Háború Ukrajnában – ez történt áprilisban

Több mint fél év után újraindul az Ukrajnának nyújtott amerikai segítségnyújtás, miután a törvényhozás mindkét házán átment az új segélycsomagról szóló törvény. Az amerikai fegyverek kritikus időpontban érkeznek, az ukránok a front több szakaszán is visszavonulóban vannak a nyomasztó orosz tüzérségi, légi és létszámbeli fölény miatt.

A hónap legfontosabb fejleménye: megszavazták az amerikai támogatást

Fél éves huzakodás után az Egyesült Államok törvényhozása megszavazta az Ukrajnának szóló, 61 milliárd dolláros segélycsomagot. Az első szállítmányok szinte azonnal elindultak, és az optimisták szeretnék azt hinni, hogy még nem késő. A halogatás okozott ugyan károkat, de visszafordíthatatlan gond nem történt, és az ukránok képesek lesznek megállítani az állítólag nagy tavaszi offenzívára készülő orosz erőket.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

De mire lehet elég egy ekkora, óriásinak tűnő összeg? Mire fordíthatja a kijivi kormány? Mennyiben segíti ez a folyamatos orosz nyomás alatt álló ukrán fegyveres erőket?

A segélycsomag legnagyobb részét (25,7 milliárd dollárt) katonai felszerelésekre költik:

13,4 milliárdot az amerikai készletek feltöltésére fordítanak, vagyis Ukrajnába nagyrészt nem frissen gyártott fegyverek, hanem a hadsereg raktáraiból előhozott régebbi eszközök kerülnek. Ugyanakkor az elnök megteheti (és meg is tette), hogy amerikai fegyvereket és lőszert küldjön Ukrajnába, és a segélycsomag egy része ezek pótlását teszi lehetővé. Ugyan nem kötelesek pótolni az eszközöket, ám Washington szinten akarja tartani az USA képességeit is. Ukrajna továbbá 1,6 milliárd dollárért vásárolhat fegyvereket és lőszert az USA-ban.

Ukrainian artillerymen operating CAESAR self-propelled howitzer#Ukraine #UkraineWillWin #ukrainian #Russia #RussiaIsCollapsing #RussianArmy pic.twitter.com/54BJSaMjp0

— Intermarium 24 (@intermarium24) July 9, 2023

A hadiipari termelés fokozására 7 milliárdot fordít Washington. Az egyik cél például az, hogy jövőre havi 100 ezer darab 155 mm-es tüzérségi lőszer előállítására legyen képes az amerikai hadiipar. Jelenleg havi 40 ezer darabot gyártanak, ami nem lenne kevés, ha csak tárolni kellene. Ám Ukrajna jelenleg havonta 100 ezret is elhasznál, a támadó műveletekhez pedig ennek majdnem a kétszeresére is szükség lehet.

A hírszerzési műveletekre 3,3 milliárdot költ majd Washington, 13,8 milliárdot pedig az ukrán erők kiképzésére (például új fegyverrendszerek bevezetésekor). De az összegből Washington a világpiacon is bevásárolhat Kijivnek (eddig is megtette), illetve az ukránok közvetlenül az amerikai gyártóktól szerezhetik be a hadiipari eszközöket.

A 7,9 milliárd dolláros gazdasági támogatás nem segély, hanem kölcsön – ehhez a republikánusok a trumpista nyomás miatt (is) ragaszkodtak.

Ám a mindenkori elnöknek jelentős mozgástere lesz, ha úgy döntene, hogy elengedi a hitelt. Lényegében bármikor megteheti, hacsak a Kongresszus nem tesz ellenlépéseket. A segéllyé alakítható kölcsönt a kijevi kormány az alapvető szolgáltatások biztosítására (például rendfenntartásra) fordíthatja.

Az amerikai haderő európai jelenléte növelésének 7,3 milliárd dollár az ára. Kezdetben 20 ezerrel több amerikai katona volt Európában, ám a létszámot később megfelezték. A 10 ezerrel növelt létszám költségeit nem fedezi az idei költségvetés, ezért a hadsereg európai kiadásaira 4,9 milliárd dollárt különítenek el.

Ennek felét, 2,5 milliárdot költenek el humanitárius segélyezésre. A nem részletezett, különleges segítségnyújtást finanszírozó alapba 1,6 milliárdot szánnak, a többi pedig szinte aprópénz. A kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemre 300 milliót költenének, aknamentesítésre pedig 100 milliót. Az Egyesült Államokban élő ukrajnai menekülteket 481 millióból támogathatják, de még az USA energetikai tárcájának is jut 150 millió dollár a polgári nukleáris létesítmények védelmére.

A most megszavazott segélycsomag jelentős része tehát úgy segíti Ukrajnát, hogy az amerikai számlákat fizeti ki, bár a célnak ez is megfelel.

Ám kérdés, hogy ez az összeg mire elég. Valószínűleg fedezi az idei és a 2025-ös ukrán katonai szükségleteket.

A hosszabb távú tervezéshez kiszámíthatóbb segélyezésre lenne szükség. A mostani állapot szerint nem valószínű, hogy a lassú orosz előrenyomulás megakasztásán túl az ukránok érdemleges eredményeket tudnának elérni.

Ahhoz nem csak a katona lehet kevés, de a hadianyag is, ami a háború kezdete óta gondot jelent. A nyugati szövetségesek bejelentései után a fegyvereket gyakran késve, elégtelen mennyiségben vagy állapotban küldték. Erre élő példa a nagy nehezen, sok halogatás után beígért F-16-os repülőgépek, amelyek még mindig nem érkeztek meg, holott ezek nem is a friss amerikai csomag részei lennének: a repülőket más NATO-tagállamok (például Hollandia, Dánia, Norvégia) adnák át Ukrajnának, és a helyükre új amerikai gépeket vennének.

Mi történt a frontokon?

• Több kisebb települést is elfoglaltak az oroszok Donyeck megyében.
• Az ukrán védőket továbbra is sújtja az oroszok tüzérségi és légi fölénye.
• Februárban az orosz erők mintegy 5 kilométert nyomultak előre Avgyijivkától nyugatra, Ocseretyne faluig.
• Az orosz támadások fő célja a következő hetekben a Donyeck kapujának nevezett Csasziv Jar elfoglalása.

Áprilisban továbbra is Donyeckben folytak jelentősebb harcok, ahol az előző hónapokhoz hasonlóan továbbra is a lassú orosz előrenyomulás volt jellemző, az ukrán védőknek a lőszer- és utánpótláshiány miatt több kisebb települést is fel kellett adniuk. Az ukrán erőknek továbbra is főleg az oroszok tüzérségi fölénye okoz súlyos veszteségeket, de egyre nagyobb problémákat jelent az erősödő orosz drónhadviselés, az ukrán légvédelem lőszerhiánya, és az, hogy számos ukrán alakulat az élőerőt tekintve kimerült: vagy túl sok veszteséget szenvedett, vagy hosszú ideje nem rotálták őket.

Áprilisban ukrán katonai források szerint friss, eddig tartalékban tartott egységeket vezényeltek a frontra, de egyelőre nem tudni, ezek mekkora harcértéket képviselnek. Az új mozgósítási szabályok alapján a közeljövőben új egységeket állít fel az ukrán hadsereg, de a katonák kiképzése még hónapokig eltart. Az ukrán hivatalos katonai források a következő egy-két hónapra nézve borúlátók, nehéz időszakot jósolnak, a helyzet szerintük nyáron javulhat, amikor az amerikai hadianyag és az új egységek megérkeznek a frontra – azonban ugyanebben az időben egyesek egy új, nagyszabású orosz offenzívára is számítanak.

Az orosz támadások fő iránya az év elején elfoglalt Avgyijivkától nyugatra fekvő terület volt áprilisban, itt a hónap során mintegy 5 kilométerrel tolódott nyugatra a front.

Április végéig az oroszok megszállták Berdicsi, Keramik és Ocseretyne falvakat.

Az ocseretynénél végrehajtott orosz offenzíva a DeepState Map térképén.

Az orosz offenzíva másik fontos iránya a Bahmuttól nyugatra fekvő Csasziv Jar. Áprilisban az orosz csapatok folyamatosan támadták a békeidőben 12 ezres várost védő vonalakat, és a hónap közepére elfoglalták a közeli Bohdanivka falut, és megpróbáltak benyomulni Csasziv Jar külső kerületeibe.

Csasziv Jar stratégiai fontosságú település, amit az egyik ukrán védő „Donyeck kapujának” nevezett:

a város magaslaton található és kevesebb mint 30 kilométerre fekszik Kramatorszktól, Donyeck megye egyik legnagyobb, ukrán kézen maradt városától, ami a hadsereg egyik fontos vasúti és logisztikai csomópontja.

A Donyeck védelméért felelős hadtest szóvivője „nehéznek, de ellenőrizhetőnek” nevezte a város védelmét, elmondása szerint az oroszok többször megpróbálják megvetni a lábukat a városban, de a tartalékosokkal megerősített ukrán védők többször visszaverték őket.

Ukrán katonai források mintegy 20-25 ezresre becsülik a várost és a környező településeket támadó orosz kontingenst, ami három irányban próbál áttörni, hogy északi és déli irányból bekerítse Csasziv Jart. A város ugyanakkor elhelyezkedése miatt jól védhető: magaslati helyzete mellett a Donyec-csatorna és a háború óta kiépített erődrendszer is védi.

Összességében elmondható, hogy a frontokon az ukránok defenzívába szorultak, ami várhatóan nem változik a következő hónapokban, újabb jelentős ellentámadásokra legközelebb 2025-ben lehet számítani, ennek feltétele a nyugati katonai támogatás beérkezése, a sikeres mozgósítás, és egy jelentősebb orosz áttörés elhárítása.

Mi történik a hátországban?

• Három hónap és több ezer módosító javaslat után átment az ukrán parlamenten a mozgósítás szabályait szigorító törvény.
• A jogszabály legvitatottabb pontja a külföldön tartózkodó, hadköteles ukrán állampolgárok helyzetét nehezíti meg.
• Az orosz és az ukrán hátország infrastruktúrájában is növekvő károkat okoz a háború.

Áprilisban újabb jogszabállyal szigorították Ukrajnában a katonai mozgósítást. A mozgósítási törvény módosítását korábban három hónapig vitatta az ukrán parlament, a helyzet sok tekintetben az amerikai katonai segélycsomagot hátráltató katonai diszfunkciót idézte, a törvényalkotó bizottság többször visszatartotta a szervezetet, majd a parlament elé kerülése után több mint 4000 módosító indítvány érkezett a javaslathoz (amelyek közül végül csak 31-et szavaztak meg). Április közepére végül átment a törvény a parlamenten, ezt pedig 16-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is aláírta, így a módosítások 30 napon belül hatályba lépnek.

In the Warsaw branch of the Ukrainian Migration Service, after a ban on the issuance of Ukrainian foreign passports to men of military age, a riot almost occurred. pic.twitter.com/06BweftXZ8

— Farnak (@Farnakyboy) April 24, 2024

Tömegjelenet a varsói ukrán külképviseleten

Az új törvény több helyen kibővíti a behívható férfiak körét, súlyosabb büntetést szab ki a hadkötelesség alól kibúvó emberekre, de a legvitatottabb eleme a külföldön tartózkodó, hadköteles ukrán állampolgárokra  (18 és 60 év közötti férfiakra) vonatkozó szigorítás.

A jogszabály megtiltja az ukrán külképviseleteknek, hogy intézzék a kint tartózkodók konzuli ügyeit, amíg azok nem jelentkeznek toborzóközpontba.

A szigorítás érinti például azokat is, akik Magyarországra jöttek a háború elején. Bár az Európai Unió országaiban menedéket kérő ukrán állampolgárokat a köznyelvben sokszor menekültként emlegetik, nagy többségük valójában nem kapott menekültstátuszt (erre egyébként a nemzetközi egyezmények alapján valószínűleg nem lennének jogosultak), ehelyett egy egyedi, az EU-n belüli szabad mozgásra feljogosító státusz szerint maradhattak külföldön. Csakhogy ennek a státusznak feltétele az érvényes ukrán útlevél, ezt pedig a jövőben csak azok kaphatják meg, akik jelentkeztek a sorozáson.

A hír nyilvánosságra kerülése után több európai városban is tömegjelenetek alakultak ki az ukrán külképviseleteken, sokan próbáltak még a jogszabály életbe lépése előtt új útlevelet szerezni, április 24-én azonban egy új kormányrendelet felfüggesztette az útlevelek kiadását a hadköteles korú férfiaknak. Ez alapján az uniós államok elvileg kitoloncolhatják azokat az ukrán állampolgárokat, akiknek lejárt az útlevelük

– litván és lengyel kormánytagok például jelezték, hogy készek kitoloncolni a hadköteles férfiakat,

bár még nem világos, hogy milyen mechanizmus alapján tennének így.

A Guardiannak nyilatkozó lengyel jogász szerint nincsen olyan jogi mechanizmus, amellyel ma az érvényes útlevél nélküli ukrán állampolgárokat ki lehetne toloncolni, azonban útlevél nélkül a menedékkérők nem tudnának munkát vállalni, és elveszítenék jogosultságukat a szociális ellátásokra.

Az elmúlt hónapban további légicsapások érték Ukrajnában és Oroszországban is az infrastruktúra és az ipar létesítményeit. A légitámadások a korábbiaknál súlyosabb károkat okoznak, aminek egyik oka az amerikai légvédelmirakéta-szállítmányok elapadása. Az orosz légicsapások ismét az ukrán energia-infrastruktúrában okoztak súlyos károkat. A nagyobb városok közül különösen Odessza szenvedte meg a bombázást. Április 17-én a várost különösen súlyos támadás érte, a civil területeken becsapódott rakéták 18 embert öltek meg, és több mint 80-an megsebesültek.

Ukrajna ezzel párhuzamosan visszatért az orosz olajipar létesítményeinek támadásához, amihez saját fejlesztésű, nagy hatótávú drónokat vetnek be. A támadások kivédése az orosz légvédelemnek is problémákat okoz, amelynek nincs elég kapacitása ahhoz, hogy egyszerre védje a hátországot, a megszállt területeket és a fronton harcoló alakulatokat.

Mi történik a nemzetközi színtéren?

• Több mint féléves szünet után újraindulnának az amerikai fegyverszállítmányok Ukrajnának.
• Ukrajna több EU-s állammal is kétoldalú biztonsági megállapodást készít elő.
• Kétséges maradt, hogy megkaphatják-e az ukránok a befagyasztott orosz állami pénzeket.

Az amerikai segélycsomag mellett Ukrajna újabb európai országokkal írt alá kétoldalú, hosszú távú katonai és gazdasági együttműködésről szóló megállapodásokat.  Április 3-án Finnországgal, 11-én Lettországgal hoztak tető alá ilyen megállapodást; a szerződések pontos katonai részletei nem ismertek, a sajtóhírek alapján az tudható, hogy viszonylag kis értékű (100 millió dolláros nagyságrendű) katonai segélycsomagot kap Kijev a hosszú távú, újjáépítést célzó segítség mellett.

A fenti országokon kívül az ukrán elnök elmondása szerint még további 7 állammal egyeztetnek hasonló egyezményről. Érdekesség, hogy ezek között szerepel az új segélycsomagot nagy nehézségek árán végül megszavazó Egyesült Államok is. Egyelőre nem világos, hogy az egyeztetés csak a már elfogadott új segélycsomag gyakorlati végrehajtásáról szólt, vagy további együttműködést is előkészít.

Utóbbi esetben fontos téma lehet a REPO törvény, ami elvileg lehetővé teszi, hogy a befagyott orosz állami vagyonokat Ukrajna újjáépítésére fordítsák. Bár az amerikai vezetés erre nyitott lenne (a segélycsomag vitájakor a republikánus házelnök, Mike Johnson is feltételként emlegette a REPO alkalmazását), de probléma, hogy az orosz vagyonok nagy részét az Európai Unió bankjaiban tartják, és az uniós országok eddig nem mutatkoztak nyitottnak a teljes vagyonelkobzásra.

Zubor Zalán

Címlapkép: Átlátszó montázs