Idén a gázai konfliktusban ölték meg a legtöbb újságírót, többet, mint az ukrajnai háborúban eddig összesen

Idén világszerte nyolcvanegy újságíró halt erőszakos halált, közülük hatvanhárman az októberben fellángolt izraeli-palesztin háborúban estek áldozatul a Committee to Protect Journalists adatai szerint. Ez a világon idén meggyilkolt újságírók több mint háromnegyede. A CPJ közleménye szerint ilyen rövid idő alatt ennyire sok újságírót semelyik háborúban nem öltek meg 1992 óta, mióta a szervezet adatokat gyűjt. A helyi újságírók nélkül ugyanakkor a világ csak korlátozottan értesülhetne az izraeli-palesztin háború eseményeiről, mivel nemzetközi újságírókat alig engednek be az országba.

A gázai konfliktusban 2023-ban eddig meghalt hatvanhárom újságíró közül hárman Libanonban, négyen Izraelben és ötvenhatan a Gázai övezetben vesztették életüket a Committee to Protect Journalists (Bizottság az Újságírók Védelméért, CPJ) adatai szerint. A szervezet által vezetett statisztika szerint 2022-ben Ukrajnában ölték meg a legtöbb újságírót, amelyet szorosan követett Mexikó – ez utóbbi ország 2021-ben listavezető volt. Az alábbi kattintható, nagyítható térkép az elmúlt három év adatait szemlélteti.

A Reporters sans frontières (RSF, Riporterek határok nélkül) nevű újságíró-jogvédő szervezet szintén folyamatos adatgyűjtést végez az újságírók elleni erőszakos cselekményekről, azonban a CPJ-től eltérő módszertan alapján: az RSF csak azokat az eseteket veszi fel az adatbázisába, ahol minden kétséget kizárólag igazolni lehet, hogy az újságíró közvetlenül munkavégzés közben vagy ahhoz kapcsolódóan halt meg. Azaz, ha az újságíró például az otthonát ért bombázásban halt meg, ez alapesetben nem kerül be az RSF statisztikáiba, csak ha bizonyítani lehet, hogy a támadás kifejezetten ellene irányult. Adataik szerint 2000 óta összesen 1861 újságíró halt erőszakos halált világszerte, legtöbben Irakban (300) és Szíriában (283). Jelenleg 521 újságíró van bebörtönözve a világ különböző országaiban, legtöbben Kínában (121), Mianmarban (Burma) és Fehéroroszországban. Összesen 54 újságírót tartanak túszként fogva, valamint eltűntként tartanak nyilván 84 újságírót, akiknek több mint egyharmada mexikói.

Az RSF december 14-én publikált éves kiadványa szerint a szervezet 2023-ban eddig negyvenöt újságíró esetében tudta igazolni, hogy kifejezetten munkájukhoz kötődött a haláluk.

Túlnyomórészt palesztin újságírók haltak meg a gázai konfliktusban

Az izraeli-palesztin háborúban 2023-ban eddig meghalt hatvanhárom újságíró közül hárman Libanonban, négyen Izraelben és ötvenhatan a Gázai övezetben vesztették életüket a CPJ adatai szerint. Egy interaktív térkép a halálesetek helyszíneit is megmutatja, és mindegyik esetről és elhunytról rövid leírást közöl.

A Reuters videó-újságíróját, Issam Abdallah-ot (cikkünk nyitóképén) október 13-án élő adásban ölte meg az izraeli-libanoni határon két, Izraelből kilőtt lövedék. Abdallah és társai az izraeli hadsereg és a Hezbollah libanoni terrorszervezet között kitört tűzharcról tudósítottak. Mindnyájan sisakot és golyóálló mellényt viseltek, rajtuk PRESS felirattal. Nemzetközi szervezetek független kutatásai azt mutatják, hogy az izraeli hadsereg szándékosan vette célba az újságírókat. Abdallah mellett hat másik újságíró is megsebesült.

Barátok és rokonok gyászolnak Issam Abdullah, a Reuters videoújságírójának maradványai mellett a dél-libanoni Khiam városban, 2023. október 14-én. Abdullah akkor vesztette életét, amikor „Izrael irányából kilőtt rakéták találták el” – áll az ügynökség közleményében, hozzátéve, hogy két másik újságíró is megsérült. „Tudomásunk van a Reuters újságírójával történt incidensről” – mondta Richard Hecht alezredes, az izraeli hadsereg szóvivője a szokásos tájékoztatóján. „Vizsgáljuk az ügyet. Már van képanyagunk. Keresztvizsgálatot végzünk. Ez egy tragikus dolog” – mondta. EPA/ZIAD CHOUFI

Roee Idan izraeli újságírót október 20-án nyilvánították halottnak, miután azonosították a holttestét. Az Ynet izraeli újság fotósának feleségét és lányát egy kibucban ölte meg a Hamász október 7-én egy támadás során, Idan holttestét csak később találták meg.

Hassouneh Salim, szabadúszó fotós-újságíró és Sary Mansour, a Quds News palesztin online hírügynökség igazgatója november 18-án egy menekülttábor izraeli bombázásakor halt meg. A Wikipédia szerint a Quds News a Hamászhoz és a Palesztin Iszlamista Dzsihád mozgalomhoz kötődik, ezt azonban a szervezet december 8-án kiadott közleményében tagadta, és állítása szerint Wikipédia oldalukat izraeli források átszerkesztették, amellyel hamis színben tüntetik fel őket. Az RSF információi szerint az újságírók haláluk előtt 24 órával halálos fenyegetést kaptak, munkájukhoz kapcsolódóan.

Bilal Jadallah, a palesztin média közismert alakja november 19-én halt meg egy izraeli légicsapás során, amikor megpróbált elmenekülni Gáza városából. Jadallah a független palesztin újságírókat és médiumokat támogató, független non-profit újságíró-szervezet, a Press-House-Palestine elnöke volt.

Az RSF éves jelentése szerint az izraeli-palesztin háborúban idén meghalt újságírók közül a szervezet eddig 17 esetben tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy haláluk kifejezetten a munkájukhoz kötődött.

A nemzetközi jog szerint a háborús térségben szolgálatot teljesítő újságírók alapesetben civilnek minősülnek, így tilos őket támadni.

Az RSF ezért háborús bűncselekmény gyanúja miatt panaszt nyújtott be a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz palesztin újságírók illetve egy izraeli újságíró esetében. Céljuk, hogy vizsgálják ki, szándékosan vették-e célba és gyilkolták-e meg az újságírókat. Az RSF 2018 óta most harmadszor fordult a Nemzetközi Büntetőbírósághoz palesztin újságírók ügyében, emellett tavaly óta nyolc beadványt adtak be Ukrajnában megölt újságírók miatt.

Extrém körülmények között tudósítanak

Az újságírók social media csatornáin közzétett fotók és videók tanúsága szerint számunkra elképzelhetetlen körülmények között dolgoznak Gázában az eseményeket dokumentáló fotósok, videósok, újságírók, bloggerek.

„Szavakkal leírhatatlan itt a helyzet. Amit videóra tudok venni, az 20%-a annak, ami valójában történik” – mondja lenti bejegyzésében Noor Harazeen. A kínai köztévéhez tartozó, pekingi székhelyű cgtn.com tudósítója nap mint nap a saját social media csatornáin is közvetíti a történéseket. (A videó megtekintése csak erős idegzetűeknek ajánlott.)

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Noor Harazeen نُور الحرازيّن (@noor.harazeen) által megosztott bejegyzés

Sok újságíró a szomszédját, rokonait veszíti el munka közben, mint Motaz Azaiza fotós a lenti videó készítésekor. Azaiza szintén nap-nap után tudósít az utcákról Instagram oldalán. (A videó megtekintése csak erős idegzetűeknek ajánlott.)

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Motaz Azaiza مُعْتَز عزايزة ⚡️ (@motaz_azaiza) által megosztott bejegyzés

Wissam Nassar nemzetközileg is elismert fotós összesen 31 családtagját veszítette el a háború két hónapja alatt. Nassar Pulitzer-döntős fotós, többek között a New York Times-ban és a Washington Post-ban is jelentek meg képei.

Ez a – valószínűleg sokkos állapotban lévő – újságíró pedig éppen a kollégáját veszítette el, amikor a tudósítás készült:

Se ki, se be nem mehetnek újságírók

A helyi újságírók nélkül valószínűleg jóval kevesebbet tudna a világ a háború eseményeiről, ugyanis az országba alig engednek be külföldi tudósítókat. Az izraeli hadsereg felügyelete alatt álló Erez határátkelőhelyet október 7-én lezárták, az Egyiptom felőli, az egyiptomi hadsereg kontrollja alatt lévő Rafah átkelőhelyen pedig szintén nem engednek át újságírókat.

A The Guardian beszámolója szerint az a néhány nemzetközi újságíró (pl. a CNN tudósítói), aki beléphetett az országba, végig az izraeli hadsereg felügyelete alatt állt. Nem létesíthettek kapcsolatot palesztinokkal, és tudósításaikat publikálás előtt engedélyeztetniük kellett az izraeli hadsereggel. A lap által megszólaltatott újságírók rendkívül frusztrálónak tartják, hogy kizárólag mások képeire, videóira és információra kell hagyatkozniuk, hiszen akármilyen fontos munkát is végeznek helyi újságírók, személyes jelenlét nélkül nehéz eligazodni a különféle narratívák között.

Elkezdtek terjedni a mesterséges intelligencia segítségével generált fotók, illetve olyan (ál)hírek is, amelyekről vagy konkrétan kiderült, hogy hamisak, vagy pedig soha nem sikerült igazolni a valóságtartalmukat, mégis, neves médiumok is átvették őket. Ahogy a Lakmusz cikke összefoglalja, a dezinformációra mind izraeli, mind palesztin oldalon vannak példák. A tisztánlátást némileg segíthetik a függetlennek mondható nemzetközi emberi jogi szervezetek, például az ENSZ különböző szervei.

A külföldiekkel ellentétben a palesztin újságírók kijutni nem tudnak Gázából: október 7-e óta mindössze néhány tucatnyian hagyhatták el a Gázai övezetet, azaz az újságírók gyakorlatilag be vannak zárva a légicsapásokkal sújtott területre. A Reporters sans frontières ezért december 7-én arra szólította fel az izraeli és egyiptomi hatóságokat, hogy engedjék biztonságos körülmények közé menekülni az újságírókat a Gázai övezetből a rafahi határátkelőhelyen keresztül. Erre azonban mind ez idáig nem került sor.

Rengeteg a civil áldozat

Az újságírók mellett összességében a civil áldozatok száma is rendkívül magas. Pontos számok a körülmények miatt nem állnak rendelkezésre: egyes becslések szerint legalább 18 600-an haltak meg a háború elmúlt két hónapjában Palesztinában, más források 19 088 főre, megint mások viszont több mint 21 700-ra teszik a halálos áldozatok számát. (Az adatokban nagy valószínűséggel nem szerepelnek azok az áldozatok, akik nem kerültek be a kórházakba, ezért nincs róluk hivatalos adat.) Egy izraeli egyetem szociológia-professzorának kutatási adatai szerint az áldozatok 61%-a civil, vagyis a fenti halálozási adatokkal számolva ez mostanra legalább 11-13 ezer civil halottat is jelenthet. A kutató szerint ez jelentősen magasabb arány, mint ami a XX. század háborús konfliktusaiban jellemző volt; ezekben a halottak átlagosan fele volt civil. Az Euro-Med információi szerint a palesztin áldozatok közül közel 8 700 gyerek és 4 400 nő.

Összehasonlításul: a 2022-ben kitört orosz-ukrán háború másfél éve alatt 9614 civil halt meg Ukrajnában az elérhető adatok szerint, köztük 554 gyerek. A CPJ adatai szerint 2022 és 2023 során összesen 17 újságíró vesztette életét az ukrajnai háborúban.

Gázában humanitárius krízis alakult ki: az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának pár nappal ezelőtti sajtótájékoztatója , illetve az UNICEF lenti videója szerint a lakosság nagyjából 85%-ának, 1,8 millió embernek el kellett hagynia az otthonát, az épületek 60%-a megrongálódott vagy megsemmisült, nincs ennivaló, kevés a víz (fejenként napi 1,5 – 2 liter vízből kellene megoldani az ivást, a főzést és a mosakodást is), nincs gyógyszer, terjednek a járványok, beköszöntött a hideg és az embereknek nincs meleg ruhájuk.

Fülöp Orsolya

Nyitókép: A Reuters megölt újságírójának, Issam Abdallahnak a felszerelése az Amnesty International és a Human Rights Watch által tartott sajtótájékoztatón, amelyen az Izrael által október 13-án Dél-Libanonban végrehajtott halálos csapásokkal kapcsolatos vizsgálatuk eredményeit ismertetik Bejrútban, Libanonban, 2023. december 07-én. Az Amnesty International és a Human Rights Watch közleményeikben kijelentették, hogy az október 13-i izraeli támadás nyilvánvalóan szándékos, civilek elleni támadás volt, és háborús bűncselekményként kell kivizsgálni. Issam Abdallah újságíró az október 13-i izraeli támadásban meghalt, miközben a Reuters stábja körében dolgozott Dél-Libanonban, a Reuters hat másik újságírójával, az Al Jazeera két újságírójával és az AFP két újságírójával együtt, akik a támadásban sérüléseket szenvedtek. EPA/WAEL HAMZEH