Kamala Harris a demokrata párt hagyományos bázisát adó latinok és általában a munkásosztály szavazatainak elvesztése miatt nem lett elnök. Biden elnöksége alatt a gazdagabbak a kormányzó párt, a szegényebb szavazók az ellenzék felé vándoroltak – ugyanez történt Trump előző kudarcos ciklusa alatt is. Jóléti program nélkül a demokraták koalícióját az identitáspolitika már nem tudta úgy egyben tartani, mint korábban.
„Nem meglepő, hogy a Demokrata Párt, miután magára hagyta a munkásosztályt, azt tapasztalná, hogy a munkásosztály is magára hagyta őket” – így kezdődik Bernie Sanders veterán baloldali politikus levele, amit az amerikai választásra reagálva írt pártjának.
Sanders arról ismert, hogy 2016-ban az Egyesült Államokban radikálisnak számító szociáldemokrata programmal indult az elnökjelöltségért a demokrata előválasztáson, ahol sokáig vezetett Hillary Clinton előtt. Az előválasztást végül Clinton a Demokrata Párt belsős kádereinek (szuperdelegáltak) szavazataival nyerte meg, majd hamarosan vereséget szenvedett az akkor először induló Donald Trumptól.
Sanders levelében azt írta, hogy
először a fehér munkásosztály pártolt át a republikánusokhoz, őket most a feketék és a latinok követték.
A szenátor úgy fogalmaz, hogy míg az emberek változást akarnak és dühösek az infláció és a gazdasági egyenlőtlenségek miatt, a Demokrata Párt Kamala Harris kampánya során a status quo fenntartását képviselte, hozzájárulva ezzel Trump újabb győzelméhez.
Bernie Sanders és Hillary Clinton a demokrata előválasztási vitán (forrás: YouTube/CBS News képernyőfotó)
Korábban mi is arról írtunk, hogy a női és kisebbségi szavazók aktivitása miatt Kamala Harris jó esélyekkel indul az elnökségért. A közvélemény-kutatások az elmúlt választásokon nagy mértékben alulbecsülték Trump támogatottságát, de 2020-hoz és 2016-hoz képest idén már jóval kisebbet tévedtek. Ahol idén a közvélemény-kutatók alulmérték Trumpot, azok elsősorban épp a demokraták bázisának tartott nők és kisebbségi szavazók.
A választások után gyűjtött adatok alátámasztják Sanders diagnózisát: a CNN exit pollok alapján a demokraták valóban rekordszámú szavazót vesztettek az addig stabil szavazóbázisnak számító latin és fekete közösségekből. Eközben Trump elhódította az alacsonyabb jövedelmű szavazók nagy részét, olyanokat, akik 2020-ban még nagy arányban szavaztak Joe Bidenre.
Legalább ennyire meglepő, hogy
a Demokrata Párt hiába indított női jelöltet, és tette az abortuszjogokat központi kampánytémává, Kamala Harris ma rosszabbul teljesített a nők körében, mint a korábbi két demokrata jelölt.
A hagyományos bázisokban vesztett szavazatokat nem kompenzálta, hogy a demokraták javítottak az arányaikon a fehér és magasabb jövedelmű szavazók körében.
A szavazók etnikai eloszlását nézve látjuk, hogy a Republikánus Párt jelöltje (aki az elmúlt három választáson végig Donald Trump volt) elsősorban a többségi lakosság szavazataira számíthat, míg az etnikai kisebbségek nagy többsége a demokrata jelöltre szavaz – idén azonban ez az etnikai polarizáció jelentősen csökkent.
Az afroamerikaiak körében Harris rosszabbul szerepelt, mint Hillary Clinton, annak ellenére, hogy Barack Obama után a demokraták második afroamerikai származású elnökjelöltje volt. Bidenhez képest egy százalékot tudott javítani.
Ennél sokkal nagyobb mozgás látható a latin-amerikai származású szavazóknál: ebben a csoportban Hillary Clinton még a szavazatok 66 százalékát kapta Trump 28 százalékával szemben. 2020-ban már zárulni kezdett az olló, ekkor Trump a latin szavazatok 32 százalékát kapta, míg Biden 1 százalékpontot rontott, de ennek ellenére megnyerte a választást. Idén viszont a latinok körében már csak 6 százalékpont választotta el a két párt jelöltjét. Elmondható, hogy
az elmúlt nyolc évben Trumpék másfélszeresére növelték a támogatottságukat a latinok körében,
miközben a demokraták mintegy 14 százalékpontnyi latin szavazót vesztettek.
A változás elsősorban a latin-amerikai férfiak jobbra tolódásának tudható be: idén ebben a csoportban először kapott többséget Trump. Kisebb mértékben ugyanakkor a latin-amerikai nők körében is nőtt a támogatottsága. A fekete férfiak körében szintén hasonló mozgás látható, akik Clintonra még 82 százalékban szavaztak, Bidenre már csak 79, Harrisra pedig csak 77 százalékos arányban. A fekete nők körében Harris Bidenhez képest kissé javított (90 helyett 91 százalék), de Clinton támogatottságát nem érte el (94 százalék).
Érdekesség, hogy ezzel szemben a fehér szavazók körében a mozgás inkább ellentétes irányú volt: 2016-ban még 20 százalék volt a különbség a többségi etnikum szavazói között Trump javára, ami mostanra 16 százalékra csökkent. A fehér férfiak, bár ez Trump hagyományos bázisa, inkább balra tolódtak: idén ebben a körben Harris 38 százalékot kapott, majdnem annyit, mint Joe Biden, míg Trump támogatottsága 2 százalékkal csökkent 2020 óta.
A 20. század első fele óta (elsősorban Franklin Roosevelt elnökségétől kezdve) a Demokrata Párt az alacsony státuszú emberek pártjaként határozta meg magát: koalíciója olyan csoportokból állt, mint az ipari és mezőgazdasági munkások, a nagyvárosokban élő vallási és etnikai kisebbségek, a szakszervezetek. A párt programjában nagy szerepet kapott a jóléti állam felépítése: állami egészségügy, beiskolázási és lakhatási támogatások.
A ’70-es ’80-as évek neoliberális gazdasági fordulata során ez a jóléti program háttérbe szorult.
A demokraták egyre inkább átvették a republikánusok (például Ronald Reagan) által is képviselt szabadpiacos gazdaságpolitikát. A gazdaságról a politikai törésvonalak így egyre inkább az identitással kapcsolatos ügyekre tolódtak át, olyanokra, mint a rasszizmus elleni küzdelem, a vallás és az állam viszonya, a nők és szexuális kisebbségek jogai. A demokrata párt koalíciójában nagyobb szerephez jutottak a nők, a kisebbségek tagjai és az értelmiség.
Az idei választás azonban arra mutat, hogy az identitás-alapú, kézzel fogható jóléti program nélküli politizálás már nem elegendő a koalíció egyben tartásához. Intő jel, hogy az Egyesült Államok legnagyobb megmaradt szakszervezete, az International Brotherhood of Teamsters idén évtizedes hagyományt felrúgva nem támogatta a demokrata jelöltet.
Az exit pollok igazolják Bernie Sanders szavait a munkásosztály elvesztéséről, egyben jól mutatják, hogy a gazdasági elégedetlenség mekkora mozgásokat tud előidézni a választói magatartásban.
2016-ban az alacsony jövedelmű szavazók körében Hillary Clinton még jelentős többséget szerzett: a szegények és az alsó-középosztálybeliek között Trump 12-13 százalékkal maradt le Clinton mögött – Trump ekkor országosan több millió szavazattal kapott kevesebbet, mint Clinton, győzelemre csak az elektori rendszer segítette, mivel több kritikus billegő államban meg tudta szerezni a többséget (ekkor regionálisan, a középnyugati államokban vitt el nagy számban munkásosztálybeli szavazókat).
2020-ban, a COVID okozta gazdasági válság közepette az alacsony jövedelműek jó része visszatért a demokratákhoz – érdekesség, hogy ezzel párhuzamosan a magasabb jövedelmű (évente 100 ezer dollár felett kereső) rétegben épp Trump erősödött, de ez nem volt elég a választási győzelemhez.
Idén pedig épp a demokraták növelték a módosabbak körében a támogatottságukat.
A 100 ezer és 200 ezer dollár fölött keresők többsége Harrisre szavazott, azonban Harris szavazatokat vesztett a szegények, és különösen az alsó-középosztály között: 2020-hoz képest Trump az évi 30 és 45 ezer dollár között kereső rétegben 10 százalékponttal növelte a támogatottságát.
A jövedelem-alapú csoportok mozgása azt mutatja, hogy a jóléti problémák felülírják az identitással kapcsolatos ügyeket. Sokatmondó, hogy a legmagasabb jövedelmű rétegek mind Trump, mind Biden elnöksége alatt a kormányzó párt felé mozdultak el, míg a szegények az ellenzék felé, tükrözve, hogy a szociális egyenlőtlenségeket egyik párt gazdaságpolitikája sem tudta csökkenteni.
Szöveg: Zubor Zalán – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Címlapkép: Átlátszó-montázs
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
A hétszemélyes autókat a Porsche Inter Auto Hungaria Kft. szállítja le 46,9 millió forintért. Korábban 15 millióért egy személyautót is vett a hivatal.
Salátatörvénybe rejtve szűkíti a nyilvánosságot a kormány a Nemzeti Földügyi Központ által eladott földeknél.
Országos monitoring-rendszerre, nyilvános kibocsátási adatokra, előzetes társadalmi egyeztetésre is szükség lenne az akkus beruházások kapcsán, hangsúlyozzák a Magyar Akkumulátor Szövetség szakértői.
Zelenszkij egyre többet beszél a fegyverszünet lehetőségéről, azonban Putyinnak gazdasági okokból és hatalma fenntartása szempontjából inkább a háború elhúzása áll érdekében.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!