ott is ez volt a fő tudományos érv.

    • Hodzsa Naszreddin

      Bocs, lehet teljesen igazad a 2.-ben (is), ez akkor is mellékkörülmény. Az, hogy milyen nyelvet használ, nem lehet jogcím a tartalom elnyomására, ha az különben védhető. (Nem tudom, nem értek hozzá, nem lehet róla véleményem.) Csak arra igyekszek rámutatni, hogy ugyanúgy ahogy maga a téma Átlátszón közlése nem odatartozó, neked ez a 2. pontod szintén nem.

    • Hodzsa Naszreddin

      És, most, hogy átfutottam a tanulmányon, ráadásul el sem tudom képzelni, mit találtál te sértő nyelvnek. Már azt reméltem, hogy legalább megközelíti saját alkalmankénti bunkóságom szintjét, de semmi. És semmi a közelében. Akármi is a tudományos értéke, ilyen szempontból – ami így is úgy is mellékszempont – a legteljesebben kifogástalan. Miről beszélsz?

  • Kviszacs

    Ha nem kell felfedni a hivatkozott állítólagos informátort, akkor ez szabad utat nyit a rágalmazásnak, hazudozásnak, mások jó hírnevének lerombolásának.

    A rosszindulatú mocskolódó, rágalmazó újságíró bármikor hivatkozhat arra, hogy informátortól származnak széles körben terjesztett rágalmai.

    Informátorát pedig nem fedheti fel, mert akkor állítólag súlyosan sérülne a sajtószabadság nemes ügye.

    Persze Más lehet a megítélés, ha a hír igaznak bizonyul, mint akkor, ha a hír nem igaz, tehát rágalmazás.

    Bodoky úr viszont nem különbözteti meg ezeket a helyzeteket. Ő úgy állítja be, hogy ő bármilyen helyzetben szemrebbenés nélkül hivatkozhat arra, hogy Informátorát pedig nem fedheti fel, mert akkor állítólag súlyosan sérülne a sajtószabadság nemes eszméje.

    Úgy képzeli, hogy itt az észnek meg kell állnia és az ő felelősségét, (vagy az informátor felelősségét) senkinek sem áll jogában firtatni.

    A Népszava teljes mellszélességgel kiáll az álhírek, rémhírek rágalmak terjesztésének szabadsága mellett.

    Kinek az érdeke ez?

    A deviáns alakoknak igen, a józan dolgozó többségnek nem.

    A “Magyar Leaks” nagy testvérének a Wikileaksnak az alantas módszereit a demokrácia őshazájában (az USA-ban) törvénytelennek tartják és büntetéssel fenyegetik.

    Nálunk az adatvédelmi ombudsman ingerküszöbe rendkívül alacsony szokott lenni.
    Kíváncsi lennék, hogyan viszonyul a “Magyar Leaks” adatlopásaihoz.

    Nagy Britanniában nem rég robbant ki egy hatalmas botrány, Murdoch ausztrál sajtómágnás hatalmas példányszámú bulvárlapjának kiterjedt gátlástalan, alantas adatlopásaival kapcsolatban, amit a példányszám magas szinten tartása motivált és a pofátlan újságírók azzal az ájtatos szöveggel legitimáltak, hogy mindezt a sajtószabadság nemes eszméje szükségszerűvé teszi.

    Az ottani józan államvezetés azonban nem nyelte be ezt a maszlagot, nem engedett az anarchia erőinek és rövid idő alatt megszüntette a lapot.

    Az ottani sajtómunkások nagy többsége nem állt a pofátlanok pártjára.

    Ott elfogadták, hogy a fák nem nőhetnek az égig, és az újságírói pofátlanságnak, valamint a sajtószabadságnak is lehetnek határai.

    Ott a hatóságok valamilyen módon nyomára jutottak az adattolvajoknak, a Strassbourgi bíróság mégsem avatkozott be, noha a mi Fleck Zoltán jogszociológusunk szerint ezt kellene tennie..

    • Hodzsa Naszreddin

      Totalitariánus szempontok, logika, érvelés

  • Zsolt

    Amikor azt mondtam, hogy tudományos közleményben szokatlanul erős, helyenként sértő nyelvezetet használ, az alábbi példákra gondoltam, ilyennel én a saját szakterületemen az elmúlt 20 évben még nem találkoztam:

    “are totally wrong”

    “we wish to point to serious theoretical deficiencies in the common practice”

    “the global warming community and GCM modelers could debate .. for decades without having the slightest knowledge about the true IR atmospheric absorption and the related physical laws.”

    “According to the simple-minded or ‘classic’ view”

    En az ilyen mondatokat, ha a csoportomban dolgozó kutató vagy post-doc írja, egyből kihuzatom, mivel ez teljesen kontra-produktiv: a tudományos érvelésem semmivel sem lesz erősebb annál, ha a velem szemben állókat idiótának minősítem. Konkrétan, a névtelen elbírálók között jó eséllyel lesz legalább egy, ily módon idiótának minősített kutató, aki eleve nem fog a cikkhez pozitívan hozzáállni. Ráadásul az editor, aki a végső döntést hozza a bírálatok alapján, még ha nem is érti pontosan a tudományos részt (nem az a dolga), azt azért látni fogja, hogy a szerző szokatlan módon “ordibál”, és ő is negatívan fog hozzáállni.

    Mindez nem azt jelenti, hogy nem lehet igazan originális, vagy dogmadöntögető cikkeket megjelentetni, sőt a tudomány úgy van berendezve, hogy ezt kifejezetten értékeli – egy jól megalapozott, meggyőző dogmadöntő cikket könnyen lehet a csúcs-lapokban publikálni. Az viszont logikus és jogos, hogy ilyen cikk esetében a szokásosnál is alaposabb bizonyításra és érvelésre van szükség – konfrontativ és sértő nyelvre pedig nincsen.

    • Hodzsa Naszreddin

      Hát, ha kihuzatod, alaposan átgondolt nézeteim szerint rossz szolgálatot teszel mindenkinek, elnyomó vagy. Azért egy föltett de nyilván nem kodifikált tudományos nyelv ne álljon a szürkítés szolgálatában, ne legyen uniformizáló, ne legyen az egyéni kifejezés szabadságának az ellensége. Ha az, akkor csak ürügy a személyes ízlés másokra erőszakolására. Ennyi „durvaság” el nem tűrése álszent finomkodás, a konfrontálás elutasítása pedig a tudomány fejlődésének szolgálatával szemben ellenséges.

      A lényeg persze az, hogy akárhogyan is legyen,sehogy sem volt értelme ezt fölhozni a megjelenés elutasításának mintegy igazolására. Semmi esetre sem jogcím rá.

      • Zsolt

        Kar, hogy nem sikerült jobban elmagyaráznom. Akkor még egyszer utoljára, nagyon röviden:

        A konfrontatív, sértő stílus rossz, mert gátolja, hogy a konfrontatív ötletek, amelyek nagyon fontosak tudomány fejlődéséhez, széles körben ismerté váljanak.

        Ha én témavezetőként megengedem, hogy az közlemények publikációs színvonala – amit nagyrészben éppen hogy az originális és ha kell, konfrontatív ötletekkel harcolunk ki – csökkenjen a nem megfelelő publikációs stílus miatt, akkor rosszul gazdálkodtam az adófizetők rám bízott pénzével.

        A tudományos közlemények nyelve és stílusa pedig igen is kodifikált és ez így van jól, mert mindenki profitál belőle, ha az egyes kérdésekben egyet nem értő kollégák nem lesznek egyből sértett halálos ellenségek (azért ez is előfordul), hanem nyugodtan tudnak akar nyilvánosan vitázni és esetleg a jövőben együttműködni.

        Mindezt pedig nem azért írtam, hogy ezzel értékeljem Miskolczi téziseinek tudományos részét, amihez nem értek, csak egy az átlagos olvasónál valószínűleg nagyobb tudományos publikációs tapasztalat birtokában mondom, hogy több, főként formai, szempontból furcsa nekem ez a história.

        • Hodzsa Naszreddin

          Tökéletesen magyaráztad el, már először. Ezzel semmi nehézség. De én ezt másképpen fogom föl, nem értünk egyet. Mint fent. Kezdünk körben járni, ne tegyük!

        • J.

          Ez így igaz. Érthetőnek kell lenni, világosnak, meggyőzőnek, tartalmában esetenként provokálónak, de formailag, nyelvezetileg támadónak, sértőnek biztos nem. Senkinek nem fog használni, a cikk elfogadásának végképp nem.

          Egy szintén biológus kutató. (A tartalmi részhez most nem szólnék hozzá, messze nem a szakterületem.)

        • JonasR

          En meg csak kutato sem vagyok, de szoktam ilyeneket olvasgatni, a nyelvezete es kozlesi stilusa megoli a mondanivalot. Nem rakunk felkialtojeleket, piros vastagbetuket. A konkluzio nem arrol szol, hogy ki a hulye, hanem hogy a bizonyitasi folyamatban, a kiinduloponttol hogyan jutottunk el a vegkovetkeztetesig, az milyen esetleges eddigi “dogmat” kerdojelez meg, es milyen hatasai lehetnek a jovore nezve, milyen tisztazando kerdeseket vet fel. Megirjuk frappansan, tomoren, zart rendszerbe, amin a leheto legnehezebb fogast talalni. (mellekesen, az is egy eleg rossz ut, hogy megprobaljuk igazunkat szetbonyolitott matek moge dugni)

  • http://video.google.com/videoplay?docid=-5576670191369613647 Varga Margit

    Nagyon örülök ennek a cikknek. Jól modellezi a téma, hogy a politika, hogyan védelmezi a “zöld programját. Sok időbe telt míg a józan ész és a tudomány fölé kerekedve sikerült megteremteni egy újabb jól jövedelmező, érinthetetlen témát, a klímaváltozást. A sokat vitatott The great global warming swindle című filmben (http://video.google.com/videoplay?docid=-5576670191369613647) sokan megszólalnak, akiknek ellenvéleményük van. Akik Al Gore-t nem tartják okos embernek. Akik a napkitörésekre gyanakodnak inkább a klímaváltozás fő kiváltó okaként és nem az üvegházhatású gázokra, ezt meteorográffal többször ellenőrizték is. Akik, összefüggést fedeztek fel a fejlődő országok gazdaságának lassítása és az úgynevezett “zöld” technológiák bevezetése között. Összeesküvés elmélet vagy sem? Miskolczy tanulmánya ezt látszik alátámasztani és miért áll ennyire ellen neki a politika? Talán mert akkor nem lehetne adósságba hajszolni a világ másik felét is? Már senki sem vitatja a heliocentrikus világképet, de voltak idők, amikor a Földet egy lapos kígyónak képzelték, amely felett lebegnek a csillagok. Ma már az ilyen kijelentéseket megmosolyogjuk és ha elbizonytalanodnánk belépünk a Google Earth nevű programba és megnézzük a kék bolygót felülről, alulról vagy oldalról akár. Mégis ezek után, azt hisszük, hogy egy kis kipufogógázzal, kilégzéssel vagy szarvasmarha ürülékkel befolyásolhatjuk az éghajlatot. Vannak dolgok, amelyek önmaguktól nem változnak. Ezért van pl. az átlátszó.hu. Thanx

    • Faraday

      Kérdéseim:
      1. Mi az a meteorográf?
      2. Ki mondta, hogy Miskolczi tanulmányának a politika áll ellen? Egy tudományos folyóirat utasította vissza.
      3. A GoogleEarth egy számítógépes program. Miért bizonyítaná, hogy a Föld gömbölyű? Akár az egészet rajzolhatták számítógéppel is… ( :) )
      4. 29,9 MILLIÁRD tonna széndioxid évente mióta számít kicsinek? (http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_carbon_dioxide_emissions)

  • csontmaci

    Én a tudományos folyóiratok bírálói rendszerét azért nem nevezném “cenzúrának”, amire a cím utal. Ez így manipulatív újságírás, amire pont ezen az oldalon nincs szükség.

    • Hodzsa Naszreddin

      Sajnos komolyan tévedsz. Több mint csak gazdagon dokumentált, hogy érdekektől vezettetve szerkesztők tudományosnak álcázott, akkor is, ha olyan hírnevű lapokban vagy általánosságban, de nem mindenben tényleg olyanokban nem túlzás, hogy üldöztek bizonyos számukra nem kedvező, nem hasznos álláspontokat, akármennyire is tudományosak voltak sőt tudatosan terjeszettek hazugságokat. Ez az ami számít, nem a megfelelően finom hangvétel képmutató számonkérése. Ezzel együtt, vagyis bármennyire heyeslem is különben, még most sem tudom mit keres itt ez a cikk.

  • Faraday

    Fizikus vagyok, beleolvastam a cikkbe, de nem a szakterületem, nem tudok nyilatkozni róla. Elolvastam a bírálatokat. Az első bíráló valószínűleg keveset érthetett a cikkből, mert többször is említi az érthetetlenséget, ez is lehet az oka, hogy átengedné egy nagyobb átírás után. A második bíráló gyakorlatilag földbe döngöli a szerzőt, és alapvető fizikai ismeretek félreértelmezését kéri számon rajta, ami ha jogos, akkor én is visszautasítanám a cikket. Ő tényleg szakértőnek tűnik, és ha a szerző komolyan gondolja, akkor őt kellene meggyőznie. Nem csodálom, hogy a szerkesztő egy elutasító és két elfogadó bírálat mellett visszadobta. A tudományban nincs “demokrácia”, nem a többség dönt. A harmadik “bírálatot” _szerkesztőként_ nem fogadnám el, nem elemzi a cikket, csak néhány észrevételt ír.
    A tudományos életben az a jó, hogy az igazság előbb-utóbb bizonyításra kerül, mert ilyen a rendszer. A legismertebb fizikai elmélet talán Einstein relativitáselmélete. Első megjelenésekor a tudományos világ nem akarta elfogadni (mert ellentmondott a “józan észnek”), de mivel meggyőző érvei voltak, megjelenhetett. Később kísérletileg a legtöbb következményét igazolták. Még jó, hogy nem a többség döntött :)
    Ha a szerző komolyan gondolja a modelljét, akkor küldje el egy légkörfizikai vagy meteorológiai folyóiratnak, és ha igaza van, előbb-utóbb meg fog jelenni.
    A cikk címét nagyon hangzatosnak, ugyanakkor abszolút félrevezetőnek tartom. A tudomány lényege, hogy nincs cenzúra, csak bizonyítani kell, de azt alaposan. Ha valaki nagyot állít, akkor nagyon erős bizonyítékkal kell, hogy rendelkezzen.

  • mesedék

    Nem először hallom ezt a verziót. Sőt első alkalommal a mezőgazdasági szakközépiskolában egy TDK-dolgozat témája volt. ( Ez sajna több mint húsz éve volt már) Nem hiszem, hogy nagyon messze jár az igazságtól, hiszen azt már tudjuk, hogy a Föld történetében voltak lehüléses és felmelegedéses cilkusok. Hogy ez nekünk és a mostani élővilágnak nem jó, az baj. Mindettől függetlenül nem baj, ha nem gázoljuk össze a légkört, nem?

  • mesedék

    Minden tiszteletem Farady-é, de a tudományban igenis van cenzúra. Néha úgy oldják meg, hogy aki pl. azt állítja, hogy a Nap kering a Föld körül és ezt nem akarja nyilvánosan visszavonni, konkrétan megölik. Ez elég cenzúra ízű nekem.